Mindenkinek a vásárló a fontos – mindig, mindenhol, mindenkor – Együtt okosodtunk (Business Days 2024 1. rész)
A Business Days harmadik, szerdai napjának délelőttje az elmúlt másfél év általános piacértékeléséről szólt a háztartások vásárlási szokásainak tükrében az e-kereskedelemben, valamint természetesen a jövőbeli lehetőségekről is szó esett. A délután a logisztikai és szállítmányozási „tanszék” stúdiumával indult, majd terítékre kerültek a minden céget érintő fenntarthatósági kérdések, valamint a munkaerőpiac és a HR témája is fókuszt kapott egy időre.
A cikk a Trade magazin 2024/11. lapszámában olvasható.
A három piacértékelő előadást –Turcsán Tünde, Mekler Anita és Madar Norbert tartott áttekintést a hazai helyzettel kapcsolatban – egy kerekasztal-beszélgetés követte, amelyet Krug Emília moderált. A hazai e-kereskedelem vezető és feltörekvő szereplői reflektáltak a Temu általi fenyegetettségre, a hazai preferenciákra és természetesen a fejlődési lehetőségekre is.
Aprópénztől csörgő zsebek – de vajon mindenhol így van?
Turcsán Tünde, a GfK-YouGov Consumer Panel Services ügyvezető igazgatója rámutatott, hogy a hazai fogyasztói bizalom és az anyagi helyzet megítélése messze elmarad az európai átlagtól, a magyarok 76%-a tudatosan keresi az akciós termékeket.
A 2023-as évben, totál FMCG-szinten 36%-kal nőttek a promóciós eladások értékben, és 27%-kal a kereskedelmi márkák értékesítései. (Az előadásról részletesen lapunk 48–49. oldalán számolunk be – szerk. megj.)
A fő aggodalom még az infláció
Mekler Anita, a PwC Magyarország cégtársa, a „Voice of the Consumer” kutatás friss eredményeit mutatta be, amelyek rávilágítanak a globális és hazai fogyasztói szokások alakulására. Az infláció a legnagyobb aggodalom, a magyar válaszadók 77%-a szerint ez az elsődleges kihívás. Emellett az ár-érték arány az egyik legfontosabb tényező, amit 42% jelölt meg döntési szempontként. (Az előadásról részletesen lapunk 50–51. oldalán számolunk be – szerk. megj.)
Útkeresés az óriások árnyékában
Mára 4 millió főre nőtt a rendszeresen online vásárló magyarok száma, és még 15%-os növekedési potenciállal bír a hazai e-kereskedelmi piac – mutatott rá Madar Norbert, a PwC Magyarország vezető menedzsere. Az idei első félév forgalma elérte a 810 milliárd forintot, amelyből 140 milliárdot külföldi szereplők generáltak, a Temu pl. önmagában 50 milliárd forint értékű eladást ért el. A hazai piacon működő versenytársak közül a legerősebb Kifli és az Alza.
Az online FMCG-piac 23%-kal bővült, ami kiemelkedő növekedési potenciált mutat. Az FMCG-szegmensben a Kifli, a Tesco és az Auchan vezetik a sort, őket követi a dm és a Rossmann. A magyar érdekeltség kis mértékű, a tíz legnagyobb online FMCG-szereplő között mindössze a Pelenka.hu és az iDrinks képviselik a hazai vonalat.
Csomagautomatákban Magyarország európai szinten is kiemelkedik: tíz év alatt 5900-ra nőtt a számuk. A magyar e-kereskedelmi cégek az ügyfélélmény javítása mellett a külföldi terjeszkedésben remélhetik a sikert: a horvát, szlovén, szerb, román piac magasabb kosárértékkel kecsegtet, míg a lengyel és cseh piac jóval érettebb a miénknél, arra nem érdemes mennünk.
Gyorsaság és tervezhetőség
A kerekasztal-beszélgetésen Forrás Ákos, az Alza.hu ügyvezető igazgatója elmondta, hogy célkitűzésük a szolgáltatás színvonalát megtartva vidéken is terjeszkedni, ezáltal válni az ország legsikeresebb e-commerce kereskedőjévé (műszaki cikkek terén a Temu szerencsére nem igazán versenytárs, tette hozzá).
Házhoz szállítás tekintetében a cég úgy látja, hogy a csomagautomaták térnyerése a tervezhetőséget szolgálja, amelyet a vásárlók kiemelten értékelnek a gyorsaság mellett. Az online vásárlás népszerűsítése terén a Temu még jót is tett a hazai piaccal, vélekedik Papp Gábor, a Tesco online üzletágvezetője. A cég elégedett az éves teljesítményével, ugyanakkor még komoly potenciáljaik vannak a vidéki penetráció tekintetében, hiszen már közel 900 településen elérhetők a Tesco szolgáltatásai. A Tesco Clubcard pedig, – melynek adatelemző stratégiája kiemelkedő – lehetőséget nyújt a perszonalizáció fejlesztésében.
Az Avokado olyan lehetőséget kínál a vásárlóknak, amely révén különböző kereskedőktől egyetlen rendelésben, rövid időn belül szerezhetik be a kívánt termékeket (sokszor máshol nem elérhető love brandeket), így megspórolva a bolti bevásárlással töltött időt. Székács Tibor, az Avokado ügyvezetője elmondta, hogy a vásárlói lojalitás és az ügyfélélmény erősítése kiemelten fontos számukra is. Ennek fő eszköze a tervezhetőség és kiszámíthatóság, de a közvetlen kapcsolattartás is fontos vásárlóik számára.
Az Avokado számára a helyi beszállítók és a friss áruk terén elérhető választék bővítése a prioritás, a saját márkák piacán értelemszerűen a platformon megtalálható kereskedők választékával vannak jelen. A cég a közeljövőben is Budapestre és az agglomerációra koncentrál.
Szalma Rita, a Kifli.hu kereskedelmi igazgatója nem hiszi, hogy már csak vidéken van lehetőség az online terjeszkedésben és vásárlói bizalom építésében, még Budapest is nagy potenciálok rejt. A Kiflinél fontos szerepet kap a szolgáltatás minősége és a vásárlói élmény javítása a vásárlói hűség elnyerése érdekében, az utóbbi időben gamifikációval és a mesterséges intelligencia kiaknázásával.
A cég külön figyelmet fordít a prémium termékekre és a niche piacok kiszolgálására, amelyben speciális étkezési igényeket kielégítő árucikkek és az (akár kisebb, helyi beszállítóktól, frissen érkező) biotermékek is szerepet kapnak.
A 2023-as évben messze piaci átlagon felüli növekedést tudhatott magáénak a Rossmann webshop Fürjes Ádám szerint. Idén azonban a konszolidációra és a költségek optimalizálására helyezték a hangsúlyt, hogy stabil alapokról indulhassanak az újabb növekedési ciklusnak. A vidéki jelenlét erősítése itt is fő célként jelenik meg: sok kisebb üzlettel próbálnak nagyobb területi lefedettséget elérni, bár nem mindenhol tudnak versenyezni a nagyobb láncokkal.
A saját márkás termékekkel kapcsolatban jelentős növekedést tapasztaltak, különösen egyes kategóriákban, például a babaápolás terén. Emellett a vásárlói igényekhez igazodva egy termékelőfizetési rendszert is bevezettek, bár ez egyelőre vegyes fogadtatásra talált.
A házhoz szállítás továbbra is domináns a hazai piacon, de a csomagautomaták és csomagpontok iránti kereslet egyre erősödik. Varga László, a DPD kereskedelmi és marketingigazgatója kiemelte, hogy a DPD az egyetlen futárszolgáltató Magyarországon, amely dedikált egyórás időablakot kínál.
A cég olyan szolgáltatások bevezetésével erősíti helyzetét, amelyek egyedülállóak, és innovatív megoldást nyújtanak meghatározott, egyedi ügyfélkörök számára. Ilyen a DPD Fresh, amely a passive cooling folyamattal friss élelmiszer másnapi, garantált kiszállítását kínálja normál futárkörülmények között. Ezenkívül a cég bevezette a Wine Logistics szolgáltatást, amely csomagolást, biztosítást és szállítást nyújt palackozott szörpök, likőrök vagy borászati termékek számára.
Muszáj beruházni
A szerda délután a program a logisztikai és szállítmányozási „tanszék” részvételével indult, majd terítékre kerültek a minden céget érintő fenntarthatósági kérdések, végül pedig a munkaerőpiac és a HR témája kapta a fókuszt.
A délután első kerekasztal-beszélgetése az elmúlt másfél év általános piacértékelésével indult, a jövőbeli lehetőségek tárgyalásával.
Az elmúlt három év első két évében a webkereskedelem kumulált 80%-os növekedést produkált, szinte minden eladható volt. Ez csökkentette a hatékonyság jelentőségét, ám ez most – a magas színvonalú marketinget és logisztikai megoldásokat kínáló kínai óriás belépésével – drámaian megváltozott. Még súlyosabb lesz a változás, ha jelenség az FMCG-szektort is eléri – vélekedik Táncsics András, a Boxy vezérigazgatója.
A munkaerőpiaci kihívásokra reflektálva elmondta, hogy nemcsak a bérköltségek magasak, hanem a szakképzett munkaerő megtalálása is nehéz, különösen a technológiailag képzett munkavállalók körében.
Czifrik Szabolcs, a DPD ügyvezető igazgatója a kerekasztal-beszélgetésen kiemelte, hogy a COVID-időszak óta gyorsan változnak a fogyasztói preferenciák, a házhoz szállítás helyett egyre többen választják a fixpontos kiszállítási lehetőségeket (csomagautomaták, csomagpontok).
A DPD célja a magas fokú automatizáció. Az automatizáció és a digitalizáció a költséghatékonyság kulcsa, különösen a munkaerőhiány és a dráguló munkaerő miatt, de a szolgáltatás minőségét is javítja.
– Új mindset kell, el kell hinni, hogy lehet kedvezőbb költségekkel csinálni – fogalmazott.
– A logisztikai partnerek kiválasztásakor elsődleges szempont az ár – emelte ki dr. Doór Zoltán, a Magyar Logisztikai Egyesület elnöke. Az ügyfelek azonban egyre nagyobb figyelmet fordítanak a környezetterhelésre is, előtérbe kerültek azok a szolgáltatók, akik képesek mérni és optimalizálni szállításaik környezeti hatásait. A megrendelők az ESG-szempontokat már most figyelembe veszik, azonos ár mellett a kisebb környezetterhelést produkáló résztvevő mellett döntenek.
– A magasabb fokú digitalizáció kulcsfontosságú a logisztikai folyamatok optimalizálásában, hiszen pl. a flottakezelés optimalizálása is digitális információkra épül. A járművek állapota, a vezetési stílus, de akár a keréknyomás is befolyásolja azt, mennyibe kerül egy kilométer – fogalmazott.
– Bár sokan a költséghatékonyságot tartják elsődlegesnek, a bizalom és a megbízhatóság is kulcsfontosságú – hangsúlyozta Kiss Nikoletta, a Palmsped tulajdonos-ügyvezető igazgatója. Ha egy szolgáltató a vállalt ígéreteit megtartja, a partnerek hajlandók magasabb árat fizetni. A gyors reakció, a pontos és folyamatos információközlés elvárás a piacon, hogy a partnerek időben értesüljenek a változásokról, és fel tudjanak készülni ezekre.
A fuvarozók számára az idei év különösen nehéz, sok kisvállalkozó fáradt bele az iparági kihívásokba. A közúti fuvarozók, főleg az 5-10 járművel rendelkező kisebb cégek nehezebben vágnak bele fejlesztésekbe, ami megnyitja a teret a nagyobb szereplők térnyerése előtt. Cél, hogy támogassák a kisebb fuvarozókat, de ez nem mindig egyszerű – különösen a helyi szereplők által dominált lengyel piacon, ami fuvarjaik 30%-át fedi.
Lakatos Gergely, az MHC Mobility üzletfejlesztési vezetője kiemelte, hogy a CO2-kibocsátás mérése alapvető fontosságú az ESG-tervezéshez: persze nem elég a cégen belülit, hiszen a Scope 3 kibocsátások egyre inkább kritikussá válnak a nagyvállalatok számára. Nemcsak a jármű márkája és típusa fontos, hanem annak motorizáltsága is, legyen az benzines vagy elektromos.
Az MHC Mobility egy 27-es mátrixot állított össze, amelyben egyszerű tippeket gyűjtöttek, hogy a cégek hogyan csökkenthetik környezeti hatásukat.
Tenni vagy nem tenni?
A logisztikát érintő kerekasztal-beszélgetést követően a fenntarthatósági helyzetjelentések kerültek fókuszba. Márta Irén, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért igazgatója előadásában három fő témára koncentrált: a globális fenntarthatósági helyzetképre, a szabályozási kihívásokra, valamint a pozitív példák bemutatására.
Az ENSZ és a Világgazdasági Fórum riportjai alapján a klímaváltozás hatásai drámaiak: a Föld 1,5 fokos átlaghőmérséklet-emelkedésén már túl vagyunk, a negatív hatások egyre erősödnek, a klímaváltozás óránként 16 millió dollár kárt okoz globálisan. A körforgásos gazdaság elengedhetetlen a fenntarthatósági célok eléréséhez. Nincs mit tenni: kevesebb alapanyagból kell egyre hatékonyabban kielégíteni a növekvő igényeket.
Pattzai Szabolcs, a Kék-Fehér-Szív country managere négy fő élelmiszeripari trendet emelt ki: speciális ételek (glutén-, laktózmentes termékek), növényi alapú étrend, fenntartható élelmiszerek, valamint az egészségtudatos táplálkozás. A Kék-Fehér-Szív célja, hogy az utóbbi kettőt összekapcsolja, partnereik között megtalálható a Martontej és az Auchan is.
Az omega-3-ban gazdag takarmányok, mint a lenmag és lucerna, nagyban hozzájárulnak az állatok egészségéhez és a megfelelő zsír-sav arány kialakításához az élelmiszerekben. Ha helyesebben etetjük az állatokat omega 3-ban gazdag takarmánnyal, akkor egészségesebb haszonállataink lesznek, és helyesebb ételek kerülnek az emberek asztalára is. A Kék-Fehér-Szív kizárja az import szóját és pálmaolajat, helyettük hazai alapanyagokat használ.
Sok kihívással indult a rendszer
A helyzetelemzést egy újabb kerekasztal-beszélgetés követte, amelynek keretében a mindenkit érintő betűszavak is előkerültek, a DRS-től kezdve és EUDR-en keresztül a PPWR-ig.
Zombory Csilla, a SPAR minőség- és környezetirányítási vezetője a DRS első évének kihívásait ismertette. A jogszabály megjelenése után nagyon rövid idő állt rendelkezésükre a felkészülésre, és az összes termék újralistázása hatalmas kihívást jelentett. A gyártók eltérően reagáltak: volt, aki proaktívan lépett, mások az utolsó pillanatban alkalmazkodtak.
A második problémát az jelentette, hogy a visszaváltó gépek sok hibával működtek, és ezeket kézi átvétellel kellett pótolni, ami jelentős munkaerőigénnyel járt.
Jelenleg a legnagyobb kihívás a logisztika. Az üzletek tárolókapacitása nem alkalmas a napi többmilliós visszaváltási forgalom tárolására, az üzletek raktárai gyorsan megtelnek, a leürítésük nem elég hatékony. A SPAR idővel a logisztikát saját alvállalkozó számára szervezné ki.
Szabó Szilvia, a MOHU Zrt. gyártói felelősségi rendszerek vezetője elmondta, hogy naponta egyes becslések szerint 8,5-9 millió darab palack kerül piacra Magyarországon, és a cél három éven belül a visszaváltási arányt 90%-ra növelni. Január 1-től szeptember végéig 385 millió palackot váltottunk vissza, ebből 165 milliót augusztusban. A hálózat bővítésének részeként idén több száz új automatát telepítenek országszerte. Ha a visszaváltási forgalom alapján az üzlet kapacitásbővítést szeretne, plusz telepítést ingyen kaphat.
A MOHU-nak komoly előfinanszírozási terhei vannak, mivel az 50 forintos betétdíjakat utólag kell kifizetni, miközben a gépek telepítése és fenntartása több milliárd forintba kerül. A vissza nem váltott palackok visszaváltási díja a rendszer fenntartását szolgálja, de ez nem elég a teljes költségek fedezésére. A tranzakciók 85%-ában a fogyasztók voucher formájában kapják vissza a betétdíjat, amit helyben vásárol le vagy vált készpénzre, ezért köztéri automata kihelyezése nem opció.
Büki László, a Fenntartható Csomagolásért Egyesület (FCsE) tiszteletbeli elnöke és a BS Plastic alapítója a fenntartható csomagolás kapcsán hangsúlyozta, hogy nem a csomagolás anyaga határozza meg annak fenntarthatóságát, hanem az életciklusa. Fontos figyelembe venni, hogy miből készül, hogyan használják, és mi történik vele, amikor hulladékká válik.
Téves elképzelés az, hogy a papír automatikusan környezetbarátabb, mint a műanyag, hiszen a papírgyártás is komoly környezeti hatásokkal jár. Mind a papírnak, mind a műanyagnak megvan a helye a csomagolásiparban, és a legfontosabb, hogy a megfelelő területeken használják őket.
Strasser-Kátai Bernadett, a Real Nature tulajdonos-ügyvezetője a fenntartható csomagolás fontosságáról beszélt, kiemelve, hogy e téren vállalatuk 89%-ban fenntartható anyagokat használ, például rPET-et és papírt. Bár nyitottak minden új megoldásra, a legfontosabb az, hogy a friss élelmiszerek megfelelő csomagolásban megőrizzék frissességüket. A papír erre nem mindig a legjobb megoldás: volt, hogy váltaniuk kellett, mert a hűtők gyakori nyitogatása miatt a papír hamar bomlani kezdett.
Nagy Miklós, a CSAOSZ szakmai titkára háttérinformációkat adott a készülő csomagolási rendeletről, a PPWR-ről, amelyet az Európai Parlament elfogadott, de még nem lépett hatályba. A rendelet kb. tíz termékkategóriára vonatkozóan kötelezővé tenné az újrahasználható vagy újratölthető csomagolást, például háztartási nagygépek esetében 2030-tól 90%-os arányban.
Az FMCG-termékek esetében az élelmiszerek újratölthető csomagolása kapcsán komoly higiéniai aggályok is felmerülnek, hiszen kérdéses, kinek a felelőssége, ha a fogyasztó saját nem higiénikus doboza megbetegedést okoz, illetve a visszamaradó élelmiszer ebből a dobozból kerül vissza a pultba.
Balázs Ildikó, az Országos Kereskedelmi Szövetség társelnöke és az Auchan vállalati kapcsolatok igazgatója szerint jelenleg a fenntarthatósági kihívások három kiemelt területe a DRS, az élelmiszermentés és az EUDR (EU-s erdőirtás elleni szabályozás). Különösen az az utóbbi vonatkozásában fontos, hogy minden kereskedő és beszállító – akiknek együttműködése elengedhetetlen – ugyanazon az információs szinten legyen, mivel a 2025. január 1-jén életbelépő jogszabály szigorú nyomon követési rendszert ír elő.
Az EUDR szabályozása hét termékcsoportra vonatkozik, amelyek a következők: szarvasmarha, kakaó, kávé, pálmaolaj, szója, fa és gumi. Minden érintett terméknél egy kötelező átvilágítást kell végezni a nyomon követési rendszer keretében, amelynek módszerét a cégek maguk választhatják meg. A központi információs rendszerben összegyűjtött adatokat a saját kockázatelemzésükbe kell beépíteniük, és ha a vizsgálat során jelentős kockázatot találnak, megfelelő intézkedéseket kell hozniuk annak csökkentésére. Ez a folyamat jelentős adminisztrációs terhet ró a kereskedőkre, és jogi kötelezettségeket is előír.
Környezetbarát megoldások
A kerekasztal-beszélgetést követően három kiselőadásra is sor került.
Az 1867-ben alapított Werner & Mertz vezető szerepet tölt be a környezetbarát tisztítószerek gyártásában. Niklas Kothbauer, az Erdal (Ausztria) marketingvezetője külön kiemelte a vállalat elkötelezettségét a fenntarthatóság és az ökológiai tisztítószerek innovációja mellett, különösen a Frosch márkájukon keresztül.
Legfontosabb termékfejlesztéseik közé tartozik a Frosch Mondi tasak, egy rugalmas csomagolási megoldás, amelyet 100%-ban újrahasznosíthatóságra terveztek, valamint a 3R trigger, amely az újrafelhasználás, a csökkentés és az újrahasznosítás elveit követi.
Tóth László, a Smurfit Westrock kereskedelmi vezetője előadásában a papírcsomagolások fenntarthatósági előnyeit emelte ki.
A Smurfit Westrock mint a világ legnagyobb papíralapú fenntartható csomagolási gyártója azt tapasztalja, hogy papírcsomagolásra való átállás nemcsak környezetbarát, hanem marketing-, költségcsökkentési és gazdasági előnyöket is tartalmazhat. Ezekben a csomagolásfejlesztési projektekben egyedi partnerként a jelentős szakmai múlttal, tapasztalattal és innovatív képességekkel rendelkező Smurfit Westrock csoport tagjait jelölte meg Tóth László.
– Az EU új környezetvédelmi irányelvei, különösen PPWR komoly változásokat hoznak a csomagolás területén. A cél, hogy 2030-ra minden csomagolás újrahasznosítható legyen – mutatott rá Kisfali Attila, a DS Smith szubrégiós értékesítési marketing- és innovációs igazgatója.
A DS Smith már most olyan innovatív megoldásokat kínál, mint a Light Wrap, amely 100%-ban újrahasznosítható, csökkenti az anyagfelhasználást, és optimalizálja a raklapozást, ezáltal mérsékelve a szállítási költségeket és a CO2-kibocsátást.
Gazdasági érdek és szolidaritás
Este a munkaerőpiac került fókuszba. Fülöp Attila, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára előadásában elmondta: Magyarországon az elmúlt években jelentős előrelépés történt a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása terén. A foglalkoztatási arány az elmúlt 25 évben 18%-ról 50%-ra emelkedett, ami a középmezőnybe helyezi az országot az EU-ban. Ebben a kérdésben a szociális érdek és a gazdasági érdek találkozik, mivel a munkaerőpiacon minden dolgozni képes személyre szükség van.
Magyarországon jelenleg 400 akkreditált cég foglalkozik többségében fogyatékossággal élők foglalkoztatásával, amelyek évente 65 milliárd forintos támogatásban részesülnek. Az „Érték Vagy Program” célja, hogy hidat képezzen a munkáltatók és a megváltozott munkaképességű emberek között.
A Fülöp Attila által elmondottakat a nap utolsó kerekasztal-beszélgetése helyezte élő kontextusba. A Randstad felmérése alapján a megkérdezettek 3,6%-a vallotta magát megváltozott munkaképességűnek – árulta el Baja Sándor, a Randstad ügyvezető igazgatója. A vállalatok gyakran alábecsülik a megváltozott munkaképességű munkavállalók kihívásait: azt hiszik, hogy ezek az emberek teljesen beilleszthetők a normál munkafolyamatba.
Magyarországon a cégek 45%-a vár árbevétel-emelkedést idén, miközben a munkaerőpiac hűl, és egyre könnyebb munkaerőt találni, az adatbázisok is több tízezerrel bővültek. Az FMCG szektor optimistább, kétharmaduk árbevétel-növekedést vár, míg a retail kevesebb mint fele. Azonban a létszámbővítés mindkét ágazatban alacsony, különösen a retailben, ahol silent rightsizing folyik, vagyis a távozó dolgozókat nem pótoljak.
A Szerencsejáték Zrt. 21 éve foglalkoztat megváltozott munkaképességűeket: mintegy 170 munkatárs, közel 70 városban dolgozik sorsjegyárusként. A program sikerét mutatja, hogy ők a társaság leglojálisabb dolgozói, és közülük nemrég 15 olyan munkavállalót tüntettek ki, akik már 21 éve alkalmazottak a cégnél – emelte ki Rosner Imre, a Szerencsejáték karitatív osztályvezetője.
A befogadó munkahelyi szemlélet, a folyamatos integráció a vállalat hosszú távú értéke. Legutóbb kimagasló eredményt értek el azzal, hogy a 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalók is tableten keresztül dolgozzanak. Ezt az eredményt egy komplex munkavállalói fejlesztési program révén érték el. Vallják: a sikerekhez az érintett MKK munkavállalók véleményének bevonása nélkül nem jutottak volna el.
A belső integráció is feladat
– Jelenleg a vállalat munkaerejének 5%-át teszik ki az MKK-munkavállalók, de a cél, hogy ezt az arányt növelni tudjuk – hangsúlyozta Túróczi Norbert, a Tesco HR-vezetője. Bár az MKK-munkavállalók integrálása külső érzékenyítési kampányokkal és a vásárlókkal való kommunikációval támogatható, a belső elfogadtatásra is hangsúlyt kell fektetni. A kollégákat meg kell győzni arról, hogy az MKK-munkavállalók értékes munkát végeznek, még akkor is, ha nem olyan gyorsak, mint mások.
A hatékonyságra fókuszáló kereskedelemben a vezetők számára fontos, hogy ne érezzék úgy, mintha lemondanának valamiről azáltal, hogy ilyen munkavállalókat foglalkoztatnak – ehhez azonban precíz előkészítés is szükséges. Fontos, hogy a „másképp ép” munkavállalók integrálására ne csak egy társadalmi felelősségvállalási projektként tekintsünk: ők ugyanolyan stabil és hűséges munkaerőt is jelenthetnek, mint ép társaik.
A szerdai programzáró idén se lehetett más, mint egy kerekasztal-beszélgetés Jellinek Dániellel, az INDOTEK Group tulajdonos-vezérigazgatójával és Soltész Gergő pénzügyi és befektetési szakértővel, akiket Krizsó Szilvia moderátor kérdezett aktuális és jövőbeli piaci lehetőségekről. A beszélgetés előtt egy izgalmas sorsolást is beiktattunk a Boxy-val és robotkutyájával.
Következő számunkban folytatjuk a beszámolót. //
Jövőre újra várjuk vendégeinket 2025. szeptember 22-26. között a Business Days konferencián!
A 2024-es Business Days szerdai napjáról készült további fotók megtekinthetők itt.
A rendezvényről készült videó megtekinthető itt.
Kapcsolódó cikkeink
Kiemelt törődés a korán érkezőknek: november 17. a koraszülöttek világnapja
Manapság számos világnap ad alkalmat arra, hogy a számunkra fontos…
Tovább olvasom >Aprópénztől csörgő zsebek
A tavalyi évhez képest, amikor az életünk a feje tetejére…
Tovább olvasom >Akár már 250 forinttal is segíthetünk a rászorulókon – ismét kuponos adománygyűjtés a Tesco áruházakban
15. alkalommal csatlakozott a Tesco az Ökumenikus Segélyszervezet Adventi Adománygyűjtéséhez.…
Tovább olvasom >További cikkeink
30 százalékos kedvezmény kell a sikerhez a Black Friday-on
Az idei Black Friday szezonban a fogyasztók várhatóan többet vásárolnak…
Tovább olvasom >Burgonyahelyzet Magyarországon: olcsóbb, de nem problémamentes
A burgonya, mint alapvető élelmiszer, minden évben reflektorfénybe kerül, különösen…
Tovább olvasom >Idén is a tavalyi áron kaphatjuk a karácsonyi halat
A tavalyinál kedvezőtlenebb időjárási körülmények hatására a haltermelők idén összességében…
Tovább olvasom >