Egyre többen bízunk a gyors kilábalásban

Optimistábbak a magyarok a nemzetközi átlaghoz képest a válságból való kilábalás megítélésében – derül ki a Nielsen piackutató vállalat májusi nemzetközi felméréséből.

Amíg ugyanis 48 ország válaszadóinak átlag 21 százaléka gondolja, hogy hazája a következő tizenkét hónap során kikerül a gazdasági recesszióból, addig Magyarországon 23 százalék.
A magyar válaszadók véleménye pozitívan változott. Múlt év márciusában még csak 18 százalékuk bízott az egy éven belüli kilábalásban.
Magát a válságot jóval kevesebb magyar érzékeli, mint tavaly. A kérdésre, hogy ön szerint országa jelenleg gazdasági recesszióban van-e, most májusban a válaszadók 83 százaléka válaszolt igennel, szemben a múlt évi 96 százalékkal.
Európában legoptimistábbak a finnek (33 százalékuk válaszolt a tizenkét hónapon belüli kilábalásra igennel), svájciak (30), hollandok és svédek (29-29).
Leginkább borúlátók a franciák; csak 8 százalékuk bízik a recesszió elmúltában, a következő tizenkét hónap során. Utánuk a három balti ország megkérdezettjei következnek, 10-14 százalékos arányokkal. A belgák és lengyelek mutatója 16-16 százalék.
A piackutatók feltették azt a kérdést is, hogy a megkérdezett számára mi okozza a legnagyobb gondot, a következő hat hónap során. A válaszadó magyarok legtöbbje, 17 százaléka munkahelyének biztonsága miatt aggódik leginkább.
További 14-14 százalék a hitelt, valamint a háztartási energia árának emelkedését említi. Csak utána következik az egészség 12, a gyerekek taníttatása és boldogulása 10, a munka és magánélet egyensúlya 8, valamint a gazdasági helyzet 7 százalékos mutatóval.
Figyelemre méltó, hogy az egészséghez hasonlóan, a politikai stabilitás miatt tavaly szintén 6 százaléknyian aggódtak. Idén viszont a politikai stabilitás csak a magyar megkérdezettek 2 százalékának fő gondja, az elkövetkező hat hónap során.
Globálisan főként a gazdasági helyzet miatt aggódnak legtöbben, a megkérdezettek 18 százaléka. További 11-11 százalék a munkahelyek biztonságát, illetve a munka és magánélet egyensúlyát nevezte meg. További sorrend, 10 százaléknál kisebb arányokkal: egészség, gyerekek taníttatása és boldogulása,  hitel, áram, gáz és fűtés árának emelkedése, élelmiszerek drágulása.
Érdekes, hogy a magyarok nagyobb arányát, 4 százalékát nyugtalanítja az üzemanyag árának emelkedése, és csak 2 százalékát az élelmiszeré. Világszerte a válaszadók 6 százaléka említette az élelmiszer, míg 4 a benzin drágulása miatti aggodalmat.