Egyre fontosabbak a rövid ellátási láncok az élelmiszerellátásban

Szerző: trademagazin Dátum: 2014. 11. 13. 11:10

Egyre fontosabbak a rövid ellátási láncok az emberek élelmiszerrel való ellátásában világszerte, így Magyarországon is – húzta alá a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára csütörtökön egy magyar-francia közös szervezésű szakmai konferencián Budapesten.

gyumolcs-zoldseg

Mezei Dávid hozzátette: a 2014-2020 közötti időszakban a vidékfejlesztési forrásokból 26 milliárd forintot fordít Magyarország a rövid ellátási láncok minél hatékonyabb működtetésének segítésére. (A rövid ellátási lánc lényege, hogy minél kevesebb közvetítő legyen a fogyasztó és a termelő között.)

Emlékeztetett: a rövid ellátási láncok széles körű elterjesztését, valamint működésük támogatását az Európai Unió is kiemelten kezeli, mivel a közös agrárpolitikán (KAP) belül – a mostani költségvetési időszakban – indult egy tematikus alprogram, amely a rövid ellátási láncok széles körű alkalmazását hivatott elősegíteni a tagországokban.

A helyettes államtitkár hozzátette: Magyarországon is lehetőleg minél nagyobb mértékben kell alkalmazni ezt a metódust, mivel a termelők alkupozíciója gyenge, és az élelmiszertermelésben keletkező haszon egyre kisebb hányada jut el hozzájuk. Ezen segíthetnek az egyre több helyen működő helyi piacok, ahol helyi alapanyagból készült árut vásárolhatnak közvetlenül a termelőktől – például családi gazdálkodóktól – a fogyasztók.

Mezei Dávid kitért rá: a rövid ellátási láncok elterjesztésének támogatására rendelkezésre álló – 26 milliárd forintnyi – forrásból főként az egyéni és családi gazdálkodók, valamint a gazdák társulásainak a szóban forgó szisztéma alkalmazásával összefüggő beruházásait kívánják támogatni. Ugyanis – mint mondta – ezek a beruházások az érintettek áruinak piacra juttatását segítik majd elő elsősorban a tervek szerint. Az úgynevezett soft, azaz együttműködési költségek finanszírozását kevésbé szeretnék támogatni, mivel ezen a területen nehéz meghatározni (ellenőrizni) a ténylegesen szükséges költségeket.

Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a fenntartható fejlődés támogatása, a kisebb termelők – például a családi gazdaságok – “helyzetbe hozása” mind Franciaország, mind pedig Magyarország számára fontos. A rövid ellátási láncok elterjedésének ösztönzése pedig a kisebb, elsősorban a családi gazdálkodók érdekeit kell, hogy szolgálja. Ezért nem véletlen, hogy 2014 – globálisan – a családi gazdálkodás éve világszerte. Az e témáról rendezett szakmai fórumon pedig ez év tavaszán, a kérdéskör fontosságát érzékelve, 104 ország képviseltette magát – fűzte hozzá.

Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke többek között arról beszélt, hogy a kisebb települések önkormányzatai aktívan részt vállalnak a közfoglalkoztatás szervezésében és működtetésében. Sok településen pedig az értékteremtő közfoglalkoztatás meghatározó elemévé vált a mezőgazdasági termelő munka. A mezőgazdasági termelés végtermékekeit számos helyen fel is dolgozzák. Az így előállított élelmiszerek elődleges piaca a helyi közösség, vagyis belső rövid ellátási láncok alakulnak ki.

Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakmai főigazgató-helyette azt kérte a jelenlévő francia szakemberektől, hogy minél több, országukban alkalmazott jó gyakorlattal ismertessék meg magyar kollégáikat. Pierre Rabhi, francia filozófus, író, mezőgazdasági termelő, a téma jó ismerője arra mutatott rá: nagy az emberiség és az egyes ember felelőssége is a tekintetben, hogy a világ erőforrásait – például a földet – ésszerűen használja, mert a Föld erőforrásai végesek.

A rövid ellátási lánc témájával foglalkozó rendezvény része a 12. környezetvédelmi hónap – november 5-27. között zajló – eseménysorozatának, amelyet a budapesti Francia Nagykövetség és a Francia Intézet szervezett a magyar Földművelésügyi Minisztérium közreműködésével. (MTI)

Kapcsolódó cikkeink