Élel­mi­szer-reality

Szerző: trademagazin Dátum: 2007. 01. 31. 08:00

Az in­for­má­ci­ós hír­csa­tor­nák­nak kö­szön­he­tő­en már meg­szok­hat­tuk, hogy fel sem kell kel­ni a té­vé­fo­tel­ből, és együtt me­ne­tel­he­tünk a dik­tá­to­ro­kat dön­tő tün­te­tők­kel, vagy a si­va­ta­gi har­co­sok­kal vir­tu­á­li­san tü­zel­het­jük a go­noszt. A „reality” most új mű­fajt te­rem­tett Ma­gyar­or­szá­gon. Az élel­mi­szer-ha­mi­sí­tá­si ügye­ket le­lep­le­ző ál­lat­or­vos­ok mel­lett meg­is­mer­het­tük, hogy mi­lyen kö­rül­mé­nyek kö­zött tá­rolt, mi­lyen vegy­sze­rek­kel le­mo­sott cím­ké­jű ter­mé­kek is fel­ke­rül­het­nek a bol­tok pol­ca­i­ra. A hí­re­ket fi­gye­lő át­lag­pol­gár sok új név­vel s új ar­cok­kal is­mer­ked­he­tett: in­téz­ke­dő főállatorvosokkal, la­bor­ve­ze­tők­kel, meg­tud­hat­tuk, hogy kik az áru­ház­lán­cok hi­va­tá­sos kom­mu­ni­ká­to­rai. Eg­zo­ti­kus ne­vű ke­res­ke­del­mi köz­ve­tí­tő cé­gek üzel­me­it lep­lez­ték le és így to­vább. Meg­tud­hat­tuk azt is, hogy a kis­ke­res­ke­dők, le­gyen szó há­ló­zat­ról vagy önál­ló bolt tu­laj­do­no­sá­ról, sem­mit sem sej­te­nek ar­ról, mi kell ah­hoz, hogy ol­csó le­gyen az áru. Ki­de­rült az is, hogy az unió ha­tá­ra­in el­len­őr­zés nél­kül jön­nek-men­nek azok az áruk, ame­lyek­nek va­la­hol a sze­mét­ben len­ne a he­lyük, pon­to­sab­ban meg kel­le­ne sem­mi­sül­ni­ük. És köz­ben az is elhangzott, hogy leg­jobb, ha az élel­mi­szer-biz­ton­sá­gi ha­tó­sá­gi mun­ka fel­ügye­le­te vis­­sza­ke­rül az ag­rár­tár­cá­hoz, ahon­nan a két év­vel ez­előt­ti pap­ri­ka­ügy után ke­rült el.
A 2006. no­vem­ber 20. és 2007. ja­nu­ár 5. kö­zöt­ti idő­szak­ban a ha­lak, tő­ke- és ba­rom­fi­hú­sok, hús­ké­szít­mé­nyek, kö­zöt­tük a virs­li, édes­sé­gek, friss zöld­sé­gek, gyü­möl­csök, bo­rá­sza­ti ter­mé­kek for­gal­ma­zá­sát el­len­őriz­ték: az alap­anyag­ok és ter­mé­kek fo­gyaszt­ha­tó­sá­gát, a ter­mé­kek nyo­mon kö­vet­he­tő­sé­gét, mi­nő­sé­gét, a for­gal­ma­zott ter­mé­kek élel­mi­szer-biz­ton­sá­gi és mi­nő­sé­gi meg­fe­le­lé­sét vizs­gál­ták.
A hi­va­ta­los nyi­lat­ko­zók el­mond­ták, hogy az el­len­őr­zé­sek és a ki­fo­gá­so­lá­sok szá­ma év­ről év­re nem vál­to­zik je­len­tő­sen. 2005-ben pél­dá­ul több mint 70 ezer el­len­őr­zést vé­gez­tek, s en­nek so­rán 3500 ton­na élel­mi­szert sem­mi­sí­tet­tek meg, ami az or­szág hat­mil­lió ton­nás éves élel­mi­szer-fo­gyasz­tá­sá­nak csak tö­re­dé­ke. Ha­son­ló szá­mo­kat tar­tal­maz, ha el­ké­szül, a ta­va­lyi ös­­szeg­zés is.
A mos­ta­ni cél­el­len­őr­zés be­fe­je­zé­se után új te­rep­re vo­nul­nak az ál­lat­or­vo­sok. A ven­dég­lá­tók­nál és a köz­ét­kez­te­tést vég­zők­nél egye­bek mel­lett vizs­gál­ni fog­ják az étel­ké­szí­tést, rak­tá­ro­zást, és nem utol­só­sor­ban azt, hogy az alap­anyag hon­nan szár­ma­zik. Ugyan­ilyen fon­tos­sá­got tu­laj­do­ní­ta­nak a hul­la­dék­ke­ze­lés­nek is. Pon­to­sab­ban an­nak, hogy a minőségmegőrzési és fo­gyaszt­ha­tó­sá­gi ide­jü­ket ve­szí­tett élel­mi­sze­re­ket a tör­vé­nyek­nek meg­fe­le­lő­en – III. osz­tá­lyú hul­la­dék­nak szá­mí­tó – mel­lék­ter­mék­ként ki­von­ják-e a for­ga­lom­ból. Ha ezt sza­bá­lyo­san te­szik, ak­kor a ha­mi­sí­tás­ra, csa­lás­ra le­he­tő­sé­get biz­to­sí­tó anyag meg­sem­mi­sül. Meg­tud­tuk azt is, hogy a jö­vő­ben egy új élel­mi­szer-adat­ban­kot hoz­nak lét­re, amely­ben min­den élel­mi­szer-for­gal­ma­zás­sal össze­füg­gő adat sze­re­pel majd. A rend­őr­ség­gel to­vább­ra is szo­ro­san együtt­mű­köd­nek. Részben a be­je­len­té­sek ki­vizs­gá­lá­sa mi­att szük­ség van a rend­őri je­len­lét­re, ugyan­is a vizs­gá­lat­ra ki­sze­melt te­rü­let meg­bí­zott őr­zői nem szí­ve­sen lát­ják a ha­tó­sá­gi ál­lat­or­vost.
A saj­tó po­le­mi­zált ar­ról is, hogy mi­ként le­het bün­tet­ni a csa­ló vi­szont­ela­dó­kat. Az ed­di­gi gya­kor­lat sze­rint a ter­me­lő, fel­dol­go­zó és ke­res­ke­dő el­ma­rasz­ta­lá­sá­val nincs gond, de a vi­szont­ela­dók­kal igen. Ugyan­is leg­több­jük a jog sze­rint nem is lé­te­zik. Most tör­vény­mó­do­sí­tás­ra ké­szül­nek, hogy a kis­ka­pu­kat be­zár­has­sák.
Volt, aki fel­hány­tor­gat­ta az ál­lat­or­vo­sok­nak: a rend­őr­sé­get nem von­ják be. A rend­őrök, mond­ta Süth Mik­lós fő­állat­orvos, a kö­zös el­len­őr­zé­sek so­rán sa­ját ha­tás­kör­ük­ben azon­nal hoz­zá­kez­de­nek a nyo­mo­zás­hoz. Az ál­lat-egész­ség­ügyi ha­tó­ság gya­kor­la­ta sze­rint ak­kor tesz­nek rend­őr­sé­gi fel­je­len­tést, ha az ál­lat­or­vos­ok ren­del­ke­zé­sé­re ál­ló ada­tok sze­rint bűn­cse­lek­mény, ha­mi­sí­tás, csa­lás tör­tént, vagy is­me­ret­len tet­tes fel­de­rí­té­sé­re van szük­ség. Süth Mik­lós el­mond­ta azt is, hogy éven­te az or­szág­ban 20-100 rend­őr­sé­gi fel­je­len­tést tesz­nek a me­gyei igaz­ga­tó­sá­gok, hogy hány­ból lesz vád­eme­lés, ar­ról nincs in­for­má­ció.
Az ag­rár­tár­cá­hoz tar­to­zó ál­lat-egész­ség­ügyi szol­gá­lat ál­tal ve­zé­nyelt tél vé­gi ak­ció ered­mé­nyét lap­zár­tán­kig még nem hoz­ták nyil­vá­nos­ság­ra. Az azon­ban meg­be­csül­he­tő, hogy a nagy vi­hart ka­vart ügy az évi élel­mi­szer-fo­gyasz­tás ti­zed­ ez­re­lé­két érin­ti. Va­gyis az élel­mi­sze­rek több­sé­ge kor­rekt és biz­ton­sá­gos mó­don ke­rül az üz­le­tek pol­ca­i­ra. A pi­ac­ku­ta­tók­ra vár, hogy a fo­gyasz­tói bi­za­lom ál­ta­lá­nos vál­to­zá­sát meg­vizs­gál­ják. Ha ké­szül ilyen vizs­gá­lat, ak­kor bi­zo­nyá­ra leg­töb­ben a ve­vő­tá­jé­koz­ta­tás irán­ti bi­za­lom­fo­gyás­ról szá­mol­hat­nak be. Ám az is biz­tos­nak lát­szik, hogy a kor­rekt fo­gyasz­tó­tá­jé­koz­ta­tást vég­ző ter­me­lők, gyár­tók és ke­res­ke­dők be­csü­le­te meg­nőtt.

Kapcsolódó cikkeink