Egyre többen kérnek fizetésemelést az infláció miatt, a cégek közel negyede viszont leépítéseket fontolgat
A magyar vállalatok mintegy felénél igényelnek rendkívüli béremeléseket az alkalmazottak, azonban a jelenlegi helyzetben sok vállalatnak már a leépítések elkerülése is gondot okoz – derült ki az Intrum Európai Fizetési Jelentéséből. Leginkább a vendéglátásban lehetnek veszélyben a munkahelyek, azonban azok, akik főleg exportra termelnek, viszonylag biztonságban vannak.
A magyar vállalati vezetők 40 százaléka számolt be arról, hogy munkavállalóik egy része rendkívüli fizetésemelést kért az elmúlt évben, hogy fedezni tudja az infláció miatt megemelkedett kiadásait, 7 százalékuk pedig arról, hogy az alkalmazottak nagy része nyújtotta már be ilyen igényét. Ez derül ki az Intrum követeléskezelő legfrissebb Európai Fizetési Jelentéséből (European Payment Report – EPR), amelyben 450 magyar cégvezetőt is megkérdeztek.
A válaszokból kiderül: a cégek 43 százalékánál ugyan még nem kértek béremelést, de képviselőik szerint nemsokára bejelenthetik magasabb bérigényüket az alkalmazottjaik. Csupán a cégvezetők 10 százaléka nem számít arra, hogy fizetésemelésekre lehet szükség a következő egy évben.
A legnagyobb arányban az állami szektorhoz kapcsolódó cégekben kértek fizetésemelést az alkalmazottak: itt a vezetők 23 százaléka számolt be nagyszámú béremelési igényekről. A legkisebb arányban a biztosítók alkalmazottjai jelzik magasabb fizetési igényeiket, ugyanakkor a cégvezetők 40 százaléka ebben a szektorban is arra számít, hogy hamarosan több pénzt kérhetnek a dolgozók.
Azonban kérdéses, hogy a magyar cégek pénzügyi helyzetük alapján képesek lesznek-e kielégíteni a magasabb bérigényeket. Magyarországon a válaszadók 51 százaléka mondta azt, hogy rosszabb pénzügyi helyzetben van a vállalkozása, mint egy éve, és csak 22 százalék számolt be a szervezet helyzetének javulásáról. A magas infláció és a romló fizetőképesség miatt sok cég késve jut hozzá bevételeihez, egyes ügyfeleik pedig akár tartósan fizetésképtelenné válhatnak.
Az így kieső jövedelem miatt a vállalatok a munkavállalóikra is kevesebbet tudnak költeni: a magyar válaszadók közel negyede úgy nyilatkozott, hogy a késő kifizetések miatt nem tud új munkatársakat felvenni, sőt, majdnem ennyien az alkalmazottak elküldésére is kényszerülhetnek.
Üveges Judit hozzátette, bár egy-egy cég szempontjából kevésbé probléma a hazai helyett a jövedelmezőbb külföldi piacokat célba venni, a magyar nemzetgazdaság számára problémás lenne a belső piac háttérbe szorulása.
„Egy egészséges nemzetgazdaságban a GDP nagyobb részét a belső piac termeli meg. A közelmúltban volt is példa arra, hogy a belső fogyasztás volt a magyar gazdasági növekedés motorja, most azonban ismét egyre erősebben függünk az export-ágazatoktól. Ez tovább rontja a COVID-járvány óta negatív külkereskedelmi mérlegünket, ez pedig hátráltathatja az infláció normális mértékűre történő visszaállását.”
Kapcsolódó cikkeink
A magyarok jelentős része az egészségén spórol és stresszel a pénzügyi nehézségei miatt
Az anyagi helyzetünk miatt komoly mentális és fizikai problémákkal nézünk…
Tovább olvasom >Üdvözlőlap az ügyfeleknek? Lehet, hogy Önt is érinti az EPR díj!
Napjaink egyik legnagyobb kihívása a környezet megóvása, és szennyezésének minél…
Tovább olvasom >Az egészségünkön spórolunk a legtöbbször
Az anyagi helyzetünk miatt komoly mentális és fizikai problémákkal nézünk…
Tovább olvasom >További cikkeink
OECD: Az élelmiszerár-infláció meredeken csökkent a legtöbb országban
Javított kissé idei és jövő évi globális növekedési előrejelzésén a…
Tovább olvasom >A legolcsóbb élelmiszereket vizsgálták a Nébih szakemberei
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a fogyasztók védelme érdekében az…
Tovább olvasom >Már az üzletek polcain a Szentkirályi Magyarország betétdíjas PET-palackjai
A Szentkirályi Magyarország az elsők között kezdte meg a DRS…
Tovább olvasom >