Elemzők: a keresletnél is jobban nőtt az álláskeresők száma

A közfoglalkoztatásból az elsődleges munkaerőpiacra átlépni igyekvők egy részének időbe telik mire megtalálja a maga helyét, ez lehet a munkanélküliség átmeneti emelkedésének egyik lehetséges oka – így kommentálták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a KSH harmadik negyedévi foglalkoztatási-munkanélküliségi adatait.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint az idei harmadik negyedévben a munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 10 ezerrel, 178 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,2 százalékponttal, 3,8 százalékosra csökkent. A második negyedévben a munkanélküliek átlagos létszáma 13 ezerrel kevesebb, a ráta 0,2 százalékponttal alacsonyabb volt, mint a harmadik negyedévben. A 3,8 százalékos munkanélküliségi ráta visszalépést jelent a február-áprilisi háromhónapos időszak szintjére. A foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 487 ezer volt, 36 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 0,8 százalékponttal 69,5 százalékra emelkedett, 0,2 százalékponttal volt magasabb az előző negyedévinél.
Horváth András, a Takarékbank elemzője rámutatott: a közfoglalkoztatottak leépítése gyors ütemben halad és az elsődleges munkaerőpiac ezt egyelőre nem képes teljesen ellensúlyozni. A közfoglalkoztatásból elkezdődött többek közt a papíron szakképzettséggel rendelkező személyek kizárása, viszont itt jelentős részben olyan munkakultúra nélküli emberekről van szó, akik még a jelen munkaerőpiaci környezetben sem képesek elhelyezkedni, mivel a legalapvetőbb készségeik is hiányoznak. Kiemelte ugyanakkor, hogy a legjobb munkavállalási korú, 20-64 éves korosztály 74,6 százaléka dolgozott, ami érdemben meghaladja az Európai Unió 72,2 százalékos átlagos rátáját, de további erőfeszítésekre van szükség az egyik fő versenytárs cseh gazdaság 78,5 százalékos rátájának eléréséhez.
Véleménye szerint a foglalkoztatási ráta további jelentős, 4-5 százalékpontnyi javulására van lehetőség a versenyképesebb EU-s tagállamokkal összehasonlítva, ami 250-300 ezer új munkahelyet jelent ahhoz, hogy megvalósuljon a teljes foglalkoztatottság. Az inaktívak, a közfoglalkoztatottak, a külföldre ingázók és a munkanélküliek számát tekintve a magyar gazdaság – a munkaerőhiányról szóló folyamatos hírek ellenére – továbbra is mintegy 500 ezres munkaerő-tartalékkal rendelkezik, bár a képzettségi problémák igen jelentősek. A képzett munkavállalók hiánya egyrészt tovább lassítja a gazdasági növekedést, másrészt viszont a termelékenység és a hatékonyság fokozását, illetve a munkaerőt kiváltó beruházások felfuttatását kényszeríti ki a vállalkozásokból, ami támogatja mind a bérek, mind a GDP erőteljesebb bővülését.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője azt emelte ki, hogy a munkanélküliségi ráta a harmadik negyedévben csupán 0,2 százalékponttal csökkent a tavalyi azonos időszakhoz képest, ami azt jelzi, hogy a munkaerőpiac feszessége továbbra is historikus csúcsa közelében van. Az elmúlt pár hónap emelkedő munkanélküliségi rátájában szerepet játszhat az is, hogy egyre több ember tér vissza az aktív álláskereséshez, és számuk nagyobb mértékben emelkedik, mint a foglalkoztatottság.
Az ING Bank vezető elemzője szerint adatok azt sugallják, hogy a potenciális munkaerő-tartalék szűkül, a munkaerőpiac egyre inkább telített, vagyis igazán jelentős javulásra a közeljövőben már nem lehet számítani. Ha a munkaerőpiacon újra megjelentek gyorsan el tudnak helyezkedni, akkor az év végére 3,6 százalékra csökkenhet a munkanélküliségi ráta – tette hozzá. (MTI)