Egyre többet költenek a magyarok, a kereskedők mégis nehéz helyzetben vannak
Országszerte emelkednek a fizetések, többek között ennek hatására közel 10 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi üzletek forgalma 2018-ban az azt megelőző évhez képest a KSH adatai szerint. A szupermarketek tulajdonosai ennek ellenére sincsenek könnyű helyzetben. Az egyre nagyobb bérigények és a változó szabályozói környezet is megnehezíti a kereskedők dolgát – hangzott el az EY szakmai konferenciáján. A vezetőknek a vásárlások ösztönzésére és munkavállalóik megtartására is fokozott figyelemmel kell lenniük üzleteik versenyképességének növeléséhez.
Számos megyében több mint 10 százalékkal, Budapesten közel 8 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi üzletek forgalma Magyarországon. A legjelentősebb, 12 százalékos bővülést a veszprémi boltok könyvelhették el 2018-ban. A fogyasztás fellendülésének elsődleges oka a minimálbér- és általános béremelés, aminek köszönhetően a magyar vásárlók többet tudnak költeni a napi fogyasztási cikkekre.
A fizetések növekedése amellett, hogy hozzájárult a szektor bővüléséhez, nehéz helyzetbe hozta a kiskereskedőket. A szupermarketek évek óta küzdenek ugyanis a fokozódó munkaerőhiánnyal, alkalmazottjaik megtartását idén év elejétől ráadásul tovább nehezíti a klasszikus béren kívüli juttatási csomagok szűkítése. A cafeteriarendszer változásának hatására ugyanis kevesebb a lehetőségük arra, hogy vonzó ajánlatokkal csábítsák magukhoz az egyre magasabb bérigénnyel érkező jelölteket.
„A kiskereskedelmi szektor bővülése lépéskényszerbe hozta az üzletek tulajdonosait és vezetőit. Piaci részesedésük növeléséhez egyszerre kell hatékony megoldásokat találniuk az új vásárlások ösztönzésére és a meglévő munkavállalóik megtartására” – hangsúlyozta Suta György, az EY adótanácsadója.
A szakértő példaként említette a különböző utalványok, kuponok és hűségprogramok fontosságát. A pontgyűjtő akciók az egyik leggyakoribb marketingeszköznek számítanak a szektorban, hatékonyan működő programot a frissen változott szabályok betartása mellett azonban Európa szerte is csak elvétve találni. Az új vevők bevonzása és a meglévők megtartása mellett kiemelt jelentősége van a munkavállalói fluktuáció csökkentésének és a potenciális tehetségek felvételének is. Suta György szerint a jól ismert cafeteria elemeken kívül is lehet olyan, további kedvezményeket adni, amellyel a cégek akár adómentesen növelhetik dolgozóik juttatásait, így teremtve maguknak versenyelőnyt a munkaerőpiacon.
Kapcsolódó cikkeink
A mezőgazdasági beruházások 42 százalékát épületekre és építményekre fordították 2024-ben
A KSH előzetes adatai szerint 669,4 milliárd forint volt a…
Tovább olvasom >Európa-szerte alacsony meggytermés várható idén
Szakértők 2025-re jelentős terméskiesést jeleznek Európa és Ázsia meggytermelő országaiban…
Tovább olvasom >KSH: az ipari termelői árak 2025. májusban az előző hónaphoz képest 0,7 százalékkal mérséklődtek, az egy évvel korábbihoz képest átlagosan 6,9 százalékkal növekedtek
2025 májusában az ipari termelői árak átlagosan 6,9 százalékkal meghaladták…
Tovább olvasom >További cikkeink
WHO: 50 százalékos drágulást sürgetnek a dohány, az alkohol és a cukros üdítők esetében
A következő tíz évben legalább 50 százalékkal kellene növelni a…
Tovább olvasom >Gyorsult az euróövezet gazdasági teljesítményének növekedése júniusban
Gyorsult az euróövezet gazdasági teljesítményének növekedése júniusban az S&P Global…
Tovább olvasom >Így változnak a gyógyszerárak: árkorlátozást vezetett be a kormány
Július 1-jétől életbe lépett a Nemzetgazdasági Minisztérium gyógyszerekre vonatkozó árkorlátozása,…
Tovább olvasom >