Elemzők: a vártnál kedvezőtlenebbül alakult az infláció

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtöki jelentése szerint júniusban a fogyasztói árak átlagosan 5,3 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, egy hónap alatt pedig átlagosan 0,6 százalékkal nőttek.

Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágának vezetője szerint a vártnál kedvezőtlenebb inflációs adat miatt szinte biztosra vehető, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) júliusban újabb szigorításra kényszerül, a kérdés a szakértő szerint csak az, hogy elég lesz-e a 15 bázispontos emelés, vagy ennél határozottabb lépésre lesz szükség.

Az elemző kommentárja szerint júniusban az előző hónapokhoz képest tovább nőtt az infláció, ebben jelentős szerepe volt a dohányáruk áremelkedésének, amelyet a jövedéki adó emelése okozott, illetve az üzemanyagárak emelkedésének, amit a növekvő olajár eredményezett.

A korlátozást elszenvedett ágazatok közül havi alapon jelentős áremelkedés történt a belföldi üdülés esetében, itt a korábban elszenvedett bevételkiesés kompenzálása jelenhet meg, de hozzájárulhat az is, hogy a válság idején elbocsátott munkaerő helyett csak drágábban találnak újat. Az inflációt szintén felfelé hajtotta az ingyenes parkolás megszűnése – jelezte.

A legfrissebb adat alapján az infláció a Századvég által korábban vártnál magasabban, 4 százalék felett alakulhat az év egészét tekintve – közölte Regős Gábor.

Virovácz Péter, az ING Bank szenior elemzője közölte, hogy a júniusi inflációs adat jelentősen felülmúlta az MNB várakozását is, könnyen lehet, hogy ez a nagyobb léptékű kamatemelés felé mozdítja a jegybanki döntéshozókat a júliusi ülésen. Úgy véli, megnőtt annak a valószínűsége, hogy júliusban ismét 30 bázisponttal, 1,2 százalékra emeljék az alapkamat és az egyhetes betéti kamat mértékét.

Az elemző kommentárjában kifejtette: az élelmiszerek inflációja 3,2 százalékra gyorsult, ebben az éttermi étkezés több mint 6 százalékos éves bázisú drágulásának is jelentős szerepe van. Szintén az újranyitáshoz köthető, hogy a szolgáltatások inflációja rendkívüli mértékben megugrott. Ez igazolja az ING várakozását, hogy az újranyitás valós árhatásait a májusi infláció még alig tükrözte, a júniusi adatban már tetten érhető ez a hatás – mutatott rá.

A járműüzemanyagok inflációs hatása az emelkedő bázis miatt némileg mérséklődött, ugyanakkor a tartós fogyasztási cikkek esetében továbbra is gyorsul az infláció, ezen belül is elsősorban a tartós háztartási cikkek drágulása volt a meghatározó – tette hozzá.

A csütörtökön közzétett adat megfelelt az ING várakozásának, így továbbra is fenntartják az év egészére vonatkozó, 4,5 százalékos prognózisukat. A következő hónapokban enyhülhet az infláció, ám a bázishatások következtében az év vége felé ismét 5 százalék felett alakulhat az áremelkedés éves üteme – közölte Virovácz Péter.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint a következő hónapokban bázishatások miatt némileg csökkenhet az infláció, de így is 5 százalék közelében maradhat, a Takarékbank ezért az idei inflációs várakozását érdemben, 4,6 százalékra emelte a tavalyi 3,3 százalék után, míg jövőre a számos bázishatás miatt 3,2 százalékra mérséklődhet az infláció.

Az adatok alátámasztják, hogy szükséges volt a kamatemelési ciklus elindítása, ráadásul még számos felfelé mutató kockázatot jelentenek a nyersanyagárak másodkörös hatásai, az újranyitás miatt „felrobbanó” kereslet, amit a kínálat lassabban tud követni, és a munkaerőhiány miatt várhatóan érdemben megugró bérek – fejtette ki.

Hozzátette ugyanakkor, hogy az inflációban hangsúlyosan jelen vannak egyszeri tényezők is, mint a dohánytermékek jövedéki adóemelése, ami önmagában 1,2 százalékponttal növeli az inflációt, az év végétől jövő áprilisig pedig két lépésben ugyanennyivel vissza fogja húzni, ezért a jövő év közepére már visszatérhet az infláció a 3 százalékos cél közelébe. Egyszeri tétel az üzemanyagárak tavaly április-májusi extrém alacsony bázisa is; mivel a tavalyi nyári hónapokban az üzemanyagárak már feljebb kerültek, bázishatás miatt már kevésbé fogják felfelé húzni az inflációt – mutatott rá.

Németh Dávid, a K&H vezető makrogazdasági elemzője kommentárjában kifejtette: ahogy arra számítani lehetett, a járványkorlátozások enyhítése miatt a szolgáltatásoknál komolyabb áremelkedés következett be. Az ingyenes parkolás eltörlése felfelé húzta a mutatót, de drágulás volt az éttermekben és a belföldi utazásoknál is májushoz viszonyítva.

A változékony élelmiszer-, energia- és hatósági árak nélkül számolt maginfláció júniusban gyorsult, 3,8 százalékot tett ki, szemben a májusi 3,4 százalékkal. A maginflációs adatokból is az látszik, hogy a szolgáltatások és a tartós fogyasztási cikkek esetében emelkednek az árak, ráadásul a júniusi eredmény már megközelíti a jegybank toleranciasávjának felső határát – mutatott rá.

A szakember szerint júliusban és augusztusban átmenetileg lassulhat az infláció, 4 százalék körüli értékek várhatók, szeptembertől azonban újból gyorsulásra lehet számítani, ennek eredményeként 5 százalék körüli mutatóra van kilátás.

Németh Dávid szintén úgy látja, a jelenlegi inflációs folyamatok miatt biztosra vehető, hogy az MNB folytatja a júniusban indított kamatemelési ciklust, a fő kérdés az, hogy 15 bázispontos vagy ennél jelentősebb mértékű lesz-e a kamatemelés. (MTI)