A Központi Statisztikai Hivatal kedden tette közzé, hogy októberben a fogyasztói árak átlagosan 6,5 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál, egy hónap alatt pedig átlagosan 1,1 százalékkal nőttek.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője az MTI-nek küldött kommentárjában kiemelte, hogy az infláció a várakozásoknál is jobban gyorsult októberben, amiben több termékcsoportnak is szerepe volt.

Dinamikusan húzta felfelé az inflációt az üzemanyagárak dinamikus emelkedése, ami várható volt a világpiaci olajárak alakulása alapján. Meglepetést az élelmiszerek és a szolgáltatások vártnál jobban gyorsuló áremelkedése okozott, illetve közvetve több terméknél megjelenhetett az árakban az európai energiahiány okozta energiaáremelkedés is. Bár ez közvetlenül a befagyasztott energiaárak miatt nem érinti a fogyasztókat, de közvetve – a vállalatok költségnövekedésén keresztül – igen – jelezte.

Regős Gábor rámutatott arra is, hogy felfelé húzta az inflációt azon termékek drágulása is, amelyekből hiány van, illetve a járvány miatt korábban korlátozásokat elszenvedő ágazatok áremelései. Szerinte a magyar infláció növekedése beleillik az uniós trendbe, így annak mérséklődéséhez bár szükséges a monetáris politika szigorítása, de az önmagában nem elégséges. Az infláció lassulásához szükség van a makroszintű kereslet visszafogására, az ellátási láncok helyreállására, illetve az energiaárak normalizálódására is.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője kommentárjában arra hívta fel a figyelmet, hogy döntően az élelmiszerárak és tartós fogyasztási cikkek árainak vártnál nagyobb növekedési üteme miatt nőtt a várakozásokat meghaladóan, 6,5 százalékra az infláció októberben.

A Takarékbank vezető elemzője szerint az erősödő árnyomást tükrözi, hogy a maginfláció 4,7 százalékra nőtt, ami bőven felülmúlta a várakozásokat. Az egyelőre tartósan magas infláció miatt szükséges volt a kamatemelési ciklus elindítása, ráadásul még számos felfelé mutató kockázatot jelentenek a nyersanyagárak másodkörös hatásai, az újranyitás miatt felrobbanó kereslet, a munkaerőhiány miatt várhatóan érdemben megugró bérek, így az MNB a kamatemelési ciklus gyorsítására kényszerülhet – vélekedett.

Suppan Gergely szerint a következő hónapokban tovább emelkedhet az infláció, novemberben elérheti 7 százalékot is, majd jövő év elejétől meredeken visszaeshet. Hozzátette: idei inflációs várakozásukat megemelik 4,9 százalékról 5 százalékra, a jövő évit pedig 4,4 százalékról 4,7 százalékra.

Virovácz Péter, az ING Bank elemzője szerint sem csak az alacsony bázis következménye a kiugró infláció, hiszen havi alapon is 1,1 százalékkal drágult a fogyasztói kosár. Az ING Bank elemzője is az üzemanyagok drágulása mellett az élelmiszerárak, a szolgáltatások árainak jelentős emelkedését, valamint a tartós fogyasztási cikkek drágulását emelte ki.

Az ING legfrissebb előrejelzésében az idén átlagosan 5 százalékos inflációval számol, és jövőre is 4,5 százalékot meghaladó áremelkedést prognosztizál. Elképzelhető, hogy a Magyar Nemzeti Bank eltér az elmúlt két hónapban látott 15 bázispontos lépésköztől, annál jóval jelentősebb kamatemelésre szánja el magát – vélte az elemző.

Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője a bank közleményében arra mutatott rá, hogy évtizedes csúcson van a magyar infláció. Szerinte is folytatódik az infláció emelkedése, novemberben akár a 7 százalékot is meghaladhatja az éves szintű áremelkedés mértéke.

Bár a lakossági rezsiárakat egyelőre nem befolyásolja az energiaárak száguldása, a vállalati szektor nincs védve, így a következő hónapokban beépülhet a drágulás. A vártnál magasabb hazai és globális infláció, továbbá a régiós központi bankok markáns kamatemelései erőteljes nyomást helyezhetnek a magyar jegybankra, hogy eltérjen a szeptemberi irányvonaltól a jövő keddi kamatdöntésen – olvasható az Erste Bank közleményében. (MTI)