Élelmiszerszigor: tamáskodó érintettek

Kétséges, eléri-e a célját, ám indokolatlanul nagy adminisztrációs terhet ró az élelmiszer-forgalmazókra a másodlagos élelmiszer-vizsgálatról szóló rendelkezés – mondta a Világgazdaság Online-nak több érintett.

Az élelmiszer-előállítással és -forgalmazással kapcsolatos adatszolgáltatásról és nyomonkövethetőségről szóló rendelet mindössze 15 nappal elfogadása után, a múlt héten lépett életbe, a kormány reméli, hogy segítségével kiszorulhatnak a silány minőségű importtermékek a hazai piacról. A kabinet nem titkolt célja azonban az uniós csatlakozás óta majdnem megháromszorozódott, ágazati becslések szerint ma már az élelmiszer-forgalmazás közel 30 százalékát kitevő behozatal visszaszorítása, így a hazai termelők helyzetének javítása is.
„Mindenképpen üdvözlendő az újítás, hiszen a forgalomban lévő élelmiszerek biztonságának növelése a célja. Kérdéses azonban, lesz-e az államnak elég kapacitása arra, hogy valóban hatékony ellenőrzést tudjon végrehajtani” – emelte ki Dömölki Lívia, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület vezetője. Az élelmiszer-szakértő emlékeztetett: az újdonság nem az ellenőrzés, hanem a bejelentési kötelezettség, amelynek segítségével az elmúlt években rendszeresített kampányszerű vizsgálatokhoz képest célirányosabban működhetnek az illetékes hatóságok.
A lapunknak nyilatkozó élelmiszer-forgalmazók a megnövekedett adminisztrációs terhet emelték ki a rendelet egyik fő problémájaként. Annál is inkább, mivel a termék nyomonkövethetősége szempontjából releváns dokumentációt papíron kell benyújtani az illetékes MGSZH-hez. Arról azonban, hogy mindez mekkora pluszköltséggel jár, nem tudtak nyilatkozni.
Azt is kiemelték, hogy az érintetteket nem vonták be a rendelet előkészítésébe, továbbá felmerül a kérdés, hogy a termékek beszerzési árának bejelentését a hatóságok mennyire kezelik majd biztonságosan.