Egyre több a tudatos vásárló

Több lett az igazán tudatos vásárló – ezt jelzi a legfrissebb Tudatos Vásárlói Index (TVI). A Kirakat.hu és az Ipsos idén negyedik alkalommal mérte fel a vásárlói tudatosságot és a fogyasztói attitűdöket.

A 2007 óta minden évben elvégzett kutatás egyrészt a vásárlói habitusokra, attitűdökre, másrészt a fogyasztói jogokkal kapcsolatos ismeretekre terjedt ki. A vásárlói tudatosságot egzaktan mérő, ezer megkérdezett válaszán alapuló TVI az eredményeket egy olyan hétfokú skálán jeleníti meg, ahol az 1-es kategória a legkevésbé, a 7-es a leginkább tudatos fogyasztókat jelöli.
2010-ben a vásárlói tudatosság az első, 2007-es felméréshez képest enyhén erősödött: a Tudatos Vásárlói Index akkor 4,55 volt, idén elérte a 4,7-es értéket.
Érdekes átrendeződés kezdődött meg a TVI átlagát adó egyes csoportokon belül: egyre szélesedik a tudatos vásárlók köre, és jelentősen csökkent a „nem besorolható” (akik nem tudtak vagy nem akartak válaszolni) válaszadók száma.
A kutatás alapját képező hétlépcsős tudatossági kategória alapján a 4-es, 5-ös és 6-os – vagyis a tudatos vásárlói – kategóriákba tartozók aránya az évek alatt folyamatosan nőtt. 2007-ben az ide tartozó vásárlók az összes válaszadók 47 százalékát képviselték; 2008-ban ez az arány 50 százalék, egy évvel később 56 százalék, idén pedig már 61 százalék volt. A három kategórián belül a ’nagyon tudatosnak’ mondható 6-os kategóriába évről évre többen tartoznak: arányuk a 2007-es 15 százalékról mára 21 százalékra ugrott. A kutatása is megerősíti, hogy változatlanul a 30-50 éves korosztályra jellemző a leginkább a tudatos viselkedés. Mindemellett az is megállapítható, hogy a magasabb iskolai végzettség önmagában is erősíti a tudatos vásárlói magatartást, és az internet-hozzáféréssel rendelkezők esetében is magasabb a TVI.
A vizsgálat szerint az elvi alapon nyugvó fogyasztói viselkedés egyre kevésbé beágyazott a magyar társadalomban. Ez leginkább a magyar produktumokat sújtotta, hiszen a korábbi esztendőhöz képest idén 14 százalékkal kevesebben (a válaszadók 46 százaléka) értettek egyet abban a kérdésben, hogy ha tehetik, magyar terméket vásárolnak.
Az egészséges és környezetbarát termékeket és csomagolást is kevesebben részesítik előnyben, mint korábban..
A felmérés egyértelműen jelzi, hogy nőtt a célirányos internethasználat. 2010-ben már 60 százalék feletti értéket mutat az online aktivitás, legyen szó általános információgyűjtésről, az adott termék vagy szolgáltatás jellemzőinek megismeréséről, a legolcsóbb lehetőség felkutatásáról, vagy éppen más vásárlók tapasztalatainak megismeréséről.
A világhálón keresztül történő vásárlás továbbra is inkább a magasabb iskolai végzettségűekre, illetve a fiatalokra jellemző, viszont –köszönhetően a webáruházak növekvő népszerűségének – a kisebb (2000-10000 fős) települések lakói a nagyobb településeken élőkkel szemben egyértelműen előnyben részesítik az internetes vásárlásokat.