Egyre több cég fektet generatív mesterséges intelligenciába
A generatív mesterséges intelligencia bevezetése fordulóponthoz érkezett: a cégek kétharmada invesztál többet a technológiába. A megnövekedett befektetések és lelkesedés ellenére az adatok és a kockázatok továbbra is a skálázást akadályozó fő kihívások, a FOMO hatás kezd elmúlni és egyre többen támasztják alá konkrét mérésekkel a technológia által teremtett értéket – derül ki a Deloitte új felméréséből.
A Deloitte harmadik negyedéves jelentése bemutatja, hol tart jelenleg a generatív mesterséges intelligencia elfogadása és alkalmazása, valamint, hogy a szervezeteknek milyen akadályokat kell leküzdeniük a nagyobb értékteremtés érdekében. A jelentés 14 országból 2770 vezető bevonásával készült. A válaszadók saját bevallásuk szerint különböző szintű generatív MI-szakértelemmel rendelkeznek, mindegyiküknek van mesterséges intelligenciával kapcsolatos tapasztalata, és minden résztvevő szervezet kísérletezik a technológiával, vagy már be is vezette.
A felmérés fő megállapítása az, hogy a generatív mesterséges intelligencia bevezetése kritikus szakaszba ért: a válaszadók 67 százaléka növeli technológiába való befektetéseit. A transzformatív hatással kapcsolatos növekvő elvárások ellenére azonban az adatokkal kapcsolatos és skálázási kihívások, illetve a kockázatokkal összefüggő aggodalmak korlátozzák a lehetőségeket és mérséklik a vezetők lelkesedését.
Az izgalmat visszafogja a realitás
A vezetők továbbra is nagy érdeklődést mutatnak a generatív mesterséges intelligencia iránt, de az újdonság varázsa kezd halványulni. Az érdeklődés még mindig „magas” vagy „nagyon magas” a felsővezetők (63%) és cégvezetők (53%) körében, de ezek az arányok a 2024-es első negyedéves felmérés óta csökkentek. Bár a cél a legnagyobb értékteremtési potenciállal rendelkező Gen AI projektek kiválasztása és gyors skálázása, sok erőfeszítés még mindig a kísérleti fázisban vagy próbaüzem szakaszában van: a válaszadók nagy többsége (68%) szerint a szervezetük a kísérleteik legfeljebb 30 százalékát vitte át teljes mértékben élesüzemi környezetbe.

Barta Gergő
Az MI-technológia bevezetése kapcsán az adatkezelés központi kérdéssé vált: a szervezetek 75 százaléka növeli adatkezelési beruházásait. A skálázással kapcsolatban azonban előre nem látható akadályok merültek fel: az adatokkal kapcsolatos problémák miatt a megkérdezettek 55 százaléka kerüli a technológia bizonyos felhasználási eseteit. Az adathiány megoldása kulcsfontosságú a technológia-specifikus adatarchitektúrák kialakításához. Ennek érdekében a szervezetek fejlesztik az adatbiztonságot (54%), az adatminőséget (48%), valamint frissítik az adatkezelési keretrendszereket, vagy új adatmenedzsment irányelveket dolgoznak ki (45%).
„A generatív mesterséges intelligencia valódi értékét a vezetők akkor tudják kihasználni, ha azt mélyen beépítik az üzleti folyamatokba. Kutatásunk azt mutatja, hogy a generatív MI legfőbb előnyei túlmutatnak a hatékonyság és a termelékenység javításán vagy a költségcsökkentésen: a válaszadók több mint fele említette a fokozott innovációt, a jobb termékeket és szolgáltatásokat, a jobb ügyfélkapcsolatokat és más értékeket. Az értékforrások sokfélesége is mutatja ennek a transzformatív technológiának a sokoldalúságát és a benne rejlő hatalmas potenciált”
– mondta Dr. Barta Gergő, a Deloitte Magyarország vezető MI szakértője.
Bizalmi kihívások és a változó szabályozási környezet
Bár a válaszadók elismerték, hogy a technológia kockázatainak kezelése kulcsfontosságú, a sikeres bevezetés négy legnagyobb akadálya közül három a kockázatokkal kapcsolatos, beleértve a szabályozási megfeleléssel kapcsolatos aggodalmakat (36%), a kockázatok kezelésének nehézségeit (30%) és az irányítási modell hiányát (29%). A generatív mesterséges intelligencia által okozott kockázatok – mint a modellek torzítása, hallucinációk, adatvédelmi kérdések és új támadási felületek – komoly aggodalmat jelentenek. A bizalom építése érdekében a szervezetek új védelmi mechanizmusokat alakítanak ki. Ilyenek például az irányítási keretrendszerek (51%), a szabályozási követelmények nyomon követése (49%) és a fokozott belső ellenőrzések (43%).
Bizonyíték kell a technológia értékére
Miközben a szervezetek fokozatosan túllépnek a kísérleti szakaszon, 41 százalékuk nehezen méri a technológiával kapcsolatos projektek hatásait. Mindössze 16 százalék készít rendszeres jelentést a pénzügyi vezetők számára a technológia által teremtett értékről. Az érték bizonyítása érdekében a szervezetek 48 százaléka konkrét teljesítménymutatókat használ az értékeléshez. Bizonyíték szükséges a technológia értékére. A Deloitte harmadik negyedéves generatív mesterséges intelligencia jelentése itt érhető el: www2.deloitte.com/content/dam/Deloitte/us/Documents/consulting/us-state-of-gen-ai-q3.pdf
Kapcsolódó cikkeink
Az AI és a saját márkák révén nőtt az Eroski nyeresége
A spanyol Eroski kiskereskedelmi lánc a 2025-ös pénzügyi év első…
Tovább olvasom >Az NVIDIÁ-val összefogva forradalmasítaná a szépségipart a L’Oréal
Stratégiai együttműködésre lépett a L’Oréal Groupe az NVIDIÁ-val, hogy mesterséges…
Tovább olvasom >Az utazás jövője: mesterséges intelligencia válthatja le az utazási irodákat
A turizmus világszerte robbanásszerűen növekszik, különösen Ázsiában, ahol a bővülő…
Tovább olvasom >További cikkeink
GKI elemzés: Miért élnek szűkösebben a magyar háztartások, mint bárki más az EU-ban?
Képzeljük el, hogy minden uniós ország lakói egy nagy áruházban…
Tovább olvasom >KSH: az ipari termelői árak 2025. májusban az előző hónaphoz képest 0,7 százalékkal mérséklődtek, az egy évvel korábbihoz képest átlagosan 6,9 százalékkal növekedtek
2025 májusában az ipari termelői árak átlagosan 6,9 százalékkal meghaladták…
Tovább olvasom >A fogyasztás húzza a gazdaságot
Az Egyensúly Intézet friss előrejelzése szerint a magyar gazdaság idei…
Tovább olvasom >