Együtt okosodtunk (1. rész)

Szerzők: Ipacs Tamás (hétfő), Szalai László (kedd), Barok Eszter (szerda)

A cikk a Trade magazin 2024/11. lapszámában olvasható.

Hermann Zsuzsanna, a Trade magazin
ügyvezető-főszerkesztője idén
rektorként üdvözölte a közönséget

Hermann Zsuzsanna, a Trade magazin ügyvezető-főszerkesztője, a tapolcai „FMCG Szabadegyetem” rektora megnyitójában rámutatott: az elmúlt 4 évben a cégek számtalan megoldást találtak arra, hogyan maradhatnak talpon, hogyan tudnak továbblépni, hogyan szervezik a következő időszakot. Az ősz mindenhol az elkövetkező év tervezésének időszaka, a vállalkozások vezetői ilyenkor a legnyitottabbak arra, hogy meghallgassák, talán magukévá is tegyék a piac más szereplőinek tapasztalatait, jógyakorlatait, ötleteit. A többség nehéz 2025-ös évre készül, természetes hát, hogy a Szabadegyetem kurzusainak célja: senki ne maradjon egyedül!

Az ügyvezető-főszerkesztő megköszönte dr. Nagy István agrárminiszternek, hogy elvállalta az esemény fővédnöki szerepét.

Vendéglátás: helyreállt forgalom, kevesebb alkalmazottal

Kovács László
elnök
Magyar Vendéglátók
Ipartestülete

A hétfő – immár tradicionálisan – a HoReCa szektorral foglalkozott. Napindítóként Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke adott aktuális helyzetképet. Előadásában aláhúzta: a szakma eredményben lassan túllépheti a 2019 évet, amikor a vendéglátásban a legtöbb üzlet működött és a legtöbb munkavállaló állt alkalmazásban – az akkori 52 ezer üzletből mára 6500 bezárt. A legnagyobb mértékben a szórakozóhelyek, a kávézók, zenés helyek száma csökkent, és vidéken alig működnek már kocsmák. A korábbi forgalmat ma 10 ezerrel kevesebb dolgozóval produkálja a vendéglátás.

Az elnök nyomasztó problémának nevezte a palackvisszaváltás jelenlegi helyzetét, úgy vélte, a MOHU nem készült fel a vendéglátók kiszolgálására. A visszaváltás a szakma számára kialakított rendszeréhez való csatlakozás hihetetlenül nehézkes: a regisztráció fél évet vesz igénybe. Ugyanakkor a szakmai érdekképviselet komoly eredményeként értékelte, hogy a legalább két különböző gyártó termékei értékesítésének biztosításáról szóló törvény nem sörről intézkedő elemeit az Alkotmánybíróság megsemmisítette.

A FMCG Szabadegyetem Trade Campusának küszöbét az 5 nap alatt közel 1100 beiratkozó lépte át

Csökken a cukrászdák száma

Selmeczi László
társelnök
Magyar Cukrász
Ipartestület

Selmeczi László, a Magyar Cukrász Ipartestület (MCI) társelnöke Helyzetkép: Látlelet a cukrászdák helyzetéről címmel tartott előadást, amelyben megismertette a hallgatóságot az MCI munkájával, aláhúzva, hogy a szervezet fő célja az érdekképviselet mellett a továbbképzés és tudásfejlesztés, a kézműves cukrászat fejlesztése és oktató workshopok szervezése, majd bemutatta az ipartestület kiemelt projektjeit, a Magyarország Tortája, az Év Fagylaltja és az Év Bejglije programot.

Elmondta, hogy bár a cukrászokat kevésbé érintette a válság, mint általában a vendéglátás szereplőit, a dekonjunktúra őket is fenyegeti. A szakma forgalma csökken, nehezen megoldható probléma a munkaerőhiány és a kedvezőtlen áfaszabályozás. Az ipartestület tagjainak 99%-a kis- és mikrovállalkozás, 60%-ukban maga a tulajdonos is együtt dolgozik alkalmazottaival – már csak ezért is rendkívül terhesnek érzik a rájuk terhelt EPR- és egyéb kötelezettségeket. A cukrászdák száma csökken, az üzleteknek jelen pillanatban nem éri meg tanulót tartaniuk.

Van feladat bőven a közétkeztetésben

Zoltai Anna
elnök
KÖZSZÖV

Aktualitások a közétkeztetésben című prezentációjában Zoltai Anna, a KÖZSZÖV elnöke bemutatta a szövetséget. Elmondta, hogy a szervezetnek jelenleg 450 tagja van, fő feladataiknak a tudásmegosztást és -fejlesztést, az információátadást, az új módszerek népszerűsítését és a szakmai érdekképviseletet tartják. Az elmúlt időszak legfontosabb eredményei közé sorolta a KÖSZ 2023–2024, a Közétkeztetési Szakácsverseny sikerét, az MKVM-ben nyílt menzakiállítást és az együttműködés kialakítását a szektor szereplőivel, a Magyar Természetvédelmi Szövetséggel és további szakmai szervezetekkel.

Rámutatott: a közétkeztetés a legkisebb karbonlábnyommal járó étkeztetési forma. A KÖZSZÖV kiemelt témái közé tartozik a fenntarthatóság, a pazarlás csökkentése – folyamatosan keresik és bemutatják a jó gyakorlatokat –, de ugyanennyire fontosnak tartják a szakma működése szempontjából fontos küzdelmet a túlszabályozás ellen, valamint a társadalmi megbecsültség kivívását és a szülők, pedagógusok bevonását.

Zoltai Anna kiemelte, hogy az állam szerepe a gyermekétkeztetés finanszírozásában óriási.

Ellenőrzések, tapasztalatok

Dr. Nemes Imre
elnök
Nébih

Dr. Nemes Imre, a Nébih elnöke előadásában a vendéglátás és közétkeztetés közelmúltját, jelenét és jövőjét vizsgálta az élelmiszer-biztonság szemszögéből.

Az elnök szerint a COVID-19 járvány hatására történt változások magukkal hozták a vendéglátóipar megújulását. Erre reagálva a hatósági ellenőrzések során is egyre nagyobb hangsúlyt kap az online értékesítés; az internetes kereskedelem és a kiszállítás is. Ennek lényeges eleme az egyszer használatos, valamint a visszaváltható edények és poharak (például: repohár) megfelelő használata. A közösségi média teret adott a magánháztartásokból történő értékesítésnek is, az ezzel kapcsolatos anomáliák miatt szükségessé vált ezen terület ellenőrzésének megszervezése is.

Dr. Nemes Imre ismertette a Nébih idei szezonális ellenőrzésének tapasztalatait. Azt is elmondta, hogy a közép- és nagyvállalkozások számára előírás az elektronikus önellenőrzési kötelezettség; az adatokat kizárólag digitális úton lehet rögzíteni, valós időben.

A fenntarthatóság egyre fontosabb lesz a vendéglátásban is

Szöllősi Réka
élelmiszer-politikai
szakértő
élelmiszervilág.hu

Nemzetközi kitekintés: mi újság a gasztronómiában? – tette fel a kérdést prezentációjának címében Szöllősi Réka élelmiszer-politikai szakértő. Az élelmezésben, így a gasztronómiában dolgozó vállalkozások eddigi kihívásai mellé, egyre inkább begyűrűznek a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos jogi, piaci és társadalmi elvárások is. A fogyasztói igények folyamatosan változnak, nem kis részben azért, mert a tagállamok sorra alakítják át táplálkozási ajánlásaikat a fenntarthatóság szempontjainak integrálásával, és erről fogyasztói edukáció is zajlik.

A vendéglátásban használt alapanyagokat is érinteni fogja a fenntarthatóbb étkezés igénye, nőni fog az igény a hagyományos növényi és alternatív fehérjék nagyobb mértékű használatára. Az élelmiszergyártók is készen állnak a kihívásra, a hús- és tejalternatívák mellett az úgynevezett hibrid kategória is megjelent már a nyugat-európai boltok polcain.

Szoftverek segítik a hulladékok és az élelmiszer-pazarlás megelőzését a konyhákban, a fenntarthatóbb menük tervezését, a mesterséges intelligencia pedig számos területen segítheti például a munkaerőhiányból fakadó problémák megoldását.

Kevés a minőségi vendég

A délután Bősze Ákos, a METRO HoReCa üzletágfejlesztési vezetője előadásával kezdődött, amelynek alapját a cég 1000 partnerének megkérdezésével végzett felmérés adta. (Az előadásról részletesen lapunk 38–39. oldalán számolunk be – szerk. megj.)

A nap első kerekasztal-beszélgetésén étteremtulajdonosok, illetve nagybeszállítóik vettek részt

A nap első kerekasztal-beszélgetésében étteremtulajdonosok, illetve nagybeszállítóik ütköztették véleményeiket.

Dr. Andrejszki Richárd
tulajdonos-vezérigazgató
Chef Market

Alacsony a hazai fogyasztás, az EU-átlag 70%-a – emelte ki dr. Andrejszki Richárd, a Chef Market tulajdonos-vezérigazgatója. Ugyan a lakossági megtakarítások 4 év alatt 60%-kal nőttek, ám a fogyasztói bizalom alacsony, így 2025 második negyedévéig nem várható a fogyasztás felpörgése. A választásokhoz köthető konjunktúrában a vendéglátás felfutása is várható lesz. Márpedig, ha a vendéglátóhelyek profitálnak a helyzetből, abból mi is profitálni fogunk – szögezte le a szakember.

A szakmának hiányoznak a minőségi turisták, az érkező kisebb vásárlóerejűek keveset költenek. Az ukrajnai háború miatt a fizetőképes, távolról érkező turisták háborús övezetnek látnak bennünket. Akik viszont eljönnek, azoknak Andrejszki Richárd szerint valamit mutatni is kell, hiszen ahol sok a luxusüzlet, ott sok a luxusturista.

Bősze Ákos
HoReCa üzletágfejlesztési
vezető
METRO

– A következő éve azoknak a vendéglátósoknak lesz jó – hangsúlyozta Bősze Ákos –, akik a kereslet alapján alakítják kínálatukat, szolgáltatásukat és az egész üzleti modelljüket. Túl sok vendéglátóhely működik; így aki alázatosan, elkötelezetten dolgozik, az lehet sikeres. A METRO következő éve az ideinél is jobb lesz: beszéljük a kereskedők nyelvét, tudjuk, mit szeretnének, és ennek megfelelően dolgozunk. Volt már, hogy partnereinknek egész oktatási modellt adtunk át az együttműködés keretei között.

A szakember aláhúzta, a vendéglátásban óriási a vendégélmény szerepe, de azt tudni kell, hogy ami ma élmény, az holnap nem lesz az, azaz a mindenkori élmény biztosítása folyamatos munka.

Bősze Ákos külön is foglalkozott a vendéglátóhelyi italfogyasztás változásaival, kiemelve, egyrészt, hogy a vendég egyre kevésbé tudja megfizetni a minőségi italokat, másrészt, hogy érezhetően nő a no-low alkoholok népszerűsége.

Bruzsa István
értékesítési manager
Nestlé Professional

Bruzsa István, a Nestlé Professional értékesítési managere úgy látja, folyamatosan növekszik az igény a húsmentes termékek, ételek és az egészséges táplálkozás irányába. Kialakulóban van egy fizetőképes kereslet a piacon.

Ahol nyitottak voltak a termékeik kipróbálására, az esetek döntő többségében felkerült a választékba a húsmentes termékből készült étel – állítja a szakember.

– A vendéglátók második legfontosabb problémája az ár után a munkaerőhiány. Ezért is próbálunk a választékunkba olyan termékeket bevezetni, amelyek tartósítószermentesek, egyszerűen, gyorsan felhasználhatók és ezek mellett biztosítják az állandó minőséget – emelte ki.

Bruzsa István a következő évtől az ideihez hasonló növekedést vár. Reméli, hogy a tervezett külső beavatkozás is pozitív hatással lesz a vásárlóerőre, és az emberek több pénzt tudnak költeni a vendéglátóhelyeken.

Fejleszteni kell, nem csak reménykedni

Gerendai Károly
tulajdonos
Costes csoport

Gerendai Károly, a budapesti Costes csoport tulajdonosa a fine diningban más típusú munkaerő-problémákat lát, mint a vendéglátás egyéb területein.

– Külföldieket mi is foglalkoztatunk – mondta –, ők sokat szeretnének dolgozni, és nem karrieristák, míg a fiatal magyar munkatársaink, minél kevesebb munkával szeretnének minél hamarabb vezető beosztásba kerülni. A Z-generáció számára a street food vendéglátóhelyek látogatása már természetes része a hétköznapjaiknak, ezért reméli, hogy ha lesz saját jövedelmük, akkor a magasabb kategóriájú éttermekbe is elmennek majd, és nem kell hozzá valami speciális alkalom, mint a szüleiknek.

Nőttek a középosztály megtakarításai, de a válsághangulat miatt nem merik azt elkölteni. Jelenleg túl sok étterem működik, és a többség nem foglalkozik fejlesztéssel, marketinggel, hanem csak reménykedik. A szakmának letisztulásra lenne szüksége.

Magyarország a nemzetközi megítélése alapján még mindig olcsó hely, viszont az emiatt érkező turisták csalódnak, ha az időközben jelentősen megemelkedett vendéglátásárakkal találkoznak.

Semsei Rudolf
tulajdonos
VakVarjú éttermek és
Budapest Party Service

Semsei Rudolfnak, a VakVarjú éttermek, a Budapest Party Service és a Dobay cukrászdák új ernyőmárkájaként létrehozott Semsei Gastronomy tulajdonosának meggyőződése, hogy egy vezetőnek mindenekelőtt szolgáltatása célcsoportját kell ismernie. Az elmúlt évek válságai azonban megmutatták, hogy stratégia ugyan lehet, de hosszú távra nem lehet tervezni. Támaszkodni kell a Z-generációra, lendületességük nagy szerepet játszhat a közös sikerben. Étterembe járni sokaknak már luxus, a vendégek jobban megnézik, hogy mire költenek. Drágább bor helyett olcsóbbat választanak, három fogás helyett kettőt rendelnek.

A Semsei-csoport az emelkedő árak ellenére is biztosítja a megszokott élményt és minőséget, ami a profit egy részének feláldozásával jár. Úgy véli, 2024 a fejlesztés éve, középpontjában a kollégák lojalitását növelő képzések és a meglévő termékek tökéletesítése állnak. A vendéglátásban nehéz évet vár 2025-től, a siker főként a vendégértékelésektől és a kollégák hatékony motiválásától függ.

A puszta név a fine diningban sem elég

A második pódiumbeszélgetésben a magyar éttermi gasztronómia közismert formálói vallottak tapasztalataikról, sikereikről, jövőképükről.

Pesti István
társtulajdonos
Platán Gourmet

– Hozzánk, vidékre tudatosan érkezik a vendég; még a magyarnak is terveznie kell a „túrát” – magyarázta Pesti István, a tatai Platán Gourmet étterem társtulajdonosa. – Nem vagyunk drágábbak, mint Európa hasonló színvonalú éttermei, és minden egységünkben próbáljuk kialakítani a megfelelő ár-érték arányt. A Platán branddé vált, megdolgoztunk a sikeréért.

A Michelin-csillagos séf úgy látja, a fine dining mélyrepülésben van; ha azt akarja, hogy valaki 3-4 órára beüljön hozzá egy vacsorára, akkor az üzletnek ki kell tűnnie a többiek közül. Az étterem nyújtson valami extrémet, ám nem a csillag elérése a lényeg – vallja. Küldetésének érzi a magyar konyha visszahozatalát a köztudatba.

Pesti István filozófiájának megfelelően a Platán nem egyszerűen élményt próbál nyújtani, sokkal inkább emlékeket, és a történet nem az étteremről szól, hanem a vendégről.

Rosenstein Robert
séf-tulajdonos
Rosenstein étterem

– Az éttermünkben ma sincs gond a teltházzal – mondta el Rosenstein Robert, a budapesti Rosenstein étterem séf-tulajdonosa –, ám a vendégkör változik. Még mindig sok a külföldi, de az ázsiai vendégek például kevesebbet fogyasztanak, és alkoholt sem isznak.

A séf állítja, a jó név ellenére sem elég csak várni a vendéget.

– A konyhából látom a világot, de tulajdonosként tudom, hogy 3-6 havonta kínálni kell valami geget, valami speciálist, szórakoztatót. Ezeket az elemeket mi a márkaépítéshez is felhasználjuk.

A fiatal szakember óvatos optimizmussal tekint a jövőbe, de szerinte mindig óvatosnak kell lenni.

– Családi vendéglő vagyunk – vallja –, és annak is akarunk látszani. – Édesapám a betegsége után visszatért a munkába és a vendégtérbe, és én úgy gondolom: legalább egy Rosensteint mindig látniuk kell a placcon a vendégeknek!

Zsidai Zoltán Roy
elnök
Magyar Éttermi Szövetség

– Európa vendéglátásában átlagosan 40%-os volt az áremelkedés euróban – mutatott rá Zsidai Roy, a Zsidai Csoport vezetője, a Magyar Éttermi Szövetség elnöke –, Magyarország pedig nem lett drágább Nyugat-Európához képest. A vendéglátásban tapasztalható markáns visszaesést az okozza, hogy a vendégek ma gyakran csökkentik fogyasztásuk értékét és gyakoriságát, mindemellett szűkült a hazai és külföldi éttermi vendégek száma is, hiába érkeztek többen hazánkba, mint tavaly, az infláció visszavetette a vendéglátás forgalmát.

Folyamatosan alakulnak ki új technológiai eljárások, trendek a sous vide-tól a molekuláris gasztronómián át a vegánig, de ezek a fellángolás után beépülnek a mindennapi munkába, szokásokba.

Most világszerte többen járnak étterembe, mint 20 éve. Megnőtt az igény az utazások és a gasztronómia iránt a 2000-es évek eleje óta a gasztronómia teljes spektrumában – fine diningtól a street foodig – ugyanakkor rengeteg helyettesítő termék is belépett a kereskedelmi kényelmi ételektől fagyasztott termékeken át az önkiszolgáló megoldásokig.

Dalmadi Júlia
élelmiszer futurista,
alapító-tulajdonos
TransFoodMission –
Secontaste

A beszélgetés után Dalmadi Júlia élelmiszer-futurista, a TransFoodMission és a Secontaste alapító-tulajdonosa Hulladék vs alapanyag: mi történne, ha eltűnne a kuka a konyhákból? címen tartott előadást. Kifejtette, gasztronómiánk rendkívül pazarló módon működik, rengeteg értéket veszítünk el az élelmezési láncban. A vendéglátók munkáját meghatározza, hogy egy piacközpontú világban kell vállalkozásukat fenntarthatóvá tenniük. A vállalkozás szempontjából is fontos, hogy valami pozitívat állít elő: miközben kielégít valamilyen fogyasztói igényt, tisztában van azzal, milyen ökológiai lábnyoma van tevekénységének. Külön kiemelte az MI szerepét, lehetőségeit az észszerű hulladékkezelésben, aláhúzva a tervezésoptimalizálás területét.

A szakember prezentációjában fotókkal illusztrált európai jógyakorlatokat és érdekességeket mutatott be a zero waste koncepció területéről, közöttük működő magyar példákat is, és kihangsúlyozta az élelmiszergyártás melléktermékeinek felhasználásával kapcsolatos kezdeményezések fontosságát.

Idén közel 100 cég, márka kapcsolódott a rendezvény támogatói köréhez, akiknek ezúton is köszönjük a kapcsolódást, és hogy hittek az esemény fontosságában!

Amerikából jöttem

Krug Emilia
moderátor

A nap vége különleges csemegével szolgált: Krug Emilia beszélgetett Oláh Rolanddal, aki a tengerentúlról érkezett haza rendezvényünkre. Roland 2009-ben családjával együtt költözött zöldkártyával New Yorkba, beilleszkedésének első két évét cikksorozatban követtük nyomon. A sokat tapasztalt séf nagyon őszintén beszélt érzéseiről és tapasztalatairól. Elmondta, hogy a családjával töltött idő rovására is rengeteget dolgozott, volt olyan időszak életében, amikor 6 évig nem volt szabadságon.

Oláh Roland
séf

– Mindig teljes erőbedobással dolgoztam, de nem égtem ki – mondta Roland –, ám 46 évesen tudomásul kell vennem, hogy semmi sincs ingyen, ezért a tempóért egyszer ki kell fizetnem a számlát. Sikeresek voltunk, különböző szintű díjakat is nyertem, de soha többé nem szeretnék kisebbségi tulajdonosként dolgozni.

Hősünk most a jókora eladósodást is felvállalva párjával közösen nyit saját éttermet a Connecticut állambéli New Havenben. Hisz a törzsvendégkör kialakításának fontosságában, és úgy véli, komoly konkurencia lesz körülötte, de vetélytársai többsége az övétől eltérő koncepcióval működő olasz étterem.

A nap utolsó „kicsengetése” után a vacsora és a változatos esti programok kezdetéig METRO koktélparti várta a vendégeket. 

A hétfő este nagyon izgalmasan indult a METRO már hagyományos osztriga&prosecco-partijával, majd folytatódott Erox Martini fellépésével a kerti partin és az elmaradhatatlan tombolázással zárult

//

Keddtől a kiskereskedelem tudományában mélyedhettek el a szabadegyetem hallgatói. Krug Emília moderálása mellett ezen a napon a termőföldtől – ha nem is az asztalig, de – az élelmiszeriparon, a beszerzőkön át egészen a trafikokig és a hazai láncok polcaiig jutottunk el.

Bodor Tibor
vállalatidivízió-vezető
K&H Csoport

Bodor Tibor, a K&H Csoport Vállalati Divíziójának vezetője a K&H Nagyvállalati Növekedési Index legfrissebb eredményeit elemezte a hallgatóságnak.

A kereskedelmi szektor némileg pesszimistább az index átlagánál. Árbevételben is, de profitban még inkább csökkentek a várakozások 2024 második negyedévében.

(Az előadásról részletesen lapunk 44–45. oldalán számolunk be – szerk. megj.)

Dr. Kozák Ákos
társalapító
Egyensúly Intézet

Dr. Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet társalapítója a gazdaságról adott látleletet. A világgazdaságban Kína előretörésére és a német gazdaság gyengélkedésére hívta fel a figyelmet – utóbbi a magyart is „fertőzi”.

GDP-ben 10%-os lemaradásban vagyunk a válság előtti szinttől, és az idei 1. negyedévben ismét csökkenést konstatálhattunk. (Az előadásról részletesen lapunk 46–47. oldalán számolunk be – szerk. megj.)

Éder Tamás
elnök
FÉSZ

Az élelmiszeripar aktuális helyzetéről adott nem túl rózsás helyzetképet Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége (FÉSZ) elnöke. Tavaly az ágazat 12,1%-kal esett vissza, ami példátlan. Az üzemi eredmény a 2022-es 500 milliárdról 100 milliárd forintra csökkent.

A visszaesésnek számos összetevője volt: például a mezőgazdasági alapanyagok költségének robbanásszerű megemelkedése 2021-től, a piaci folyamatokat megzavaró, a versenyképességet gyengítő állami intézkedések (ársapka, kötelező akciók, magas EPR-díj stb.), egyes iparágakban a konszolidáció és a fejlesztések elmaradása, a munkaerőhiány, az importnyomás fokozódása stb. A magyar élelmiszeripar 2023-ban a hazai fogyasztói kosarakban is pozíciót vesztett.

– Összességében egyáltalán nem meglepő, hogy a magyar élelmiszerek drágák – állapította meg a FÉSZ elnöke. – Az a meglepetés, hogy ilyen központi terhek mellett árszintjük csak 2023-ban érte el az európai uniós átlagot. Bár a beinduló beruházási támogatások kockázatokat is rejtenek, mindent meg kell tenni, hogy a legoptimálisabban kerüljenek felhasználásra.

Növekedni nehéz

Elsősorban az árakról beszélt az első kerekasztal három résztvevője a beszállítók képviseletében.

Balog Zoltán
ügyvezető igazgató
Márka Üdítőgyártó

Balog Zoltán, a Márka Üdítőgyártó ügyvezető igazgatója elárulta, hogy a 2022 júniusa előtti állapotokhoz képest háromszorosát kellene eladniuk ahhoz, hogy elérjék az akkori jövedelmezőségi szintet.

– Úgy érezzük, hogy amennyiben újabb terheket vezet be a kormány, akkor ez az élelmiszer-infláció növekedéséhez és a fogyasztás további csökkenéséhez vezet, ezt pedig már a kieső adók miatt a költségvetés is meg fogja érezni – szögezte le. – Mi próbáljuk megértetni a törvényhozókkal: az ágazat egyszerűen nem bír el többet. A DRS-rendszer a kereskedelemnek is többletköltségekkel jár, de a kiterjesztett gyártói felelősség végén mindig a gyártó fizeti a zenészt, ami visszaüthet odáig, hogy a vásárló fogja megfizetni.

Bálint Gergely
kereskedelmi igazgató
Nestlé

Bálint Gergely, a Nestlé kereskedelmi igazgatója kiemelte, hogy legfontosabb célkitűzésük 2024-ben a 2023-ban elindult negatív fogyasztói volumentrend megállítása volt, melyhez több termékkategórián árat kellett csökkenteni. Ez viszont profitabilitási problémát okoz a beszállítói oldalon, illetve a kereskedő partnereiket terhelő szektorális adók azt az oldalt is forráshiányos állapotba hozzák.

– Vagyis adott egy olyan helyzet, ahol az élelmiszerárak magasak, ennek ellenére az értékláncban nem képződik elég forrás a további fogyasztásösztönzésre, vagyis növekedni borzasztóan nehéz – jegyezte meg a Nestlé kereskedelmi igazgatója. – Meggyőződésem, hogy kibillenteni ebből a helyzetből az iparágat komolyabb kormányzati beavatkozás nélkül nem lehetséges.

Domoszlai Roland
kereskedelmi vezető
HELL Energy

A kőkemény munkáról szól 2024 is, mondta Domoszlai Roland, a HELL Energy független piac kereskedelmi vezetője. Ahogy erősödnek a PL-márkák, a gyártók már nemcsak egymással versenyeznek, hanem a különböző diszkonterekkel is. Ezért mélységi munkát kell végezni, nagyon sokat kell fejleszteni mind portfólióban, mind a végrehajtás területén.

– Mi 2022 óta nem nyúltunk hozzá az árakhoz – jelezte a HELL Energy független piac kereskedelmi vezetője. – Előtte minden cég komoly áremeléseket hajtott végre, köztük mi is. Ezért 2023-ban, az EPR bevezetése után úgy döntöttünk, átvállaljuk ennek költségét, mert ha átadjuk a fogyasztóknak, akkor megint elszabadulnak az árak a boltokban. Ez több mint 1,5 milliárd forintos többletköltséget okozott. Viszont így meg tudtuk tartani a piacrészünket, megvan a volumenünk. Eközben növekszik az exportunk, így fenn tudjuk tartani az egyensúlyt áremelés nélkül. Hogy meddig, nem tudjuk.

Lehetőségek a határokon túl

A délelőttöt két kiselőadás zárta.

A közvetlenül elérhető EU-alapokról tartott előadást dr. Petri Bernadett, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium miniszteri biztosa, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) ügyvezetője.

Dr. Petri Bernadett
miniszteri biztos
Közigazgatási és Területfejlesztési
Minisztérium

Mint elmondta, az operatív programokat sokan ismerik, a direkt uniós forrásokat sokkal kevesebben, pedig ezek közül számos releváns lehet ennek a szektornak is.

– Egyelőre ezek a források az EU költségvetésének csupán egyharmadát teszik ki, de a finanszírozási rendszer átalakulófélben van: egyre több pénz áll bennük rendelkezésre – mutatott rá dr. Petri Bernadett. – Ebből egy főre vetítve Magyarország jelenleg csak 13 eurót tud elhozni, míg az EU-átlag 59 euró. Ezen szeretne a kormány javítani.

Az ellátási lánc alakításához és az előrelépéshez nemcsak statikus, hanem dinamikus pozíciók is szükségesek. Ezek megteremtésében segítenek a közvetlen pályázatok. Ugyanakkor kiemelte: ez egy olyan forráslehetőség, amely elvárja az innovációt. Az MFOI ebben tud segíteni.

Giczi Gergely
ügyvezető-helyettes
Agrármarketing Centrum

– Fejlesztési boom kezdetén állunk, ami után 5 éves távlatban új belföldi és külföldi piaci lehetőségek nyílnak – szögezte le az előadás elején Giczi Gergely, az Agrármarketing Centrum ügyvezető-helyettese.

A magyar élelmiszer-gazdaság a teljes nemzetgazdaság külkereskedelmi többletének 30-40%-át adja. A magas feldolgozottságú termékek aránya az exportban javul: jelenleg már 42%, de a kormányzat célja ezen tovább javítani.

– A magyar élelmiszerexport jelenleg 95%-ban Európába irányul, miközben a világgazdaság és az élelmiszer-kereslet is átrendeződik: erősödik a keleti „pólus” – emelte ki Giczi Gergely. – A közeljövő feladata, hogy (nem feladva az európai fókuszt) olyan új piacokat keressünk, ahol egyre többen vagy egyre jobban élnek. Itt lehet új piaci résekbe betörnünk.

Ebben tud segíteni a 2021-ben indult Hungarian Food Business program, amely professzionális nemzetközi kiállításokkal, B2B programokkal, egy valós idejű, online katalógussal és konkrét üzleti lehetőségekkel, valamint külföldi beszerzők szervezett beutaztatásával is operál.

Ebéd előtt került sor a Magyar Termékekért Kereskedelmi Nívódíj átadó ünnepségére (ld. a cikk végén alább).

Odafent és idelent

A kereskedelem mindennapjait meghatározó kormányzati döntésekkel foglalkozott az ebéd utáni első kerekasztal, melynek résztvevői dr. Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium (AM) helyettes államtitkára, Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára, dr. Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára és dr. Nemes Imre, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elnöke voltak.

Dr. Felkai Beáta Olga
helyettes államtitkár
Agrárminisztérium

Mint ismeretes, a kereskedelempolitika 2024. január elsejétől átkerült az agrártárcától a Nemzetgazdasági Minisztériumba. Dr. Felkai Beáta Olga ennek kapcsán kijelentette:

– Abban a másfél évben, amíg a terület hozzánk tartozott, a kereskedelemmel mindig együtt dolgoztunk, mert máshogy nem megy. Hiába írunk ki támogatásokat, hiába fejlesztünk, ha az adott ipari szereplők nem tudják értékesíteni ezeket a termékeket, akkor teljesen feleslegesen öntöttük ki az ablakon.

Dr. Nemes Imre
elnök
Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági
Hivatal

Augusztus elsejétől a fogyasztóvédelem is az NGM alá tartozik. A fogyasztóvédelem koncentrációjával kapcsolatban dr. Nemes Imre elmondta:

– Az egyeztetések folynak az Agrárminisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nébih között egy új kereskedelmi hivatal létrehozásáról. Konkrétumokat még nem tudok megosztani, mivel a tárgyalások zajlanak, folyik a háttérmunka. Az előzetes tervek szerint az új központi hivatal 2025. január elsejétől kezdi el működését.

Zsugorinfláció, árstop, kötelező akciózás, árfigyelő rendszer – ezek mind szóba kerültek a beszélgetés második felében.

Dr. Kozák Tamás
főtitkár
Országos Kereskedelmi
Szövetség

– Érdekes narratívák jelentek meg a közelmúltban, a profit önmagában szitokszóvá válik – jegyezte meg dr. Kozák Tamás. – Az üzleti logikával szembeállított fogyasztói érdekvédelem valamiféle spirituális töltetet kap. „Profit hajtotta infláció”: lehet, hogy ez egy új gazdasági jelenség, amelynek hatását majd figyelembe kell venni a gazdasági döntések előkészítésében?

Neubauer Katalin
főtitkár
Magyar Nemzeti
Kereskedelmi Szövetség

– Az árfigyelő rendszer jó kezdeményezés volt – ismerte el Neubauer Katalin –, mert nagy ütemben szálltak el a fogyasztói árak. A kötelező akciók is segítettek abban, hogy az árak mérséklődjenek. A gond ezekkel a központi intézkedésekkel mindig a túl hosszú időtáv: alaposan felborították a piaci folyamatokat.

Az MNKSZ főtitkára a hazai kereskedelemről szólva úgy látja, hogy aki jól csinálja, annak jól megy. Vannak dinamikusan fejlődő regionális hálózatok. Szerinte a lokális láncok akkor működnek jól, ha nemcsak a konkurenciával foglalkoznak, hanem saját, vevőközpontú stratégiát alakítanak ki, és azt végre is hajtják.

– Az FMCG szektorban a multinacionális láncok forgalmi részesedése nem növekedett! – hívta fel a figyelmet dr. Kozák Tamás. – Az elmúlt évek vesztesei a láncokba nem szerveződött, önálló kisboltok.

– Fontos feltérképezni, mit vár el a vásárló, mi alapján választ a boltban. A fogyasztói tudatosság nagyot nőtt, és edukációval még tovább növelhető. A minisztérium ebben segít a Kiváló Magyar Élelmiszer védjeggyel – mondta dr. Felkai Beáta Olga.

A hulladék-visszaváltási rendelettel kapcsolatban a kereskedelmi szövetségek jelezték: hisznek benne, jól akarják csinálni. Tagjaiktól sok adatot és visszajelzést gyűjtöttek be, a rendszer csiszolása érdekében mindig készek az egyeztetésre. Ami tisztán látszik: a kereskedőknél maradó kezelési díj nem fedezi a rendszer kiskereskedőkre háruló feladatainak költségeit.

A kiterjesztett gyártói felelősséggel kapcsolatban (EPR) a résztvevők kiemelték: a hazai EPR-díj túl magasra lett beállítva, ami hatalmas versenyhátrányt jelent a hazai piaci szereplők számára.

Kedden a teljes értéklánc, és annak minden kihívása és lehetősége szóba került a Business Days konferencián

Biztató jelek a disztribútoroknál

A nagykereskedők és disztribútorok oldaláról tekintették át a szektor történéseit a következő kerekasztal résztvevői: Becze Zoltán, az Orbico ügyvezető igazgatója, Kanizsai Tóth Csaba, a FÁN Group cégvezetője, dr. Kápolna Beáta, a METRO beszerzési igazgatója, Szemes Péter, a Maresi Foodbroker ügyvezetője és Tőkey Tamás, a MIRBEST ügyvezető igazgatója.

Becze Zoltán
ügyvezető igazgató
Orbico

Az Orbico tavalyi éve jól sikerült: invesztáltak az árakba, és ez több területen (kávé, chips, ásványvíz) is azt eredményezte, hogy a kategóriák dinamikájával ellentétes növekedést értek el. Becze Zoltán szerint a legnagyobb kihívás a következő évben a gazdálkodási környezet lesz. Nehéz úgy stratégiát építeni, hogy a kereskedelem nagy része még „vészüzemmódban” van.

– Márkatermékeket forgalmazunk, árazásban pedig a fogyasztók kedvét keressük – fogalmazott tömören az ügyvezető igazgató. – Jövőre új márka is érkezik, és építjük tovább a jelenleg 2000 független boltot elérő direkt lefedettséget.

Kanizsai-Tóth Csaba
cégvezető
FÁN Group

Kanizsai-Tóth Csaba úgy érzékeli, hogy vidéken nagyon megváltoztak a fogyasztói szokások: a kereslet a hagyományos kereskedelmi egységekben erősen az olcsóbb termékek felé mozdult el. Kelet-Magyarország mutatja a legelkeserítőbb képet: itt már a saját márkás termékek közül is van, amelyik kiárazódik a polcról.

– Próbálunk olyan szolgáltatásokat adni a kis boltoknak, amelyek segítik a túlélésüket – jegyezte meg a FÁN Group cégvezetője.

2025-tel kapcsolatban optimista: 5-10%-os növekedést vár. Jövőre egyrészt a hatékonyságuk növelésére, másrészt a Friss Market hálózatra koncentrálnak – utóbbit 1000 egységig szeretnék kiépíteni.

Dr. Kápolna Beáta
beszerzési igazgató
METRO

Nem volt egyszerű év 2023 a METRO-nak sem, de 2024 második negyedéve már pozitív eredményeket mutat.

– A fejlesztéseink fókuszában most a kedvező tendenciák megtartása áll – mondta dr. Kápolna Beáta. – A HoReCa szektor volumen-visszaesése lassul, a piac élénkül, még ha nem is pont úgy működik, mint korábban. Mi is tapasztaljuk a saját márkák iránti kereslet növekedését, mivel árérzékeny időszakban a vásárlók a jó ár-érték arányú termékeket keresik. A METRO árazása szűk különbséget tart a gyártói és saját márkák árai között, hiszen sok olyan márka van, amit nem kell és nem is szabad saját márkás termékekkel kiváltani.

Az október 1-től induló új üzleti évében a METRO magyarországi jelenlétének 30. évfordulóját ünnepli, és a jubileum jegyében vonzó ajánlatok mellett újdonságokat is kínál, például független kiskereskedők számára a kiszállítási szolgáltatás bevezetését.

Tőkey Tamás
ügyvezető igazgató
MIRBEST

Az utolsó 3 hónap számai már a MIRBEST-­nél is nagyon biztatóak, tudtuk meg Tőkey Tamástól. A HoReCa szektorban a hét eleje szinte teljesen leállt, egyszerre kevesebb ételt rendelnek ki, és étteremtípusokban is sokan lefelé váltanak. A hotel szegmens viszont látványosan fejlődik.

A cégnél a digitalizáció és adatbázis-kezelés áll a következő időszak fókuszában.

– „Külsős projektünk” az online térben való megjelenés, a belső struktúránkban pedig a generációváltás a legnagyobb kihívás. Emellett a saját márkás portfóliónkat próbáljuk diverzifikálni – sorolta fel a további teendőket Tőkey Tamás.

Szemes Péter
ügyvezető
Maresi Foodbroker

Szemes Péter, a Maresi Food­broker ügyvezetője kifejezetten jó évként tekint vissza 2023-ra. Új márkákkal bővült a portfólió, így most már 30 brandet forgalmaznak.

– A kényelmi kategóriák növekednek nálunk a legjobban, a legnagyobb visszaesést az impulzus termékek hozzák, a jégkrémek kivételével – ismertette Szemes Péter. – Az akciós értékesítés aránya mindenhol emelkedik.

Idén generált áremelést a vásárlási kedv fenntartása érdekében nem hajtottak végre, kivéve, ahol a világpiaci tényezők miatt muszáj volt – például az olívaolajnál.

– Jelentős forgalomnövekedéssel számolunk jövőre – tekintett előre a Maresi Foodbroker ügyvezetője. – Aminek fő oka, hogy a második negyedévben egy nagyobb forgalmú márkával fog bővülni a portfóliónk, és bízunk a reálbérek emelkedésében is.

B. Tóth Ferenc
ügyvezető igazgató
IQOM

A beszélgetéshez kapcsolódóan B. Tóth Ferenc, az IQOM ügyvezető igazgatója a nagykereskedelemnek szóló fizetési megoldásaikat ismertette.

Lánc, lánc, értéklánc

Beszerzési oldalról elemezték az FMCG helyzetét a következő kerekasztal beszélgetőpartnerei.

Varga László
beszerzési
termékigazgató
Auchan

Varga László, az Auchan beszerzési termékigazgatója kiemelte: a gyártók és kereskedők kapcsolatát katalizálták az elmúlt évek kihívásai. Az információk megosztása sokat segít, hogy a beszállítók még jobban megértsék a vásárlókat.

– Nyitottságot látunk arra, hogy ezt közösen fejlesszük – állapította meg az Auchan termékigazgatója. – Az más kérdés, hogy a beszállítók mennyire fogadják el az árképzés mögött álló tényezőket, hogy a vevőink nem az árak stabilizálását, hanem csökkentését várják el tőlünk. Mindemellett a teljes értéklánc, ezen belül is a kiskereskedelem komoly adókkal terhelt. A kiszámíthatatlanság, a magas adóteher komoly kockázat az értékláncban, és ennek az ára nem hárítható át a vásárlókra. Ezeket a költségeket a kereskedő a saját árréséből finanszírozza, de fontos, hogy ebben az egyéb értéklánci szereplők is aktívan részt vegyenek.

Kámán Tamás
beszerzési igazgató
Tesco

A vevő mindig meg akarja találni a jó ár-érték arányt, emelte ki Kámán Tamás, a Tesco beszerzési igazgatója.

– A fogyasztók az elmúlt időszakban az üzletekben döntöttek, melyik terméket és milyen árszinten akarják megvásárolni. Nálunk az akciós forgalom harmadával nőtt – árulta el a Tesco beszerzési igazgatója. – A vásárlók valóban árcsökkentést várnak el tőlünk, és igyekszünk is ennek megfelelni. De kell egy olyan ár, ami rentábilissá teszi az üzletet számunkra is.

Hozzátette: hosszú ideje elemzik a klubkártyaadataikat, amelyeket megosztanak a beszállítóikkal, ezzel is segítve őket. A hosszú távú partnerkapcsolatokat nem veszélyeztethetik a rövid távú konfliktusok.

Várkonyi Krisztina
beszerzési cégvezető
SPAR

A nagy beszállítók általában jobban átlátják a piacot, és gyorsabban is reagálnak, mint a kicsik. Épp ezért a SPAR külön csapatot állított össze, amelyik a kis beszállítók edukációjával foglalkozik: mi az az optimális árpont, amire a termékét „le kell hozni”, hogy nagyobb volument generálva megmaradhasson a portfólióban informálta a hallgatóságot Várkonyi Krisztina, a SPAR beszerzési cégvezetője, aki hozzátette:

– Nálunk 90% feletti a magyar vagy hazai termékek részaránya. Az elmúlt években a Régiók Kincse programmal karoltuk fel a kisebb beszállítókat. De az árnak és a minőségnek náluk is rendben kell lennie!

Várkonyi Krisztina kiemelte: sok múlik a normál árak szinten tartásán is. A drogériák folyamatos erősödésében például döntő tényező, hogy a kulcskategóriáit nyomott áron kínálja – és az így becsalogatott vevőinek egyre több food terméket is kínál.

Noszlopy Zoltán
vezérigazgató-helyettes
és beszerzési igazgató
CBA

A CBA-nak fontos elvárása a beszállítóival szemben, hogy a termékét érdemes legyen a láncnak is forgalmazni, azaz legyen meg a fedezet, jelentette ki Noszlopy Zoltán, a CBA vezérigazgató-helyettese és beszerzési igazgatója.

– Mert nemcsak a fogyasztóra kell gondolni, hanem saját magunkra is – húzta alá a beszerzési igazgató. – És amikor a piac azt diktálja, hogy engedni kell az árból, mi bevállaljuk, ám ha nincs meg az elvárt árrés a terméken, akkor kénytelenek vagyunk másikkal helyettesíteni.

A lélektani árpont fölé nem érdemes menni. A lánc igyekszik a tárgyalások során ezt kommunikálni a partnerek felé, hangsúlyozta Noszlopy Zoltán.

Vincze Géza
beszerzési igazgató
Penny

Vincze Géza, a Penny beszerzési igazgatója azt emelte ki, hogy az együttműködések során nem szabad megspórolni az energiát arra, hogy a felek megértsék egymás igényeit. Különösen akkor kulcsfontosságú a diskurzus, ha speciális helyzet alakul ki. Amikor például a kávé ára az űrbe emelkedett, beszélgetésre hívták a partnereiket, és jelenleg is az egyeztetések alapján dolgozzák ki a stratégiájukat.

– Az akciós és tartósan alacsony árakat egyaránt igénylik a fogyasztók – szögezte le a PENNY beszerzési igazgatója. – Utóbbiban segít a saját márkás választékunk fejlesztése, ahol ma már szinte elvárás a Magyar Termék logó, éppen ezért tavaly 110 termékkel növeltük a védjegyhasználati portfóliónkat saját márkáink esetében.

Teltházzal zajlottak az előadások a teremben is és a külső, szállodai helyszíneken, ahol szintén nyomon lehetett követni a kurzusokat

Variációk a megtakarításra

Miért nem fogyaszt a magyar? Ezt a kérdést tette fel Soltész Gergő, befektetési és pénzügyi szakértő. Előadása végén meg is válaszolta: azért, mert inkább megtakarítunk.

2020-ig egyensúly közeli költségvetés volt, innen jutottunk el a tartósan magas hiányig. Ami kevés teret enged a költségvetési stimulusoknak. Ha GDP-növekedés lenne, akkor ezt a hiányt le lehetne dolgozni.

Soltész Gergő
befektetési és pénzügyi
szakértő

– 2020 óta a kiskereskedelmi fogyasztás már nem haladja meg a háztartási fogyasztást. A háztartások fogyasztási rátája fejlettségünkhöz képest alacsony, ami elsődlegesen a magas megtakarítási rátával, az általános fogyasztói bizalom alacsony szintjével és a lakáspiaci áremelkedéssel magyarázható – foglalta össze Soltész Gergő.

Andreas Christou
ügyvezető igazgató
RetailZoom

Andreas Christou, a RetailZoom ügyvezető igazgatója a hazai láncokról adott helyzetjelentést. 2023-mal kapcsolatban megállapította: a forgalomnövekedés 90%-át az infláció generálta. A vásárlók úgy reagáltak, hogy csökkentették a kosárméretet (elsőként az impulzus és kényelmi termékekről lemondva), másrészt olcsóbb termékekre váltottak. Eközben viszont a tranzakciószám emelkedett.

A trafikokban idén a forgalmi számok ingadoznak, jelezte Andreas Christou. Új jelenség ebben a csatornában a prémium vásárlási kosarak súlyának dinamikus emelkedése.

(Az előadásról részletesen lapunk 40–42. oldalán számolunk be – szerk. megj.)

(Kényszer)helyzetben

A nap utolsó kerekasztalánál a hazai láncok képviselői foglaltak helyet.

Gyelán Zsolt
elnökhelyettes
CBA

Gyelán Zsolt, a CBA elnökhelyettese elmondta: ők elsősorban a vegyiáru-értékesítésben látnak növekedést. Ennek oka, hogy a drogériák letörték az árakat, és a beszállítók a hazai láncoknak is kénytelenek jobb árakat nyújtani, ha ebben a csatornában is szeretnének eladni.

– A többi kategóriában úgy látjuk, hogy a vásárlók elhagyják a top márkákat, és lefelé váltanak – jelezte Gyelán Zsolt. – Jövőre érzésem szerint csak minimális növekedés lesz a fogyasztásban. A lefelé váltás folytatódik. Egy év múlva tapasztaljuk az újbóli növekedés első jeleit. A kiskereskedők mindennapi munkáját 2026-tól az e-nyugta is nehezíti majd.

Fekete Tibor
igazgatósági tag
CO-OP Hungary

Fekete Tibor, a CO-OP Hungary igazgatóságának tagja, a Coop Szolnok elnök-vezérigazgatója egy kicsit optimistább volt. Felhívta a figyelmet arra, hogy közelednek a választások, amivel az FMCG szektor jól járhat. Nagy visszapattanás nem várható, lassú növekedés viszont igen.

– A mai kormánypolitika lényege a bérek adóterheinek csökkentése és a hozzáadott érték megadóztatása. E téren nem várok változást – mondta a CO-OP Hungary igazgatóságának tagja. – A középréteg erősítése jó ötlet volt a kormány részéről, de más intézkedések nem érintették túl jól a vidéki kiskereskedelmet – például a trafikok létrehozása komoly jövedelemtől fosztotta meg őket. Sajnos, a koncessziók világát éljük a valódi verseny helyett.

Jeszenszki Lívia
ügyvezető igazgató
Reál

Jeszenszki Lívia, a Reál ügyvezető igazgatója azt látja, hogy a vásárlóik jelentős része alacsony jövedelmi helyzetű, ezért ők nagyon óvatosan költenek. A nagyobb jövedelműeknél is érzékelhető tudatosság – mégpedig olyan, hogy nem feltétlenül élelmiszerre szeretnék elkölteni a pénzüket.

– Az akciók előretörését mi is érzékeljük, a gyártók ilyen tekintetben kényszerhelyzetben vannak – közölte a Reál ügyvezető igazgatója. – Azonban nem mindegy, hogy az árszint az akció után hová megy vissza. Azt látjuk, szeretik a vásárlók, ha a termékeket tartósan alacsony áron vehetik meg a boltokban.

Jövőre az alacsonyabb jövedelműek esetében a minimálbér emelése lecsapódhat a kiskereskedelemben. Ám még mindig sokan kapják jövedelmük egy részét nem bejelentett formában – fűzte hozzá Jeszenszki Lívia.

Jósvai Tamás
ügyvezető igazgató
Tom Market

Jósvai Tamás, a Tom Market ügyvezető igazgatója szerint a diszkontőrök „áthuzalozták” a vásárlók gondolkozását az elmúlt 5-10 évben: máshogy gondolkoznak a termékekről, mint korábban. Ami nem jelenti azt, hogy nincs hely mellettük a piacon.

– A Tom Market üzletei egy niche típusú, convenience-hálózatot alkotnak – határozta meg az ügyvezető igazgató. – Mi nem a diszkontokkal akarunk versenyezni, az árazásunk sem ezt tükrözi. Azon az úton indultunk el, hogy olyan komplementer szolgáltatásokat, termékeket, értékajánlatokat kínáljunk a vevőinknek, amelyeket más láncok nem.

Jósvai Tamás szerint a költségek növekedése kihívást jelent a jövőben, de hisz abban, hogy a skálázhatóság és a folyamatok automatizációja lehetnek azok az eszközök, amelyek segítenek hatékonyan kezelni az emelkedő terheket.

Gallina Gyula
üzletfejlesztési igazgató
Mastercard

Kontár Ákos
operatív vezető
Checksum

A nap zárásaként 2 kiselőadást hallhattak a résztvevők. Kontár Ákos, a Checksum operatív vezetője a képviselői munkát megkönnyítő, digitális, adatvezérelt szolgáltatásaikról beszélt. Gallina Gyula, a Mastercard üzletfejlesztési igazgatója pedig a hatékony perszonalizáció előnyeit ecsetelte a kereskedelemben. //

Kedd esti fellépőnk, az ABBA Tribute Show igazi retro bulit varázsolt a lobbiba a vacsora után és a mindenki által várt tombola előtt

A Business Days harmadik napjának délelőttje az elmúlt másfél év általános piacértékeléséről szólt a háztartások vásárlási szokásainak tükrében az e-kereskedelemben, valamint természetesen a jövőbeli lehetőségekről is szó esett. A délután a logisztikai és szállítmányozási „tanszék” stúdiumával indult, majd terítékre kerültek a minden céget érintő fenntarthatósági kérdések, valamint a munkaerőpiac és a HR témája is fókuszt kapott egy időre.

A három piacértékelő előadást –Turcsán Tünde, Mekler Anita és Madar Norbert tartott áttekintést a hazai helyzettel kapcsolatban – egy kerekasztal-beszélgetés követte, amelyet Krug Emília moderált. A hazai e-kereskedelem vezető és feltörekvő szereplői reflektáltak a Temu általi fenyegetettségre, a hazai preferenciákra és természetesen a fejlődési lehetőségekre is.

Aprópénztől csörgő zsebek – de vajon mindenhol így van?

Turcsán Tünde
ügyvezető igazgató
GfK-YouGov Consumer
Panel Services

Turcsán Tünde, a GfK-YouGov Consumer Panel Services ügyvezető igazgatója rámutatott, hogy a hazai fogyasztói bizalom és az anyagi helyzet megítélése messze elmarad az európai átlagtól, a magyarok 76%-a tudatosan keresi az akciós termékeket.

A 2023-as évben, totál FMCG-szinten 36%-kal nőttek a promóciós eladások értékben, és 27%-kal a kereskedelmi márkák értékesítései. (Az előadásról részletesen lapunk 48–49. oldalán számolunk be – szerk. megj.)

A fő aggodalom még az infláció

Mekler Anita
cégtárs
PwC Magyarország

Mekler Anita, a PwC Magyarország cégtársa, a „Voice of the Consumer” kutatás friss eredményeit mutatta be, amelyek rávilágítanak a globális és hazai fogyasztói szokások alakulására. Az infláció a legnagyobb aggodalom, a magyar válaszadók 77%-a szerint ez az elsődleges kihívás. Emellett az ár-érték arány az egyik legfontosabb tényező, amit 42% jelölt meg döntési szempontként. (Az előadásról részletesen lapunk 50–51. oldalán számolunk be – szerk. megj.)

Útkeresés az óriások árnyékában

Madar Norbert
vezető menedzser
PwC Magyarország

Mára 4 millió főre nőtt a rendszeresen online vásárló magyarok száma, és még 15%-os növekedési potenciállal bír a hazai e-kereskedelmi piac – mutatott rá Madar Norbert, a PwC Magyarország vezető menedzsere. Az idei első félév forgalma elérte a 810 milliárd forintot, amelyből 140 milliárdot külföldi szereplők generáltak, a Temu pl. önmagában 50 milliárd forint értékű eladást ért el. A hazai piacon működő versenytársak közül a legerősebb Kifli és az Alza.

Az online FMCG-piac 23%-kal bővült, ami kiemelkedő növekedési potenciált mutat. Az FMCG-szegmensben a Kifli, a Tesco és az Auchan vezetik a sort, őket követi a dm és a Rossmann. A magyar érdekeltség kis mértékű, a tíz legnagyobb online FMCG-szereplő között mindössze a Pelenka.hu és az iDrinks képviselik a hazai vonalat.

Csomagautomatákban Magyarország európai szinten is kiemelkedik: tíz év alatt 5900-ra nőtt a számuk. A magyar e-kereskedelmi cégek az ügyfélélmény javítása mellett a külföldi terjeszkedésben remélhetik a sikert: a horvát, szlovén, szerb, román piac magasabb kosárértékkel kecsegtet, míg a lengyel és cseh piac jóval érettebb a miénknél, arra nem érdemes mennünk.

Gyorsaság és tervezhetőség

Forrás Ákos
ügyvezető igazgató
Alza.hu

A kerekasztal-beszélgetésen Forrás Ákos, az Alza.hu ügyvezető igazgatója elmondta, hogy célkitűzésük a szolgáltatás színvonalát megtartva vidéken is terjeszkedni, ezáltal válni az ország legsikeresebb e-commerce kereskedőjévé (műszaki cikkek terén a Temu szerencsére nem igazán versenytárs, tette hozzá).

Papp Gábor
online üzletágvezető
Tesco

Házhoz szállítás tekintetében a cég úgy látja, hogy a csomagautomaták térnyerése a tervezhetőséget szolgálja, amelyet a vásárlók kiemelten értékelnek a gyorsaság mellett. Az online vásárlás népszerűsítése terén a Temu még jót is tett a hazai piaccal, vélekedik Papp Gábor, a Tesco online üzletágvezetője. A cég elégedett az éves teljesítményével, ugyanakkor még komoly potenciáljaik vannak a vidéki penetráció tekintetében, hiszen már közel 900 településen elérhetők a Tesco szolgáltatásai. A Tesco Clubcard pedig, – melynek adatelemző stratégiája kiemelkedő – lehetőséget nyújt a perszonalizáció fejlesztésében.

Székács Tibor
ügyvezető
Avokado

Az Avokado olyan lehetőséget kínál a vásárlóknak, amely révén különböző kereskedőktől egyetlen rendelésben, rövid időn belül szerezhetik be a kívánt termékeket (sokszor máshol nem elérhető love brandeket), így megspórolva a bolti bevásárlással töltött időt. Székács Tibor, az Avokado ügyvezetője elmondta, hogy a vásárlói lojalitás és az ügyfélélmény erősítése kiemelten fontos számukra is. Ennek fő eszköze a tervezhetőség és kiszámíthatóság, de a közvetlen kapcsolattartás is fontos vásárlóik számára.

Az Avokado számára a helyi beszállítók és a friss áruk terén elérhető választék bővítése a prioritás, a saját márkák piacán értelemszerűen a platformon megtalálható kereskedők választékával vannak jelen. A cég a közeljövőben is Budapestre és az agglomerációra koncentrál.

Szalma Rita
kereskedelmi igazgató
Kifli.hu

Szalma Rita, a Kifli.hu kereskedelmi igazgatója nem hiszi, hogy már csak vidéken van lehetőség az online terjeszkedésben és vásárlói bizalom építésében, még Budapest is nagy potenciálok rejt. A Kiflinél fontos szerepet kap a szolgáltatás minősége és a vásárlói élmény javítása a vásárlói hűség elnyerése érdekében, az utóbbi időben gamifikációval és a mesterséges intelligencia kiaknázásával.

A cég külön figyelmet fordít a prémium termékekre és a niche piacok kiszolgálására, amelyben speciális étkezési igényeket kielégítő árucikkek és az (akár kisebb, helyi beszállítóktól, frissen érkező) biotermékek is szerepet kapnak.

Fürjes Ádám
webshop vezető
Rossmann

A 2023-as évben messze piaci átlagon felüli növekedést tudhatott magáénak a Rossmann webshop Fürjes Ádám szerint. Idén azonban a konszolidációra és a költségek optimalizálására helyezték a hangsúlyt, hogy stabil alapokról indulhassanak az újabb növekedési ciklusnak. A vidéki jelenlét erősítése itt is fő célként jelenik meg: sok kisebb üzlettel próbálnak nagyobb területi lefedettséget elérni, bár nem mindenhol tudnak versenyezni a nagyobb láncokkal.

A saját márkás termékekkel kapcsolatban jelentős növekedést tapasztaltak, különösen egyes kategóriákban, például a babaápolás terén. Emellett a vásárlói igényekhez igazodva egy termékelőfizetési rendszert is bevezettek, bár ez egyelőre vegyes fogadtatásra talált.

Varga László
kereskedelmi
és marketingigazgató
DPD

A házhoz szállítás továbbra is domináns a hazai piacon, de a csomagautomaták és csomagpontok iránti kereslet egyre erősödik. Varga László, a DPD kereskedelmi és marketingigazgatója kiemelte, hogy a DPD az egyetlen futárszolgáltató Magyarországon, amely dedikált egyórás időablakot kínál.

A cég olyan szolgáltatások bevezetésével erősíti helyzetét, amelyek egyedülállóak, és innovatív megoldást nyújtanak meghatározott, egyedi ügyfélkörök számára. Ilyen a DPD Fresh, amely a passive cooling folyamattal friss élelmiszer másnapi, garantált kiszállítását kínálja normál futárkörülmények között. Ezenkívül a cég bevezette a Wine Logistics szolgáltatást, amely csomagolást, biztosítást és szállítást nyújt palackozott szörpök, likőrök vagy borászati termékek számára.

Muszáj beruházni

A szerda délután a program a logisztikai és szállítmányozási „tanszék” részvételével indult, majd terítékre kerültek a minden céget érintő fenntarthatósági kérdések, végül pedig a munkaerőpiac és a HR témája kapta a fókuszt.

A délután első kerekasztal-beszélgetése az elmúlt másfél év általános piacértékelésével indult, a jövőbeli lehetőségek tárgyalásával.

Táncsics András
vezérigazgató
Boxy

Az elmúlt három év első két évében a webkereskedelem kumulált 80%-os növekedést produkált, szinte minden eladható volt. Ez csökkentette a hatékonyság jelentőségét, ám ez most – a magas színvonalú marketinget és logisztikai megoldásokat kínáló kínai óriás belépésével – drámaian megváltozott. Még súlyosabb lesz a változás, ha jelenség az FMCG-szektort is eléri – vélekedik Táncsics András, a Boxy vezérigazgatója.

A munkaerőpiaci kihívásokra reflektálva elmondta, hogy nemcsak a bérköltségek magasak, hanem a szakképzett munkaerő megtalálása is nehéz, különösen a technológiailag képzett munkavállalók körében.

Czifrik Szabolcs
ügyvezető igazgató
DPD

Czifrik Szabolcs, a DPD ügyvezető igazgatója a kerekasztal-beszélgetésen kiemelte, hogy a COVID-időszak óta gyorsan változnak a fogyasztói preferenciák, a házhoz szállítás helyett egyre többen választják a fixpontos kiszállítási lehetőségeket (csomagautomaták, csomagpontok).

A DPD célja a magas fokú automatizáció. Az automatizáció és a digitalizáció a költséghatékonyság kulcsa, különösen a munkaerőhiány és a dráguló munkaerő miatt, de a szolgáltatás minőségét is javítja.

– Új mindset kell, el kell hinni, hogy lehet kedvezőbb költségekkel csinálni – fogalmazott.

Dr. Doór Zoltán
elnök
Magyar Logisztikai
Egyesület

– A logisztikai partnerek kiválasztásakor elsődleges szempont az ár – emelte ki dr. Doór Zoltán, a Magyar Logisztikai Egyesület elnöke. Az ügyfelek azonban egyre nagyobb figyelmet fordítanak a környezetterhelésre is, előtérbe kerültek azok a szolgáltatók, akik képesek mérni és optimalizálni szállításaik környezeti hatásait. A megrendelők az ESG-szempontokat már most figyelembe veszik, azonos ár mellett a kisebb környezetterhelést produkáló résztvevő mellett döntenek.

– A magasabb fokú digitalizáció kulcsfontosságú a logisztikai folyamatok optimalizálásában, hiszen pl. a flottakezelés optimalizálása is digitális információkra épül. A járművek állapota, a vezetési stílus, de akár a keréknyomás is befolyásolja azt, mennyibe kerül egy kilométer – fogalmazott.

Kiss Nikoletta
tulajdonos-ügyvezető
igazgató
Palmsped

– Bár sokan a költséghatékonyságot tartják elsődlegesnek, a bizalom és a megbízhatóság is kulcsfontosságú – hangsúlyozta Kiss Nikoletta, a Palmsped tulajdonos-ügyvezető igazgatója. Ha egy szolgáltató a vállalt ígéreteit megtartja, a partnerek hajlandók magasabb árat fizetni. A gyors reakció, a pontos és folyamatos információközlés elvárás a piacon, hogy a partnerek időben értesüljenek a változásokról, és fel tudjanak készülni ezekre.

A fuvarozók számára az idei év különösen nehéz, sok kisvállalkozó fáradt bele az iparági kihívásokba. A közúti fuvarozók, főleg az 5-10 járművel rendelkező kisebb cégek nehezebben vágnak bele fejlesztésekbe, ami megnyitja a teret a nagyobb szereplők térnyerése előtt. Cél, hogy támogassák a kisebb fuvarozókat, de ez nem mindig egyszerű – különösen a helyi szereplők által dominált lengyel piacon, ami fuvarjaik 30%-át fedi.

Lakatos Gergely
(akkori) üzletfejlesztési
vezető
MHC Mobility

Lakatos Gergely, az MHC Mobility üzletfejlesztési vezetője kiemelte, hogy a CO2-kibocsátás mérése alapvető fontosságú az ESG-tervezéshez: persze nem elég a cégen belülit, hiszen a Scope 3 kibocsátások egyre inkább kritikussá válnak a nagyvállalatok számára. Nemcsak a jármű márkája és típusa fontos, hanem annak motorizáltsága is, legyen az benzines vagy elektromos.

Az MHC Mobility egy 27-es mátrixot állított össze, amelyben egyszerű tippeket gyűjtöttek, hogy a cégek hogyan csökkenthetik környezeti hatásukat.

Tenni vagy nem tenni?

Márta Irén
igazgató
Magyarországi Üzleti
Tanács a Fenntartható
Fejlődésért

A logisztikát érintő kerekasztal-beszélgetést követően a fenntarthatósági helyzetjelentések kerültek fókuszba. Márta Irén, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért igazgatója előadásában három fő témára koncentrált: a globális fenntarthatósági helyzetképre, a szabályozási kihívásokra, valamint a pozitív példák bemutatására.

Az ENSZ és a Világgazdasági Fórum riportjai alapján a klímaváltozás hatásai drámaiak: a Föld 1,5 fokos átlaghőmérséklet-emelkedésén már túl vagyunk, a negatív hatások egyre erősödnek, a klímaváltozás óránként 16 millió dollár kárt okoz globálisan. A körforgásos gazdaság elengedhetetlen a fenntarthatósági célok eléréséhez. Nincs mit tenni: kevesebb alapanyagból kell egyre hatékonyabban kielégíteni a növekvő igényeket.

Pattzai Szabolcs
country manager
Kék-Fehér-Szív

Pattzai Szabolcs, a Kék-Fehér-Szív country managere négy fő élelmiszeripari trendet emelt ki: speciális ételek (glutén-, laktózmentes termékek), növényi alapú étrend, fenntartható élelmiszerek, valamint az egészségtudatos táplálkozás. A Kék-Fehér-Szív célja, hogy az utóbbi kettőt összekapcsolja, partnereik között megtalálható a Martontej és az Auchan is.

Az omega-3-ban gazdag takarmányok, mint a lenmag és lucerna, nagyban hozzájárulnak az állatok egészségéhez és a megfelelő zsír-sav arány kialakításához az élelmiszerekben. Ha helyesebben etetjük az állatokat omega 3-ban gazdag takarmánnyal, akkor egészségesebb haszonállataink lesznek, és helyesebb ételek kerülnek az emberek asztalára is. A Kék-Fehér-Szív kizárja az import szóját és pálmaolajat, helyettük hazai alapanyagokat használ.

Sok kihívással indult a rendszer

A helyzetelemzést egy újabb kerekasztal-beszélgetés követte, amelynek keretében a mindenkit érintő betűszavak is előkerültek, a DRS-től kezdve és EUDR-en keresztül a PPWR-ig.

Zombory Csilla
minőség- és környezetirányítási
vezető
SPAR

Zombory Csilla, a SPAR minőség- és környezetirányítási vezetője a DRS első évének kihívásait ismertette. A jogszabály megjelenése után nagyon rövid idő állt rendelkezésükre a felkészülésre, és az összes termék újralistázása hatalmas kihívást jelentett. A gyártók eltérően reagáltak: volt, aki proaktívan lépett, mások az utolsó pillanatban alkalmazkodtak.

A második problémát az jelentette, hogy a visszaváltó gépek sok hibával működtek, és ezeket kézi átvétellel kellett pótolni, ami jelentős munkaerőigénnyel járt.

Jelenleg a legnagyobb kihívás a logisztika. Az üzletek tárolókapacitása nem alkalmas a napi többmilliós visszaváltási forgalom tárolására, az üzletek raktárai gyorsan megtelnek, a leürítésük nem elég hatékony. A SPAR idővel a logisztikát saját alvállalkozó számára szervezné ki.

Szabó Szilvia
gyártói felelősségi
rendszerek vezető
MOHU

Szabó Szilvia, a MOHU Zrt. gyártói felelősségi rendszerek vezetője elmondta, hogy naponta egyes becslések szerint 8,5-9 millió darab palack kerül piacra Magyarországon, és a cél három éven belül a visszaváltási arányt 90%-ra növelni. Január 1-től szeptember végéig 385 millió palackot váltottunk vissza, ebből 165 milliót augusztusban. A hálózat bővítésének részeként idén több száz új automatát telepítenek országszerte. Ha a visszaváltási forgalom alapján az üzlet kapacitásbővítést szeretne, plusz telepítést ingyen kaphat.

A MOHU-nak komoly előfinanszírozási terhei vannak, mivel az 50 forintos betétdíjakat utólag kell kifizetni, miközben a gépek telepítése és fenntartása több milliárd forintba kerül. A vissza nem váltott palackok visszaváltási díja a rendszer fenntartását szolgálja, de ez nem elég a teljes költségek fedezésére. A tranzakciók 85%-ában a fogyasztók voucher formájában kapják vissza a betétdíjat, amit helyben vásárol le vagy vált készpénzre, ezért köztéri automata kihelyezése nem opció.

Büki László
tiszteletbeli elnök
Fenntartható
Csomagolásért Egyesület

Büki László, a Fenntartható Csomagolásért Egyesület (FCsE) tiszteletbeli elnöke és a BS Plastic alapítója a fenntartható csomagolás kapcsán hangsúlyozta, hogy nem a csomagolás anyaga határozza meg annak fenntarthatóságát, hanem az életciklusa. Fontos figyelembe venni, hogy miből készül, hogyan használják, és mi történik vele, amikor hulladékká válik.

Téves elképzelés az, hogy a papír automatikusan környezetbarátabb, mint a műanyag, hiszen a papírgyártás is komoly környezeti hatásokkal jár. Mind a papírnak, mind a műanyagnak megvan a helye a csomagolásiparban, és a legfontosabb, hogy a megfelelő területeken használják őket.

Strasser-Kátai Bernadett
tulajdonos-ügyvezető
Real Nature

Strasser-Kátai Bernadett, a Real Nature tulajdonos-ügyvezetője a fenntartható csomagolás fontosságáról beszélt, kiemelve, hogy e téren vállalatuk 89%-ban fenntartható anyagokat használ, például rPET-et és papírt. Bár nyitottak minden új megoldásra, a legfontosabb az, hogy a friss élelmiszerek megfelelő csomagolásban megőrizzék frissességüket. A papír erre nem mindig a legjobb megoldás: volt, hogy váltaniuk kellett, mert a hűtők gyakori nyitogatása miatt a papír hamar bomlani kezdett.

Nagy Miklós
szakmai titkár
CSAOSZ

Nagy Miklós, a CSAOSZ szakmai titkára háttérinformációkat adott a készülő csomagolási rendeletről, a PPWR-ről, amelyet az Európai Parlament elfogadott, de még nem lépett hatályba. A rendelet kb. tíz termékkategóriára vonatkozóan kötelezővé tenné az újrahasználható vagy újratölthető csomagolást, például háztartási nagygépek esetében 2030-tól 90%-os arányban.

Az FMCG-termékek esetében az élelmiszerek újratölthető csomagolása kapcsán komoly higiéniai aggályok is felmerülnek, hiszen kérdéses, kinek a felelőssége, ha a fogyasztó saját nem higiénikus doboza megbetegedést okoz, illetve a visszamaradó élelmiszer ebből a dobozból kerül vissza a pultba.

Balázs Ildikó
társelnök
Országos Kereskedelmi
Szövetség

Balázs Ildikó, az Országos Kereskedelmi Szövetség társelnöke és az Auchan vállalati kapcsolatok igazgatója szerint jelenleg a fenntarthatósági kihívások három kiemelt területe a DRS, az élelmiszermentés és az EUDR (EU-s erdőirtás elleni szabályozás). Különösen az az utóbbi vonatkozásában fontos, hogy minden kereskedő és beszállító – akiknek együttműködése elengedhetetlen – ugyanazon az információs szinten legyen, mivel a 2025. január 1-jén életbelépő jogszabály szigorú nyomon követési rendszert ír elő.

Az EUDR szabályozása hét termékcsoportra vonatkozik, amelyek a következők: szarvasmarha, kakaó, kávé, pálmaolaj, szója, fa és gumi. Minden érintett terméknél egy kötelező átvilágítást kell végezni a nyomon követési rendszer keretében, amelynek módszerét a cégek maguk választhatják meg. A központi információs rendszerben összegyűjtött adatokat a saját kockázatelemzésükbe kell beépíteniük, és ha a vizsgálat során jelentős kockázatot találnak, megfelelő intézkedéseket kell hozniuk annak csökkentésére. Ez a folyamat jelentős adminisztrációs terhet ró a kereskedőkre, és jogi kötelezettségeket is előír.

Idén már ötödik alkalommal volt lehetőség átadni a Fenntarthatóság szimbóluma díjakat azokért a példaértékű fenntarthatósági törekvésekért, amelyekben megvalósulnak a vállalatok ESG-tevékenységei. A Fenntarthatóság Nagykövete címet pedig idén Zombory Csilla vette át, aki a SPAR minőség- és környezetirányítási vezetője, és akit az OKSZ nevezett a versenyre, az egész szakmáért tett fenntarthatósági munkásságával – Gratulálunk minden díjazottnak!

Környezetbarát megoldások

A kerekasztal-beszélgetést követően három kiselőadásra is sor került.

Niklas Kothbauer
marketingvezető
Erdal (Ausztria)

Az 1867-ben alapított Werner & Mertz vezető szerepet tölt be a környezetbarát tisztítószerek gyártásában. Niklas Kothbauer, az Erdal (Ausztria) marketingvezetője külön kiemelte a vállalat elkötelezettségét a fenntarthatóság és az ökológiai tisztítószerek innovációja mellett, különösen a Frosch márkájukon keresztül.

Legfontosabb termékfejlesztéseik közé tartozik a Frosch Mondi tasak, egy rugalmas csomagolási megoldás, amelyet 100%-ban újrahasznosíthatóságra terveztek, valamint a 3R trigger, amely az újrafelhasználás, a csökkentés és az újrahasznosítás elveit követi.

Tóth László
kereskedelmi vezető
Smurfit Westrock

Tóth László, a Smurfit Westrock kereskedelmi vezetője előadásában a papírcsomagolások fenntarthatósági előnyeit emelte ki.

A Smurfit Westrock mint a világ legnagyobb papíralapú fenntartható csomagolási gyártója azt tapasztalja, hogy papírcsomagolásra való átállás nemcsak környezetbarát, hanem marketing-, költségcsökkentési és gazdasági előnyöket is tartalmazhat. Ezekben a csomagolásfejlesztési projektekben egyedi partnerként a jelentős szakmai múlttal, tapasztalattal és innovatív képességekkel rendelkező Smurfit Westrock csoport tagjait jelölte meg Tóth László.

Kisfali Attila
szubrégiós értékesítési
marketing- és innovációs
igazgató
DS Smith

– Az EU új környezetvédelmi irányelvei, különösen PPWR komoly változásokat hoznak a csomagolás területén. A cél, hogy 2030-ra minden csomagolás újrahasznosítható legyen – mutatott rá Kisfali Attila, a DS Smith szubrégiós értékesítési marketing- és innovációs igazgatója.

A DS Smith már most olyan innovatív megoldásokat kínál, mint a Light Wrap, amely 100%-ban újrahasznosítható, csökkenti az anyagfelhasználást, és optimalizálja a raklapozást, ezáltal mérsékelve a szállítási költségeket és a CO2-kibocsátást.

Gazdasági érdek és szolidaritás

Fülöp Attila
gondoskodáspolitikáért
felelős államtitkár
Belügyminisztérium

Este a munkaerő­piac került fókuszba. Fülöp Attila, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára előadásában elmondta: Magyarországon az elmúlt években jelentős előrelépés történt a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása terén. A foglalkoztatási arány az elmúlt 25 évben 18%-ról 50%-ra emelkedett, ami a középmezőnybe helyezi az országot az EU-ban. Ebben a kérdésben a szociális érdek és a gazdasági érdek találkozik, mivel a munkaerőpiacon minden dolgozni képes személyre szükség van.

Magyarországon jelenleg 400 akkreditált cég foglalkozik többségében fogyatékossággal élők foglalkoztatásával, amelyek évente 65 milliárd forintos támogatásban részesülnek. Az „Érték Vagy Program” célja, hogy hidat képezzen a munkáltatók és a megváltozott munkaképességű emberek között.

Baja Sándor
ügyvezető igazgató
Randstad

A Fülöp Attila által elmondottakat a nap utolsó kerekasztal-beszélgetése helyezte élő kontextusba. A Randstad felmérése alapján a megkérdezettek 3,6%-a vallotta magát megváltozott munkaképességűnek – árulta el Baja Sándor, a Randstad ügyvezető igazgatója. A vállalatok gyakran alábecsülik a megváltozott munkaképességű munkavállalók kihívásait: azt hiszik, hogy ezek az emberek teljesen beilleszthetők a normál munkafolyamatba.

Magyarországon a cégek 45%-a vár árbevétel-emelkedést idén, miközben a munkaerőpiac hűl, és egyre könnyebb munkaerőt találni, az adatbázisok is több tízezerrel bővültek. Az FMCG szektor optimistább, kétharmaduk árbevétel-növekedést vár, míg a retail kevesebb mint fele. Azonban a létszámbővítés mindkét ágazatban alacsony, különösen a retailben, ahol silent rightsizing folyik, vagyis a távozó dolgozókat nem pótoljak.

Rosner Imre
karitatív osztályvezető
Szerencsejáték

A Szerencsejáték Zrt. 21 éve foglalkoztat megváltozott munkaképességűeket: mintegy 170 munkatárs, közel 70 városban dolgozik sorsjegyárusként. A program sikerét mutatja, hogy ők a társaság leglojálisabb dolgozói, és közülük nemrég 15 olyan munkavállalót tüntettek ki, akik már 21 éve alkalmazottak a cégnél – emelte ki Rosner Imre, a Szerencsejáték karitatív osztályvezetője.

A befogadó munkahelyi szemlélet, a folyamatos integráció a vállalat hosszú távú értéke. Legutóbb kimagasló eredményt értek el azzal, hogy a 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalók is tableten keresztül dolgozzanak. Ezt az eredményt egy komplex munkavállalói fejlesztési program révén érték el. Vallják: a sikerekhez az érintett MKK munkavállalók véleményének bevonása nélkül nem jutottak volna el.

A belső integráció is feladat

Túróczi Norbert
HR-vezető
Tesco

– Jelenleg a vállalat munkaerejének 5%-át teszik ki az MKK-munkavállalók, de a cél, hogy ezt az arányt növelni tudjuk – hangsúlyozta Túróczi Norbert, a Tesco HR-vezetője. Bár az MKK-munkavállalók integrálása külső érzékenyítési kampányokkal és a vásárlókkal való kommunikációval támogatható, a belső elfogadtatásra is hangsúlyt kell fektetni. A kollégákat meg kell győzni arról, hogy az MKK-munkavállalók értékes munkát végeznek, még akkor is, ha nem olyan gyorsak, mint mások.

A hatékonyságra fókuszáló kereskedelemben a vezetők számára fontos, hogy ne érezzék úgy, mintha lemondanának valamiről azáltal, hogy ilyen munkavállalókat foglalkoztatnak – ehhez azonban precíz előkészítés is szükséges. Fontos, hogy a „másképp ép” munkavállalók integrálására ne csak egy társadalmi felelősségvállalási projektként tekintsünk: ők ugyanolyan stabil és hűséges munkaerőt is jelenthetnek, mint ép társaik.

Krizsó Szilvia
moderátor

Jellinek Dániel
tulajdonos
INDOTEK Group

Soltész Gergő
pénzügyi és befektetési
szakértő

A szerdai programzáró idén se lehetett más, mint egy kerekasztal-beszélgetés Jellinek Dániellel, az INDOTEK Group tulajdonos-vezérigazgatójával és Soltész Gergő pénzügyi és befektetési szakértővel, akiket Krizsó Szilvia moderátor kérdezett aktuális és jövőbeli piaci lehetőségekről. A beszélgetés előtt egy izgalmas sorsolást is beiktattunk a Boxy-val és robotkutyájával.

Következő számunkban folytatjuk a beszámolót. //

Jövőre újra várjuk vendégeinket 2025. szeptember 22-26. között a Business Days konferencián!

A szerda esti, kerti BBQ-t egy igazi Fergeteg party kísérte, csupa sztárfellépővel. A hangulatért Krisz Rudi, Josh és Betti, Cory, a Kozmix, a Groovehouse, DJ Dominique és DJ Tomx feleltek