Elemzők: a vártnál gyorsabban nőtt a kiskereskedelem
A vártnál gyorsabban nőtt júliusban a kiskereskedelmi forgalom az MTI által megkérdezett elemzők szerint, akik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön közzétett adatait kommentálták.
A KSH csütörtökön közzétett első becslése szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene júliusban 7,0 százalékkal nőtt a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt az előző év azonos időszakához képest.
Oszlay András, a Takarékbank osztályvezető elemzője írásos kommentárjában kifejtette: a vártnál gyorsabban bővült a kiskereskedelmi forgalom, felülmúlta az 5,8 százalékos elemzői konszenzust és a Takarékbank 6,3 százalékos várakozását. A kiskereskedelmi eladások továbbra is dinamikusan nőnek, amiben jelentős szerep juthat a kiskereskedelem fehéredésének is – vélekedett.
A két-három hónappal ezelőtti helyzettel szemben, amikor inkább csak az üzemanyag-értékesítés bővült dinamikusan, most az élelmiszer-eladások terén is felgyorsult a növekedés. Ez arra is utalhat az elemző szerint, hogy a vasárnapi pihenőnap az értékesítése volumenében eddig nem okozott számottevő hatást, az élelmiszer-eladások tetemes hányada ugyanis a törvény hatálya alá tartozó szuper- illetve hipermarketekben realizálódik.
A javuló munkaerőpiaci folyamatok és a 3 százalék körüli reálbér-növekedés miatt továbbra is nő a háztartások vásárlóereje, így a Takarékbank szerint az idei év átlagában a gazdasági növekedés legerősebb motorja a háztartások fogyasztásának bővülése lesz.
Balatoni András, az ING vezető elemzője szerint a kiskereskedelmi forgalom növekedési üteme az év hátralévő részében is stabil marad, éves átlagban a bővülés 5,8 százalékos lehet. Hozzátette: jól megy a munkaerőpiac, a reálbérek 5 százalék felett emelkednek, az emberek optimisták a jövőt illetően. A vásárlóerő emelkedése egyre jobban begyűrűzik a kiskereskedelmi forgalomba és a fogyasztásba. A kiskereskedelmet fűtő tényezők közé sorolta a banki elszámolások kedvező hatását, a csökkenő hitelállományt. A háztartások a devizakitettségük csökkenése miatt a biztonsági tartaléknak képzett megtakarításukat is fogyasztásra költhetik – mondta.
Az ING vezető elemzője kitért arra is, hogy az online pénztárgépek bevezetése miatt a kiskereskedelmi forgalomban jelentős a fehéredés. A vasárnapi pihenőnap negatív hatása elmúlt, úgy látszik, hogy átrendeződött a magyar kiskereskedelem struktúrája, a háztartások és a boltok alkalmazkodtak az új szabályozáshoz, így ez már nem jelent kiesést – mondta.
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára kiemelte: erős nyara volt a kiskereskedelemnek, ekkora növekedést nem vártak, a bővülés kiugróan magasnak számít.
A forgalom bővülésére ható tényezők közül a főtitkár a reálkeresetek növekedését, az online pénztárgépek bevezetésének a hatását, és a devizahitelesek mentőcsomagját emelte ki. Szerepet játszhatott a kiugróan magas növekedésben az alacsony bázis is, vagyis az, hogy tavaly nyáron nem mértek ekkora növekedést, például az élelmiszerkereskedelemben sem.
Az OKSZ várakozásai szerint az év egészében 5-6 százalékos lehet a növekedés, ami nagyon jó eredménynek fog számítani. Jelezte, hogy hullámzások a korábbi hónapokban is voltak, és lehetnek is, egyebek mellett az online pénztárgép-hatás szeptemberi kiesése miatt, mivel az átállás tavaly augusztusban befejeződött. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
KSH: januárban az ipari termelés 3,9 százalékkal mérséklődött
2025 januárjában az ipari termelés volumene 3,9 százalékkal elmaradt az…
Tovább olvasom >Emelkedett az import saláták ára
A KSH adatai szerint Magyarország fejessaláta-behozatala 4 százalékkal (1,05 ezer…
Tovább olvasom >KSH: februárban a fogyasztói árak átlagosan 5,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat
2025. februárban a fogyasztói árak átlagosan 5,6 százalékkal haladták meg az…
Tovább olvasom >További cikkeink
Országos Kereskedelmi Szövetség: az árrés nem profit!
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) nemzetközi élelmiszer-kereskedő tagvállalatai az elmúlt…
Tovább olvasom >Orbán Viktor a Kossuth Rádióban: a kereskedők 10 százaléknál többet nem rakhatnak rá a beszerzési árra
Március közepétől a kormány 10 százalékban maximalizálja az árrést 30…
Tovább olvasom >GKI Elemzés: Miért drágulnak folyamatosan az élelmiszerek?
Az elmúlt időszakban kiemelt figyelmet kapott az alapvető élelmiszerek –…
Tovább olvasom >