Egyre keresettebb a galambhús

Remek gourmet fogások készíthetők a galambhúsból

Az Agrárszektor által megkérdezett szakember, Barabás János, a Görbeházigalamb Tenyészcentrum galambásza szerint igazi koronája lehet a hétnek egy galambhúsleves. De sokféleképpen felhasználható a levesen kívül is, hiszen remek sülteket, főételeket (például töltött galambot), lehet belőle készíteni. Mint fogalmazott, az ágazat kemény 30 éves lemaradásban van, és ez az a lemaradást, melyet ők most próbálnak behozni. Népszerűsítik Dubajban, Németországban és egyéb országokban is, emellett sikerült elérniük azt is, hogy híres magyar séfek is kapkodjanak a galambhúsért. Ennek ellenére továbbra sem epedezünk mi, magyarok érte, pedig érdemes lenne beiktatni az étkezésekbe, mivel, mint megtudtuk, rengeteg fontos anyagot tartalmaz, és igazi gourmet fogások készíthetők belőle, elérhető áron.

Idén is számíthatnak a támogatásra a magyar galambtenyésztők. Nem volt ez mindig így.
A 80-as években még volt kereslet a galambra, akkor előszeretettel fogyasztották az emberek. Rengeteg vasat, magnéziumot és egyéb fontos vitamint tartalmaz, amik más húsokban nem feltétlenül érhetőek el. A csirkével ellentétben vörös húsról beszélünk, és a keléstől a vágásig rövid idő telik el. A felsoroltakból látszik, hogy valóban különlegességről van szó, mégsem vagyunk befogadóak.

Már a vidékiek sem túl nyitottak, sok macerával jár a megpucolás és az előkészítése, ezért leginkább a kész vagy félkész termékeket részesítik előnyben. Ilyenkor csak be kell tenni a sütőbe vagy a serpenyőbe, és ugyanazt az ízharmóniát érhetik el, mint az éttermekben. Efelé megy el a társadalom, nem az önellátás felé – ez persze nem csak a galamb esetében igaz- fogalmazott Barabás János.

Megemlítette azt is, hogy itthon ugyan nem, de külföldön újra kezdik felismerni a galambhúst és a belőle készült termékeket. Fontos céljuk, hogy népszerűsítsék, ennek az egyik leginkább bevált módja a kóstoltatás. Ilyenkor rájönnek az emberek arra, hogy valóban egy különleges húsról van szó, nem kell tőle idegenkedni.

Óriási  a lehetőség, nagy hiány van belőle.

Mennyi az annyi?
Szabó Zsolt, a Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetség Nagytestű Alakgalambtenyésztő szakosztályának elnöke  elmondta, hogy nagyjából 2500-3000 forintot kell feldolgozottságtól függően fizetni a galamb darabjáért – ez körülbelül 45-50 dekát teszi ki, tehát az ár nem kilogrammban értendő. Hozzátette, hogy vannak olyanok is, akik saját maguknak termelik meg, de ez a kisebb réteg. Elmondása szerint a fiatalabb generációkat abszolút nem érdekli a galambtenyésztés, az idősebbek pedig már nem bírják, nagyon sok telep maradt és áll is üresen.

Kapkodnak érte a luxuséttermek
A feldolgozott termékekért már jobban nyúlnak a vásárlók is, a szuvidált húsok például kelendőek, hiszen ilyenkor nem is kell mást tenni, csak betenni a sütőbe vagy az olajba, és 5 perc alatt ropogósra sütni. A szakértők szerint azért nincsen Magyarországon húsgalamb tenyésztés, mert az elmúlt 3 évtizedben nem sikerült fejlődni benne. 2018 decemberében azonban meghirdetésre került a Szárnyaló gazdaság” Nemzeti Húsgalamb Program, mely némi feltámadást jelenthet az ágazatnak. A népszerűtlenség ellenére azért van, ahol kelendőek még Magyarországon is a galambok, ez a hely pedig nem más, mint a luxuséttermek, több Michelin-csillagos étterem étlapján is megtalálható a vendégek nagy örömére. (agrarszektor.hu, Veres Virág Cintia)