Elemzők: a munkaerőpiac további optimizmust sugall
A munkaerőpiac helyzete továbbra is optimizmust sugall, és tovább közelít a teljes foglalkoztatottság állapota felé; a foglalkoztatottak száma újabb rekordot döntött, az inaktívak száma júniushoz képest is tovább csökkent – állapították meg az MTI-nek nyilatkozó elemzők a KSH legfrissebb foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatai láttán.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint tovább nőtt a foglalkoztatottak száma a május-júliusi három hónapos időszakban, a 4 millió 484 ezres létszám 50 ezerrel több az egy évvel korábbinál, és az előző három hónapos időszakot is 9 ezerrel haladta meg. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 1,1 százalékponttal, 69,4 százalékra emelkedett egy év alatt. A munkanélküliek átlagos létszáma 166 ezer volt, a munkanélküliségi ráta 3,6 százalék maradt. Egy év alatt a munkanélküliek száma 27 ezerrel, a ráta 0,6 százalékponttal csökkent.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a munkaerőpiac helyzete továbbra is optimizmust sugall, a foglalkoztatottak száma újabb rekordot döntött, az inaktívak száma júniushoz képest is tovább süllyedt. Így kirajzolódik az, hogy a folyamatos béremelések továbbra is képesek megmozgatni az inaktív réteget, ugyanakkor a munkaerőpiac felszívó képessége fokozatosan lassul – tette hozzá.
Összegzésképp megállapította, a munkaerőpiac egyre lassabb ütemben, de továbbra is képes javulni. Ami az év hátralevő részét illeti, továbbra is inkább a munkaerő-kínálat lehet a gátja a munkanélküliségi ráta jelentősebb csökkenésének. Az év egészében átlagosan 3,5 százalékos munkanélküliségi rátát prognosztizál az ING Bank.
Horváth András, a Takarékbank elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában azt emelte ki, hogy a foglalkoztatottak száma, várhatóan az 1980-as évek eleje óta, először idén a nyári hónapokban átlépi a 4,5 milliót. A munkanélküliségi ráta 3,1 százalékig süllyed a nyár végére, az éves átlag pedig 3,5 százalék lehet.
Közölte, a magyar gazdaság tovább közelít a teljes foglalkoztatottság állapota felé. A foglalkoztatási rátát tekintve – május-júliusban 84,6 százalék volt a 25-54 éves korosztályban – azonban további 4-5 százalékos javulásra van tér az ideális munkavállalási korú népességben a legjobb teljesítményt nyújtó európai államokhoz képest. Ez további 250-300 ezer új munkahely betöltését jelenti, mielőtt elérkezik a teljes foglalkoztatottság. A munkaerőhiányról szóló folyamatos hírek ellenére Horváth András szerint a magyar gazdaság továbbra is 500 ezres munkaerő-tartalékkal rendelkezik az inaktívak jelentős számát, a közfoglalkoztatottak, a külföldre ingázók és a munkanélküliek számát tekintve.
Az egészségesebb foglalkoztatási szerkezet érdekében a központi államigazgatás hatékonyságának növelésével is több tízezer magasan képzett munkavállaló átvezetésére lenne szükség a versenyszférába – fejtette ki. A képzett munkavállalók hiánya lassíthatja a növekedést, egyben viszont a termelékenység és a hatékonyság növelését, illetve a munkaerőt kiváltó beruházások felfuttatását kényszeríti ki – mutatott rá a Takarékbank szakértője.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a friss munkaerő-piaci adatok fényében úgy ítélte meg, hogy a magyar gazdaság lényegében elérte a teljes foglalkoztatottságot. Akik most munka nélkül vannak, azokat nem vagy csak nagyon nehezen lehetne visszaterelni a munkaerőpiacra – közölte.
Hozzátette, ugyanakkor az is látszik, hogy sok ágazatban, például az építőiparban jelentős feszültségeket okoz a munkaerőhiány. Ahhoz, hogy javuljon a helyzet, képzésekre, oktatásra lenne szükség. Horváth Andráshoz hasonlóan arra is kitért, hogy az állami szférában dolgozók egy részét is érdemes lenne a magánszférába terelni. Pozitív változást hozhat, hogy a legfrissebb kormányzati tervek szerint az állami szektorban karcsúsítási program indul – vélte.
Fontos kérdésnek tartja viszont, vajon a magánszektorban lesz-e igény az állami szektorban felszabaduló munkaerőre? „Elképzelhető, hogy csak át- vagy továbbképzéssel lehet érdemi eredményt elérni ezen a téren” – mondta a szakember.
A jövőben a távmunka és a részmunkaidő térnyerése is segíthetne a munkaerő-piaci problémákon, ezek aránya ugyanis Magyarországon nemzetközi összevetésben alacsony – tette hozzá.
Németh Dávid szerint az idén 3,6 százalékos maradhat a munkanélküliségi ráta, lejjebb már nem igazán tud menni. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Új pályázat segíti az agráriumhoz kapcsolódó társadalmi vállalkozásokat
Új vidékfejlesztési pályázati felhívás jelent meg 1,6 milliárd forint keretösszeggel,…
Tovább olvasom >Előrejelzések szerint 2030-ra 300 ezer fő hiányozhat a magyar munkaerőpiacról
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) legutóbbi konferenciáján Czomba…
Tovább olvasom >Tovább mérséklődött a háromhavi munkanélküliségi ráta
A 2024. február és április közötti három hónapban a foglalkoztatottak…
Tovább olvasom >További cikkeink
Fidelity: Három téma, ami Q3-ban alakítja a befektetéseket
Eljött a járványt követő normalizálódás, amelyet annyira vártunk? A gazdasági…
Tovább olvasom >Rekord nyereséget értek el a saját márkák az év első felében az Egyesült Államokban
Új csúcsokat értek el a sajátmárkás termékek 2024 első felében…
Tovább olvasom >Akadálymentesíti csomagolásait a Müller az Egyesült Királyságban
Minden márkás termékének csomagolásán NaviLens kódot helyez el a Müller,…
Tovább olvasom >