Elemzők: átmeneti az export csökkenése
Az export júliusi csökkenése csak átmeneti, így is jelentős a külkereskedelmi többlet éves növekedése, hangsúlyozták az MTI által megkérdezett szakértők megjegyezve, hogy az ország külkereskedelmi teljesítménye pozitívan befolyásolja majd a GDP-növekedést.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön közzétett első becslése szerint júliusban az export euróban kifejezett értéke 5,2, az importé 6,0 százalékkal csökkent a múlt év azonos hónapjához képest, a kereskedelemi többlet 24 millió euróval 662 millió euróra emelkedett.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az év hátralevő részében újra növekedhet az export, amelyet támogat a Magyarországon gyártott egyes autómodellek frissített változatainak forgalomba hozatala, az európai gazdaság lassú, de stabil növekedése, valamint az európai autóeladások dinamikus, egyes hónapokban kétszámjegyű emelkedése is. Idén a tavalyinál is alacsonyabb olajárak miatt a külkereskedelmi többlet elérheti a 9,5 milliárd eurót.
Ugyanakkor jövőre 8,6-8,8 milliárd euróra csökkenhet a külkereskedelmi többlet a jelentősen élénkülő hazai beruházások, valamint az olajárak várható mérsékelt emelkedése miatt – tette hozzá az elemző. Suppan Gergely részben az alacsony energiaárakkal indokolta az export és az import júliusi csökkenését.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kommentárjában kiemelte: mind az import, mind az export értéke zsugorodott az előző év azonos időszakához képest mindazonáltal a külkereskedelmi mérleg így is pozitív maradt, mivel az export kisebb mértékben esett vissza, mint az import. A január-július időszakban már 893 millió euróval többre, 6 milliárd euróra nőtt a külkereskedelmi többlet a tavalyi év azonos időszakához képest. Mindez azt jelenti, hogy az év egészében az ország külkereskedelmi teljesítménye pozitívan befolyásolja majd a GDP-növekedést – jegyezte meg.
A vezető elemző szerint a júliusi külkereskedelmi adatok összefüggésbe hozhatóak a nyár közepén gyengélkedő ipari termeléssel. A vállalatok vélhetően a nyári szabadságolások miatt kevesebbet termeltek, így kevesebb volt az importigény – hiszen jellemzően az úgynevezett „just in time” rendszerben működnek, vagyis nincs raktárkészletük -, valamint kevesebbet is értékesítettek a külföldi vevőknek – jegyezte meg. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Rosszabb a magyar cégek termelékenysége, mint bárhol az unióban
A GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzése szerint 2010 és 2023…
Tovább olvasom >Novemberben 4,4 százalékos növekedés volt tapasztalható az élelmiszerek exportjában Ausztriában
Tavaly novemberben jóval nagyobb mértékben esett vissza az osztrák export…
Tovább olvasom >GKI elemzés: A gazdasági kiszolgáltatottságról mi magunk is tehetünk
A kormány 2025-ös „repülőrajtjához” szükség lenne az export felfutására (a…
Tovább olvasom >További cikkeink
KSH: januárban 5,5 százalékkal haladták meg átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapi értékeket
2024. januárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 6,0 százalékkal nőtt, ezen…
Tovább olvasom >Nagy Márton: A januári magasabb fogyasztói árszint átmeneti jelenség
Nagy Márton szerint elfogadhatatlan a magas élelmiszerinfláció, a kormány minden…
Tovább olvasom >NGM-szóvivő: január utolsó napjaiban már korrigáltak az árak
A KSH közlése szerint 2025. januárban a fogyasztói árak átlagosan…
Tovább olvasom >