Együtt hajóztunk (2. rész)
Szeptember 25–29. között Tapolcán, a Hotel Pelionban gyűlt össze a Trade Flotta közel 1100 fős hajóhada, hogy a Business Days konferencia keretében számba vegyék az elmúlt időszak viharait, zátonyait, és együtt próbáljanak biztonságos kikötőt találni. Beszámolónk második részében az ötnapos konferencia negyedik és ötödik napjának történéseit elevenítjük fel.
Szerző: Budai Klára, Tisza Andrea
A cikk a Trade magazin 2023/12-01. lapszámában olvasható.
Csütörtökön a délelőtti program makrogazdasági áttekintéssel és Krizsó Szilvia moderálásával kezdődött.
Elsőként Jaksity György, a Concorde igazgatóságának elnöke tartott előadást Münchausen báró találkozása Mekk Mesterrel – Avagy kalandozások a gazdaságpolitika világában címmel.
Prezentációjában kitért többek között arra is, hogy az elmúlt egy évben milyen jelentős változások történtek a világban és itthon. Kifejtette azt is, hogy miért vannak kedvező helyzetben az amerikai fogyasztók.
A más régiókhoz képest sokkal kisebb amerikai gazdasági visszaesésnek, illetve a gazdasági növekedésben bekövetkezett mérsékeltebb csökkenésnek egyik okát abban látja, hogy az amerikai költségvetés sokkal expanzívabb volt a járvány alatt és után, így némiképp túlstimulálta a gazdaságot. Felhívta a figyelmet rá, hogy Európában modellváltásra van szükség, mind az energiahordozók beszerzésével és felhasználásával, mind a munkaerőforrás hiányának kezelésével, mind pedig a gazdaság szerkezetével kapcsolatosan.
Előadása zárásaként szót ejtett a komoly problémahalmazzal küszködő Kínáról, és hazánk kilátásairól is. (Az előadásról részletes beszámoló lapunk 98–99. oldalán olvasható.)
A túlélés eszközei
A folytatásban a Márkaszövetség kerekasztal-beszélgetéséhez foglaltak helyet az emelvényen a neves kapitányok: Ács Tamás, az Unilever ügyvezető igazgatója, Fekete Zoltán, a Magyar Márkaszövetség ügyvezető főtitkára, Noszek Péter, a Nestlé ügyvezető igazgatója, Sófalvi Attila, a MARS ügyvezető igazgatója, Szecskó Ferenc, a FrieslandCampina vezérigazgatója és Venter Zoltán, az Essity ügyvezető igazgatója.
A szakemberek számos más téma mellett az általános hangulatukról adtak helyzetjelentést, illetve arról is eszmecserét folytattak, hogy mennyire figyelhető meg háborús helyzet a kereskedők és a gyártók között Magyarországon. Ez utóbbi témát Krizsó Szilvia egy nemrégen megjelent hírre hivatkozva vetette fel, mely szerint egy francia szupermarket figyelemfelkeltő jelöléseket tesz ki a vásárlóknak olyan termékeknél, ahol zsugorodás történt, tehát a korábbinál kisebb lett a termék mérete, viszont az ára nem változott. Mindezt kinyilvánítottan azzal a céllal lépik meg, hogy megbélyegezzék ezeket a termékeket, és hogy rávegyék a gyártókat arra, hogy gondolják újra az árpolitikájukat.
Fekete Zoltán elmondta, hogy a márkaépítésnek nagyon kedvezőtlen az infláció, a csökkenő vásárlóerő, és a következő év előreláthatóan a mostaninál is nehezebb lesz.
– A zsugorfláció témája már nálunk is megjelent, de remélhetőleg megmarad a híradások szintjén, nem lesz belőle politikai termék vagy kampány. Az egységár kötelező feltüntetése miatt nincsen jogsértés, ráadásul gyakran épp a hazai, kevéssé tőkeerős cégek alkalmazkodnak rugalmasabban a fogyasztói elvárásokhoz, például takarékosabb kiszerelésekkel – osztotta meg véleményét a Magyar Márkaszövetség főtitkára.
Azt is jelezte, hogy azok a nemzetközi tagvállalatok, melyeknek nincs itthon termelése, az inflációs időszakban még keményebben dolgoznak, elkerülendő például egy versenytárs multibrand disztribútor megjelenését.
– Ez egy kicsi és bizonytalan piac, gyakran és váratlanul változnak meg olyan szabályozások, melyek alapvetően meghatározzák egy-egy tagunk gazdálkodását. Most nehéz felelősen tervezni, és ha valaki nem tud regionális kompetenciát felmutatni, annak a cégnek nehezebb helytállni. Ezért a következő években még jobban egymásra lesznek utalva a márkák és a kereskedelem – hangsúlyozta Fekete Zoltán.
Noszek Péter nem látja annyira borúsnak a helyzetet, bár mint mondja, cégüknél egyik napról a másikra tudnak csak tervezni, és várják az újabb fejleményeket, ugyanis már-már menetrendszerűen érkeznek az újabb és újabb meglepetések. Számára a legnagyobb nehézséget a bizonytalanság okozza.
– Magyarországon azt tapasztalom, hogy az emberi szó és a gentlemen’s agreement még mindig működik, ami meghatározza a gyártók és a kereskedők kapcsolatát, hangvételét. Abban bízom, hogy ez továbbra is így marad. Nekünk is vannak olyan büntetőadóink, mint mindenki másnak és a kereskedelemnek is. Itt az a kérdés, hogy kinek miből számítják ki ezeket az adókat, és hogy mennyire emelgetik egyik időpontról a másikra, meg, hogy mennyire vezetnek be esetleg újakat. Azt gondolom, kicsi a valószínűsége annak, hogy azt a fajta propagandát, amit a franciáknál láthatunk, nálunk is bevezessék – jegyezte meg a Nestlé ügyvezető igazgatója.
Ács Tamás úgy látja, érzékeny téma a kereskedők és a beszállítók viszonya.
– Egész biztosan vannak olyan cégek, amelyek harcosabbak a kereskedőkkel, én azt tapasztalom, hogy kölcsönös megértés van azzal kapcsolatban, hogy kinek mi miatt nehéz. Ahogy van egy nagyon furcsa konstrukciójú kiskereskedelmi adó, ami nyilvánvalóan keményen sújtja a kereskedőket, ugyanúgy a gyártók számára is szinte kéthavonta felbukkannak váratlan, sokkoló fejlemények. Ilyen volt például a hulladékgazdálkodási díj szintjének a meghatározása vagy a kiberbiztonsági felügyeleti díj – fejtette ki az Unilever ügyvezető igazgatója. Hozzátette, hogy ezek olyan terhek, amelyek minden jó szándék és empátia ellenére bizonyos szituációkban valószínűleg már eddig is okoztak keményebb harcokat és feltételezhetően a jövőben is fognak. Elképzelhetőnek tartja, hogy a következő évben még forróbb lesz a levegő a gyártók és a kereskedők között, ami annak is betudható, hogy mindenki présben van.
Sófalvi Attila a francia példára reflektálva elmondta, hogy sem abban a kultúrkörben, sem abban a helyzetben nem vagyunk, mint a franciák. Erről személyesen akkor bizonyosodott meg, amikor egy évig Franciaországban dolgozott.
– Akkor fogjuk tudni túlélni ezeket a rázós helyzeteket, és akkor fogunk tudni kijönni ebből a válságból megerősödve, ha a gyártói és a kereskedői oldal összefogását meg tudjuk valósítani – idézte fel a tavalyi Business Days konferencián tett megállapítást. – Most alá tudom támasztani, hogy ez megtörtént, nagyon sok partner hozzájárult ahhoz, hogy közös üzleti terveket hozzunk létre. Ha ezt visszük tovább jövőre is, akkor nagyon sok bizonytalanságot ki fogunk tudni küszöbölni – vetítette előre a MARS ügyvezető igazgatója. – Abban kellene megtalálnunk az egyensúlyt, hogy gyorsan reagáljunk dolgokra, viszont tudjuk azt, hogy a reakcióidő sokkal hosszabb.
Venter Zoltán elárulta, hogy a tavalyi év 60 milliárdos eredményt hozott számukra Magyarországon, ami 30%-os növekedést jelentett. Ezt egy jelentős negatív eredménnyel érték el, nem sikerült profitot termelniük.
– Ez annak ellenére történt így, hogy volt olyan termékcsoportunk, ahol 70%-kal emeltünk árat négy-öt lépésben. Papír termékeket gyártunk, és nem tudtuk annyira követni az ármozgásokat, hogy nyereséget hozzunk. Idén nyilván ezt nem akartuk megismételni, ezért árakat kellett emelni – jegyezte meg az Essity ügyvezető igazgatója.
Felelevenítette, hogy a tavaly trade partnereknek azt ígérték, hogy amikor tudnak, lejjebb fognak menni. Most már ez megtörtént.
– A probléma az, hogy úgy látom, tovább nem fogunk tudni árat csökkenteni. Jövőre várok további kényszert az árnövekedésre – tette hozzá a szakember.
Szecskó Ferenc is megerősíti, hogy nagyon összetett kérdés, hogy mit lehet tenni, és meddig lehet elmenni az árképzésben.
– Az élet bebizonyítja, hogy néha fájdalmasan, de mindig van tovább. A nagy kihívás a hatékonyság növelése, ami mindannyiunkra igaz, mi is folyamatosan végezzük. Ebben a pillanatban is folyik az automatizálás Mátészalkán. Napelemeket szereltünk fel, április óta az adja az összes elektromosáram-fogyasztásunk 20%-át. Hosszú a sor, de egy kulcskérdés van, hogy milyen gyorsan tudjuk a kereskedőkkel együtt visszaállítani a növekedést. A Pöttyös és a Milli gyártójaként nálunk az innováció folyamatosan kulcsszerepet játszik. Szüntelenül keressük, hogyan érthetjük meg a fogyasztóinkat, és a termékeink méretét arra szabjuk, ami éppen a fogyasztási alkalomnak megfelel – tudtuk meg a FrieslandCampina vezérigazgatójától.
A jövő FMCG szakemberei
Következő programelemként a Lánchíd Alapítványt és a támogatott Diákokat mutatta be Hermann Zsuzsanna, az Alapítvány Kuratóriumának elnöke és Matus István, kuratóriumi tag.
A Lánchíd Alapítvány hátrányos helyzetű, nehéz sorsú középiskolásoknak segít abban, hogy egyetemi tanulmányokat tudjanak folytatni.
– Tíz féléven keresztül félévenként átlagosan 250 000 Ft támogatást nyújtunk a gyerekeknek – ismertette Hermann Zsuzsanna, majd a diákok eddig elért eredményeiről is szót ejtett.
Matus István fontosnak tartotta kiemelni, hogy a legtöbb eddig végzett diák jelenleg master tanulmányokat folytat.
– Ez egy olyan eredmény és arány, ami rendkívüli. Ez is mutatja, hogy olyan fiatalokat sikerült felkutatni, akik nagyon tehetségesek, szorgalmasak, de támogatás nélkül nem kaphatták volna meg ezt a lehetőséget – emelte ki Matus István.
Fogyasztáson innen, juttatáson túl
A délután első előadója Vágyi Erik, az NIQ ügyvezető igazgatója volt, aki 30 perc alatt a Föld körül – a horizont NIQ távcsővel címmel elemezte a jelenlegi makrogazdasági környezetet, vázolta fel a vásárlói reakciókat és adott csatornaszintű áttekintést hallgatóságnak.
Megállapította, hogy az elmúlt két évet magas árhatást, némi volumen-visszaesést és jelentős értékbeli növekedést magába foglaló trend jellemezte, amely 2023 első negyedévében érte el a mélypontját az értékesítésben 10% körüli volumen-visszaeséssel és 34%, illetve 28%-os FMCG-árnövekedéssel. Vágyi Erik. Expozéjában arra is rámutatott, hogy Kelet-Európában, illetve Európában, bár ugyanez a dinamika érvényesül, a változások kisebb mérvűek. A volumen-visszaesés Magyarországon a legkomolyabb egész Európában. A fogyasztók továbbra is emelkedő árakra számítanak a mindennapi költéseik terén, termékkategóriák szintjén a legmagasabb növekedést az élelmiszerek esetében érzékelték, jogosan. Bár az elmúlt néhány évben jellemző félelem vesztett dermesztő erejéből, de a tudatosság továbbra is velünk marad. (Az előadásról részletes beszámoló lapunk 100–101. oldalán olvasható.)
A folytatásban Morvay Katalin, az Edenred marketingmenedzsere és Pásztor Attila beváltóhelyi vezető informálta a hallgatóságot arról, hogy az Edenred novembertől Rewin néven működik tovább, hazai tulajdonosokkal, Gyenes András stratégiai vezetésével. Előadásukból kiderült, hogy a nagy tapasztalattal rendelkező, szakértőcsapat viszi tovább a megszokott utalványokat már az új Rewin márkanév alatt, és hamarosan bevezetésre kerül egy új kártyaprogram is. A változás előnyeként beszéltek arról, hogy a korábbinál gyorsabban és érzékenyebben tudnak majd reagálni a piac változó igényeire, legyen az cafeteria, üzleti ösztönzés vagy szociális segélyezés. Modern digitális innovációkkal terveznek hozzájárulni ezeken a területeken a készpénzkímélő megoldások még szélesebb használatához.
Árverseny – minden áron?
A délután első kerekasztal-beszélgetése a hiper- és szupermarketek sikereit és nehézségeit helyezte fókuszba, amelyről Lucenko Viktória, az Auchan vezérigazgatója, Pálinkás Zsolt, a TESCO vezérigazgatója, Sóskuti György, a Bonafarm vezérigazgató-helyettese és Várkonyi Krisztina, a SPAR cégvezetője folytatott eszmecserét.
Krizsó Szilvia sajtóhírek felelevenítésével utalt a kormány felől a kiskereskedelem, azon belül is a multik felé irányuló kevésbé pozitív megnyilvánulásokra, többek között árspekulációval kapcsolatosan, aminek lehetséges okáról kérdezte a diskurzusban részt vevők meglátásait.
Pálinkás Zsolt úgy véli, hogy a szakmai tények makacsak, mert jellemzően számokból állnak, és azokból pedig nem az tükröződik vissza, mint amit hallani lehet.
– Amikor utoljára itt jártam, azért kaptuk a kritikát, hogy letörjük az árakat, most pedig azért, mert felhajtjuk az árakat. Miközben mi tavaly és idén is árversenyben vagyunk, ez egy versenyszféra, versenyzünk a vásárlókért, hiszen ebből élünk – jegyezte meg a TESCO vezérigazgatója.
Saját számaikról elárulta, hogy a Tescónál júliusban, augusztusban és szeptemberben azt láttuk, hogy fogyasztói áraink inflációja gyorsabban csökkent, mint a beszerzési áraké. Tehát a Tesco folyamatosan „fektet be” az árakba, ezzel is csökkentve a vásárlók terheit.
Várkonyi Krisztina úgy kezdte, ha pozitívan szeretne a kérdéshez hozzáállni, akkor azt gondolja, tanulni lehet abból a kormányzati kommunikációból, ami jelenleg zajlik.
– Két dolgot szeretnék kiemelni, az egyik az ársapkák. Tulajdonképpen az ársapkák költségét a kereskedelmi és a petrol szektor viselte, míg a pozitív kommunikációt egy az egyben a kormány vitte el. A másik része pedig az, amikor az inflációt és az infláció növekedésének ütemét nagyon gyorsan, nagyon ügyesen egy az egyben a kereskedelemre hárították át. Úgyhogy a fogyasztó valóban nem érzékeli azt, hogy ennek a jelentős részét ki vagy mi generálta – világított rá a SPAR cégvezetője.
Arra is emlékeztetett, hogy az árstopok vonatkozásában nagyon gyorsan változott az, hogy a vásárló mit és milyen mennyiségben szeretne vásárolni.
– Erre a kereskedelemnek is reagálnia kellett. A gyártók sem voltak felkészülve arra, hogy bizonyos termékekből hiány fog kialakulni. A másik oldalról viszont jelentkezett egy igen erős törvényi előírás, hogy az üzletekben rendelkezésre kell állnia a terméknek az adott időpillanatban – idézte fel Várkonyi Krisztina.
Lucenko Viktória utalva az Auchan Ukrajna élén megélt időszakára úgy folytatta, hogy tavaly megtapasztalta a valódi háborús helyzetet, de itthon is sok mindennel kell megharcolni úgy, hogy itt néha az sem világos, hogy honnan jön a támadás.
– Úgy látom, összességében a vásárlók szeretnek minket, és számunkra ez a legfontosabb. Amit mi tudunk tenni – értett egyet az előtte szólóval – az az, hogy minden lehetséges eszközzel meggyőzzük őket, hogy érdemes hozzánk jönni – hangsúlyozta az Auchan vezérigazgatója.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy az árat alapvetően nem a kiskereskedő határozza meg önkényesen, hanem több tényező alapján alakítja ki. Míg a tavalyelőtti évben kevesebb mint 1000 beszerzési árváltozás történt, tavaly ez a többszörösére emelkedett. Ez, valamint az egyre szigorodó szabályozások elég erőteljesen körülírják azt, hogy mit tudnak tenni.
– Azt is meg kell jegyezni, hogy a kiskereskedelmi adó 72%-át a hat multinacionális cég fizeti be az államkasszába, ami jelenleg 130 milliárd forintot jelent. Az első kérdésre reflektálva, ezért sem értem, hogy mi miért lennénk ellenségek – utalt vissza a moderátor felvetésére Lucenko Viktória.
Sóskuti György az elhangzottakat azzal egészítette ki, hogy a kiskereskedelmi forgalom volumenben több mint 14 hónapja csökken, ami kiskereskedelmi partnereik között fokozódó harcot generál.
– Az egyre élesebb verseny egyre nagyobb nyomást jelent a beszállítók számára. Mi is azt tudjuk elmondani, hogy vállalatunk jövedelmezősége jelenleg hónapról hónapra csökken – jelezte a szakember.
Az inflációval kapcsolatosan jó hírrel tudott szolgálni, ami cégük számára üzleti szempontból igen erős kihívás.
– Előbb-utóbb az élelmiszeripar havi inflációs számai nemcsak a kormány által elképzelt két számjegy alá fognak csökkenni, hanem egyes termékek esetében a tavalyi év hasonló időszakához képest alacsonyabb árakat fognak mutatni. Bízom benne, hogy ez is hozzájárul az élelmiszer-kiskereskedelmi forgalom normalizálódásához az országban – tette hozzá a Bonafarm vezérigazgató-helyettese.
A kerekasztal-beszélgetést két előadás színesítette, az elsőt a BlackBelt üzletágvezetője, Kővári Zoltán tolmácsolásában hallgathatták meg a jelenlévők, aki expozéjának a Versenyelőny a digitalizáció által – üzleti megoldások akár 4 hét alatt címet választotta. Megtudtuk, hogy a működő szoftvermegoldások iránti igény egyre gyorsabban nő, nemzetközi felmérésük szerint az IT-vezetők 76%-a tapasztalja az új digitális termékek, szolgáltatások iránti igény növekedését. Azonban ezzel a hagyományos szoftverfejlesztés nem tud lépést tartani, a fejlesztési projektek majdnem egyharmada több mint féléves csúszásban van. Az alkalmazásfejlesztés nehézségeit az okozza, hogy az üzlet és az IT nem beszéli egymás nyelvét. Az előadó a megoldást egy újdonságban, a rapid szoftverfejlesztési technológiában látja.
A második előadást Homor Eszter, az Art Water ügyvezető igazgatója tartotta Bambi volt, van és lesz címmel. A hallgatóság számára felidézte, hogy a Bambi üdítőital az 1940-es években az első magyar üdítőként debütált, narancsos ízben, 2 dl-es kiszerelésben. Az elmúlt évtizedekben sokan próbálták újraéleszteni a márkát, nem jártak sikerrel sem a régi, sem pedig új receptúrával. Az Art Water 2018-ban az egyre erősödő egészségtudatos trend hatására elérkezettnek látta az időt az újbóli kísérletre. Kétévnyi kutatás-fejlesztést követően léptek piacra a márka mai trendeknek megfelelő beltartalmi értékekkel rendelkező verziójával.
Az élményszerzés a siker egyik kulcsa
A következő kerekasztal-beszélgetésen a drogériák sikereiről és nehézségeiről osztotta meg véleményét és tapasztalatait Dobi István, a Dél-100 tulajdonosa, Flórián László, a Rossmann ügyvezető igazgatója, Józsa Mariann, a dm cégvezetője és Szak Zsuzsanna, a Henkel Consumer Brands general managere.
Józsa Mariann utalt arra, hogy a nap folyamán többször is szóba került a drogériák látványos növekedése.
– Azt gondolom, ha végignézem az elmúlt éveket, mi már a 2008–2009-es válság idején tapasztalatot szereztünk arról, hogy mi történik ilyenkor a piacon. Az élelmiszert muszáj megvenni, azt még nehéz időkben sem lehet elhagyni, a drogériák viszont már valamelyest élményszintet képviselnek. Ennek a nagyon szép növekedésnek véleményünk szerint az az oka, hogy sokak nem engedhetik meg maguknak, hogy elmenjenek nyaralni, esetleg kevesebbet járnak étterembe is. Viszont, amikor bejönnek a drogériákba, úgy érzik, hogy valamivel kényeztetni tudják magukat – jegyezte meg a dm cégvezetője. Hozzátette azt is, hogy emellett számos más tényező is szerepet játszik, mint például a saját márka, amely a dm esetében több évtizedes múltra tekint vissza, rendkívül innovatív és évről évre jelentős fejlődést mutat.
Flórián László arra hívta fel a figyelmet, hogy külső tényezők is segítették a drogériák térnyerését.
– A kiskereskedelmi adók progresszivitásuk miatt jobban sújtják a nagy élelmiszerláncokat, így azok kevesebb beruházási lehetőséggel rendelkeznek, miközben a drogériák azokat a pénzeket, amit megtermelnek, folyamatosan visszaforgatják. Rengeteg a boltfelújítás, a folyamatos választékbővítés, logisztikai fejlesztés. Azt látom, hogy a drogériák minden területen magas szintű munkát végeznek. Egy másik külső tényező a diszkontok növekedése, ami a hiper- és szupermarketekből elhozza a vásárlókat, akik a diszkont mellett egy drogériában egészítik ki vásárlásaikat – hangsúlyozta a Rossmann ügyvezető igazgatója.
Dobi István a témát azzal egészítette ki, hogy a sikerességhez szerinte a legelső és legfontosabb tényező, ha egy vezető olyan kollégákkal dolgozhat együtt, akikkel inspirálják egymást.
– Én egy picit kakukktojás vagyok olyan értelemben, hogy a mi hálózatunk tisztán magyar hálózat, ezért kisebb is, és a drogéria-termékkör, bár több mint 50%-ot tesz ki, de azért mégis számos más termékkör is megtalálható, egyebek mellett élelmiszerek is, napi friss áru nélkül. Nem csinálunk mást szerintem, mint amit tettünk az elmúlt években. A növekedésünk valóban töretlen, ami azt jelenti, hogy 2023-ban sem volt volumen-visszaesésünk. Ebben benne van az is, hogy még mindig piacot nyitunk, átépítünk, felújítunk és előrefelé megyünk – mondta a Dél-100 tulajdonosa.
Szak Zsuzsanna hozzátette, hogy közép-európai kitekintésben is kiemelkedően teljesít a drogéria csatorna, Magyarországon pedig még jobban, mint a szomszédos országokban.
– Azt látjuk, hogy a drogériák képesek vásárlókat nyerni, mind a mosó-, tisztítószer, mind a kozmetikai kategóriákban. Azokban a kategóriákban, amelyekben a Henkel Consumer Brands versenyez, piacvezető a drogéria csatornában, mind a Laundry & Home Care, mind a Beauty Care portfóliójával, így a drogériák térnyerésének hatását közösen élvezzük – avatott be a general manager. – Széles portfólióval rendelkezünk, számos kategóriában akár több márkával is jelen vagyunk. Bár tapasztalunk a márkák közt lefelé váltást egyes kategóriákban, a több lábon állás miatt képesek vagyunk nyerni az érintett kategóriákban – részletezte Szak Zsuzsanna.
A délutáni programot két további előadás színesítette.
Gallina Gyula, a Mastercard üzletfejlesztési igazgatója Ez már nem az a világ – a kiberbűnözés kora címmel ismertette az egybegyűltekkel az internethasználat sötét oldalát. Példák sorával mutatta be, milyen jellegű megtévesztő szándékú üzenetekkel találkozhatunk mi is nap mint nap. Felhívta a figyelmet arra, hogy a vállalatokkal szemben támasztott digitalizációs elvárások olyan sebezhetőségekhez vezetnek, amelyek a vállalatot, a felhasználókat és az ellátási láncot is veszélyeztethetik. A Mastercard másfél évtizede keresi a válaszokat ezekre a kérdésekre, és ma már csúcstechnológiás megoldásokat tud biztosítani ezekre a kihívásokra, mind a marketing, mind az ügyfél-azonosítás, kockázatértékelés, kezelés és a fizetés pillanatában.
Böröck Szabolcs, a Boxy kereskedelmi igazgatója: Kiszervezett logisztika – az online vásárlók hatékony kiszolgálásának záloga címmel nyújtott betekintést cégük tevékenységébe.
Megtudtuk, hogy a Boxy e-kereskedelmi, logisztikai és e-kereskedelmi fulfillment szolgáltatást nyújtó cég, amely raktározással és kiszállítással is foglalkozik, saját flottát üzemeltet. A logisztika területén elkerülhetetlen a folyamatos technológiai megújulás, ami rendkívül tőkeigényes. A cég szakmai hitvallása szerint a jelenlegi időszakban, amikor napról napra előre nem látható események történnek, a logisztikai folyamatok teljes vagy részleges kiszervezése jó alternatíva tud lenni, ha valaki erőforrás vagy idő szűkébe kerül, vagy dinamikus növekedést szeretne elérni.
Márkák a csúcson
A nap hátralévő részében márkaértéktrendekkel és marketingkommunikációval folytatódott az előadások sora.
Csikesz Erika, a TV2 Média Csoport értékesítési igazgatója, Nacsa Severus, az Aqua Lorenzo kereskedelmi igazgatója és Krausz Gábor séf közös előadással készültek, amelyben feltették a kérdést: Szárnyát vagy Combját? A TV2 prémium műsorainak bemutatása, számadataik ismertetése révén érzékeltették, mi a megfelelő termék – jelen esetben műsor – választás sikerének kulcsa, továbbá milyen jelentősebb tényezők befolyásolják a hatékony kommunikációt. Előadásuk középpontjában a Séfek séfe című műsor szerepelt, amelynek immáron az 5. évadát kísérhették figyelemmel a nézők.
Tihanyi Klára, a Hungexpo Budapest 2024 kiállításigazgatója: A gasztronómia kikötője – Ízek, Inspiráció, Kapcsolatok címmel a 2024. március 5–7. között megrendezésre kerülő SIRHA Budapest szakkiállításról osztott meg izgalmas információkat a résztvevőkkel. Elmondta, hogy a rendezvény 2014 óta nyújt lehetőséget a piac szereplőinek a bemutatkozásra, az üzletszerzésre, a szakmai kapcsolatok és ismeretek bővítésére. Mára Közép-Kelet-Európa legjelentősebb nemzetközi élelmiszeripari és HoReCa-szakkiállítása, amelyre 2022-ben világszerte 17 országból érkeztek a kiállítók és 44 országból 24 000 szakmai látogató. A jövő évi esemény fókuszában a kézműves fagylalt áll majd, ami attól különleges, hogy hazánkban korábban még nem került megrendezésre ekkora volumenű, külföldi és belföldi szakmai közönségnek szánt, fagylaltra szakosodott rendezvény.
A következő előadó Tolnai Gábor, a Kantar Hoffmann divízióigazgatója volt, aki Brand Footprint 2023 – A legjobb FMCG-márkák a világban és Magyarországon című expozéjában a már megszokott módon tájékoztatott a világ- és hazai márkák küzdelmének jelenlegi eredményéről. A Kantar eddigi legátfogóbb globális tanulmánya 5 kontinens 53 piacának adataira támaszkodik, a globális népesség 73%-át és a világ GDP-jének 86%-át fedi le, 37 000 márkát vizsgál. A kutatásból látszik, hogy a világban a leggyakrabban választott FMCG-márka továbbra is a Coca-Cola. A Colgate a második, a Maggi a harmadik, míg a negyedik és az ötödik helyen a Lay’s és a Pepsi található. A legeredményesebb márkák rangsorában Magyarországon is átvette a vezető pozíciót a Coca-Cola, így a Kinder a második helyre szorult. A harmadik helyezett a Milka, majd két magyar márka teszi teljessé a top 5-öt, a Mizo és a Pöttyös. (Az előadásról részletes beszámoló lapunk 102–103. oldalán olvasható.)
Sipos Zsolt, az Offerista Group magyarországi sales vezetője Print kivezetési stratégiák adattudomány segítségével címmel a papíralapú reklámokról készült kutatásuk megállapításait hozta a konferenciára. Elárulta, hogy már a fogyasztók közül egyre kevesebben tartják hasznosnak a papíralapú szórólapokat, illetve folyamatosan nő azok száma, akik kifejezetten nem kérnek belőlük. Egyre inkább átterelődnek a digitális térbe a háztartások, ami a tudatosság fokozódásának is betudható, akár környezetvédelemről, akár a bevásárlások megtervezéséről legyen szó. Az Offeristának az a missziója, hogy papírmentesen sikerüljön eljuttatni az ajánlatokat a háztartásokhoz a fogyasztói útvonal mindegy egyes pontjának érintésével.
A csütörtöki programot Vörös Miklós, a Café Frei ügyvezető igazgatója zárta Kávézóláncból élelmiszermárka – Értékteremtés és piacépítés Café Frei módra nevet címet előadásával. Megtudtuk, hogy a Café Frei 2007-ben kezdte meg működését, és mára 70 üzlettel rendelkezik Magyarországon és külföldön egyaránt. Ezek egyharmada saját üzemeltetésben van, míg kétharmadát franchise-partnerek vezetik. Kifejtette, hogy a COVID a sok negatív hatás mellet pozitív előrelépést is hozott számukra, mégpedig abban, hogy a korlátozások idején, azok hatására felgyorsították a fejlesztéseket, és villámgyorsan megvalósították, hogy kávékülönlegességeiket az emberek otthonaiba is el tudják juttatni. Ekkor kezdődött meg az a nagy kaland, amely az FMCG világába is bevezette a vállalatot.
A pénteki zárónapon a pódiumra magányos tutajosként egymást követően az egyén és a vállalati szervezet lélektani rejtelmeiben jártas három szakember lépett és adott hagyományos cégvezetői útravalót a „bizonytalan jövőhöz biztos lábakon”.
Törik vagy hajlik?
Dr. Csernus Imre pszichiáter „Törik vagy hajlik?” című előadásában rávilágított a meg nem oldott konfliktusainkban-helyzeteinkben rejlő veszélyre, miszerint ezek feldolgozatlansága esetén az egyén személyiségszerkezete merevvé válik. Ez az idei évihez hasonló komoly kihívások – kiszámíthatatlanság, félelmek, bizonytalanság – közepette megnehezíti a dolgunkat. Ám ha képesek vagyunk „hajolni”, ahelyett, hogy törnénk, a zúzósabb időszakokat is teljesen másként megélve hagyhatjuk magunk mögött.
A szakember beszélt arról, hogyan befolyásolják saját fel nem vállalt hiányosságaink az adekvát reagálást egy váratlan szituációban, és hogy mekkora ereje van a kimondott szavaknak, feltéve, ha ismerjük azok mögöttes jelentését.
Csernus doktor felhívta a figyelmet a félelmeinkből is fakadó érzelmi zárkózottság hátrányaira, és egyfajta itinert adott a félelmek feloldásának folyamatához, amivel elkerülhetők azok negatív következményei. A némiképp zavarba ejtően interaktív előadás pozitívan zárult, minek során a szép számmal jelen lévő közönség ráláthatott arra, hogy hiányosságaink egyben lehetőséget is rejtenek, hiszen az egyén dönthet azok megszüntetéséről, ami újból reagálásra ad lehetőséget.
Minden boldog ember a maga módján boldog
Dr. Mérő László matematikus-pszichológus motivációkról szóló előadásának kiindulópontjaként röviden megosztotta gondolatait a 20. században a szükségletek kapcsán sokak által benchmarknak tekintett Maslow-piramisról, amely szerinte a gazdasági életben nem igazán volt működőképes. Az előadásban hangsúlyt azonban a pszichológusok által tett azon felismerés kapott, miszerint a 21. századi ember saját „boldogság-portfóliót” állít össze magának többféle elemből azok egyéni igények szerinti súlyozásával. A főbb komponensek – úgymint szeretet, flow-élmény és hit valamiféle felettünk álló transzcendens dologban – összeállítása a szakember szerint nagyon is hasonlatos egy pénzügyi befektetési portfólióhoz, és akkor ideális, ha azok a lehető legmegfelelőbb arányban vannak jelen, ugyanis ekkor képesek egymást leginkább felerősíteni.
A portfólió viszont nem állandó – változik az idő múlásával, az egyén erőforrásainak és az elérhető lehetőségeknek az alakulásával, de a lényeg, hogy a 21. század motivációi mindig a különféle boldogságportfóliók kielégítéséről szólnak.
Azért a víz az úr
Dr. Füredi Júlia szervezetpszichológus arra tett kísérletet, hogy tapasztalt vezetőknek és üzletben jártas szakembereknek mondjon újat a vezetésről. Előadását a Gallup Intézet minden évben elvégzett globális felmérésének adataival kezdte, melyek alapján úgy tűnik, nagy a baj és az emberek nincsenek jól. A szakember szerint a COVID-időszak komoly változást hozott, hiszen rengeteg, a személyiség természetes részét képező érzelem jött felszínre, amit most a munkahelyi vezetőknek is meg kell tanulniuk kezelni. Ebben egy újfajta vezetési módszer segíthet, ami viszont nem lehetséges a vezetők komoly önreflexiója nélkül.
A szakember beszélt a nehezen meghatározható, de a transzformációra jelentős hatással bíró vállalati kultúra szerepéről és új munkahelyet keresők 90%-a által valójában keresett, pszichológiailag biztonságos közeg jelentőségéről a kihívások vezetők általi kezelésében. Füredi Júlia felhívta a figyelmet arra, hogy hiba a munkavállalókra mindössze – használható és kihasználható – emberi erőforrásként tekinteni, ehelyett érdemes rájuk, mint a vállalat vagyonára gondolni. Aki így tesz ugyanis, az bekerülhet a cégek ama 3%-ába, amelyek eredményesen fogják megugrani a gazdasági és másfajta kihívásokat a jövőben.
//
Jövőre ismét Business Days:
2024. szeptember 23–27.
Kérjük, már most írja be naptárába!
Biztos pont minden év szeptember végén Tapolca, avagy egy hajóban evezünk
A mai bizonytalan világban van fény az alagút végén, a Trade magazin tapolcai éves eseménye töretlenül benne van a naptárban. Jó volt tudni, hogy idén is van, és már tudjuk a dátumot, jövőre is mehetünk, tervezhetjük, hogy részt veszünk.
Az idei szeptember rendhagyó volt, időjárás szempontjából mindenképpen, mert nem őszi, hanem akár nyári programként is megállta volna a helyét. Ha süt a nap, tudjuk, mindent kedvezőbb színben látunk, amire ráerősítettek a színvonalas előadások és érdekes kerekasztal-beszélgetések is. Volt itt minden: kormányzati tájékoztatás, gazdasági és piaci elemzések, eltérő vélemények egyaránt. Érdemes volt odafigyelni, amit jól mutattak a teli széksorok még a monstre kedd estébe nyúlt programkor is. A hosszú, eseménydús napok esti programja is vonzott bennünket, a fiatalabbak hajnalig ropták, és meglepő módon másnap a fáradtság jele nélkül folytatták a munkát. A POP verseny munkáit is értékeltük, ami hagyományosan része a konferenciának.
A kellemes vacsorák, napközbeni kóstolók még színesebbé tették a sűrű programot. Ismerkedtünk, felelevenítettük a kapcsolatokat, régen látott ismerősök bukkantak fel a szünetben, akikkel élvezet volt az eszmecsere. Most már a pénteki napról is elmondható, hogy a terem megtelik, mivel jó levezetés a korábbi napok agyzsongító napirendje után, más síkra tereli a gondolkodást. Töltődtünk, tele energiával távoztunk, hogy ez az erő kitartson nemcsak év végéig, hanem a következő tapolcai eseményig. De addig is, mint tudjuk, a Trade magazin gondoskodik szakmabeli eseményekről, amelyekben nem lesz hiány.
Számomra mit jelent? Folyamatosságot, jelenlétet, a „benne vagyok a szakmai vérkeringésben” jó érzését, nemcsak a fiataloknak, hanem nekem, a senior managernek is. Figyelek, kérdezek, hozzászólok, tehát aktív vagyok, fontos, amit hallok és akikkel találkozom. Évről évre részt veszek a programokon, és várom a következőt, melyet mindenkinek ajánlok, érdemes már most beírni a jövő évi időtervbe. //
Kapcsolódó cikkeink
Black Friday akciók a legnagyobb hazai láncoknál: Lidl, Tesco, Spar és még sokan mások
A Black Friday láz 2024-ben sem hagyja hidegen a vásárlókat…
Tovább olvasom >Így panaszkodnak a magyar dolgozók generációi – országos kutatás Steigervald Krisztiánnal
Egy átlagos magyar felnőtt a családján és a munkahelyén kívül…
Tovább olvasom >Önálló vállalkozásba szervezi víz- és prémiumital-üzletágát a Nestlé
A jövő év elejétől globálisan önálló vállalkozásba szervezi víz- és…
Tovább olvasom >További cikkeink
Drágul a tej és a tejtermékek: mi áll az árak emelkedése mögött?
A tej és tejtermékek ára az elmúlt hónapokban jelentős növekedést…
Tovább olvasom >Véget ért a Biokultúra napja – Minden eddiginél nagyobb támogatásokról beszélt az államtitkár
Minden korábbinál nagyobb előnyöket kapnak azon termelők, akik az ökológiai…
Tovább olvasom >Black Friday akciók a legnagyobb hazai láncoknál: Lidl, Tesco, Spar és még sokan mások
A Black Friday láz 2024-ben sem hagyja hidegen a vásárlókat…
Tovább olvasom >