Élelmiszer-reality
Az információs hírcsatornáknak köszönhetően már megszokhattuk, hogy fel sem kell kelni a tévéfotelből, és együtt menetelhetünk a diktátorokat döntő tüntetőkkel, vagy a sivatagi harcosokkal virtuálisan tüzelhetjük a gonoszt. A „reality” most új műfajt teremtett Magyarországon. Az élelmiszer-hamisítási ügyeket leleplező állatorvosok mellett megismerhettük, hogy milyen körülmények között tárolt, milyen vegyszerekkel lemosott címkéjű termékek is felkerülhetnek a boltok polcaira. A híreket figyelő átlagpolgár sok új névvel s új arcokkal ismerkedhetett: intézkedő főállatorvosokkal, laborvezetőkkel, megtudhattuk, hogy kik az áruházláncok hivatásos kommunikátorai. Egzotikus nevű kereskedelmi közvetítő cégek üzelmeit leplezték le és így tovább. Megtudhattuk azt is, hogy a kiskereskedők, legyen szó hálózatról vagy önálló bolt tulajdonosáról, semmit sem sejtenek arról, mi kell ahhoz, hogy olcsó legyen az áru. Kiderült az is, hogy az unió határain ellenőrzés nélkül jönnek-mennek azok az áruk, amelyeknek valahol a szemétben lenne a helyük, pontosabban meg kellene semmisülniük. És közben az is elhangzott, hogy legjobb, ha az élelmiszer-biztonsági hatósági munka felügyelete visszakerül az agrártárcához, ahonnan a két évvel ezelőtti paprikaügy után került el.
A 2006. november 20. és 2007. január 5. közötti időszakban a halak, tőke- és baromfihúsok, húskészítmények, közöttük a virsli, édességek, friss zöldségek, gyümölcsök, borászati termékek forgalmazását ellenőrizték: az alapanyagok és termékek fogyaszthatóságát, a termékek nyomon követhetőségét, minőségét, a forgalmazott termékek élelmiszer-biztonsági és minőségi megfelelését vizsgálták.
A hivatalos nyilatkozók elmondták, hogy az ellenőrzések és a kifogásolások száma évről évre nem változik jelentősen. 2005-ben például több mint 70 ezer ellenőrzést végeztek, s ennek során 3500 tonna élelmiszert semmisítettek meg, ami az ország hatmillió tonnás éves élelmiszer-fogyasztásának csak töredéke. Hasonló számokat tartalmaz, ha elkészül, a tavalyi összegzés is.
A mostani célellenőrzés befejezése után új terepre vonulnak az állatorvosok. A vendéglátóknál és a közétkeztetést végzőknél egyebek mellett vizsgálni fogják az ételkészítést, raktározást, és nem utolsósorban azt, hogy az alapanyag honnan származik. Ugyanilyen fontosságot tulajdonítanak a hulladékkezelésnek is. Pontosabban annak, hogy a minőségmegőrzési és fogyaszthatósági idejüket veszített élelmiszereket a törvényeknek megfelelően – III. osztályú hulladéknak számító – melléktermékként kivonják-e a forgalomból. Ha ezt szabályosan teszik, akkor a hamisításra, csalásra lehetőséget biztosító anyag megsemmisül. Megtudtuk azt is, hogy a jövőben egy új élelmiszer-adatbankot hoznak létre, amelyben minden élelmiszer-forgalmazással összefüggő adat szerepel majd. A rendőrséggel továbbra is szorosan együttműködnek. Részben a bejelentések kivizsgálása miatt szükség van a rendőri jelenlétre, ugyanis a vizsgálatra kiszemelt terület megbízott őrzői nem szívesen látják a hatósági állatorvost.
A sajtó polemizált arról is, hogy miként lehet büntetni a csaló viszonteladókat. Az eddigi gyakorlat szerint a termelő, feldolgozó és kereskedő elmarasztalásával nincs gond, de a viszonteladókkal igen. Ugyanis legtöbbjük a jog szerint nem is létezik. Most törvénymódosításra készülnek, hogy a kiskapukat bezárhassák.
Volt, aki felhánytorgatta az állatorvosoknak: a rendőrséget nem vonják be. A rendőrök, mondta Süth Miklós főállatorvos, a közös ellenőrzések során saját hatáskörükben azonnal hozzákezdenek a nyomozáshoz. Az állat-egészségügyi hatóság gyakorlata szerint akkor tesznek rendőrségi feljelentést, ha az állatorvosok rendelkezésére álló adatok szerint bűncselekmény, hamisítás, csalás történt, vagy ismeretlen tettes felderítésére van szükség. Süth Miklós elmondta azt is, hogy évente az országban 20-100 rendőrségi feljelentést tesznek a megyei igazgatóságok, hogy hányból lesz vádemelés, arról nincs információ.
Az agrártárcához tartozó állat-egészségügyi szolgálat által vezényelt tél végi akció eredményét lapzártánkig még nem hozták nyilvánosságra. Az azonban megbecsülhető, hogy a nagy vihart kavart ügy az évi élelmiszer-fogyasztás tized ezrelékét érinti. Vagyis az élelmiszerek többsége korrekt és biztonságos módon kerül az üzletek polcaira. A piackutatókra vár, hogy a fogyasztói bizalom általános változását megvizsgálják. Ha készül ilyen vizsgálat, akkor bizonyára legtöbben a vevőtájékoztatás iránti bizalomfogyásról számolhatnak be. Ám az is biztosnak látszik, hogy a korrekt fogyasztótájékoztatást végző termelők, gyártók és kereskedők becsülete megnőtt.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Indul a karácsonyi roham a játékpiacon
Kezdetét veszi a hazai játékpiac legforgalmasabb időszaka: a karácsony előtti…
Tovább olvasom >Többutas csomagolások jövője – mire készüljön a kereskedelmi szektor?
Az Európai Parlament 2024. április 24-én jogalkotási állásfoglalást adott ki…
Tovább olvasom >10 éves a magyar Black Friday – az akcióvadászattól a tudatos vásárlásig
A Black Friday Magyarországon 10 év alatt sokat változott: míg…
Tovább olvasom >