A világ legnagyobb nyílt raklapszervezete, a European Pallet Association (EPAL) megrendezte az I. Magyar Raklap Szimpóziumot. A konferencia a raklapok jelentőségét, a szigorú követelményrendszert, a hamisítás kérdését, valamint a raktárlogisztika jövőbeli távlatait helyezte reflektorfénybe.

A szakmai döntéshozók számára a Budapest Marriot Hotelben megtartott eseményt Martin Leibrandt ügyvezető nyitotta meg, kiemelt hangsúlyt helyezve arra, hogy az EPAL-EUR logóval jelölt raklapok világszerte csereképesek.

Leibrandt az EPAL kapcsán elmondta, hogy az 1991-ben alapított egyesületet semmilyen kereskedelmi érdek nem vezényli – célja a kötelékébe tartozó, jelenleg mintegy 1450 raklapgyártó és -javító partnercég, valamint több kontinensre kiterjedően 19 ország nemzeti partnerszövetségének képviselete. Kitért arra, hogy 2013. augusztus 1. óta a szövetség EUR raklapjait mind a négy saroktuskón egységesen EPAL jelöléssel látták el, idén júniusban pedig egyesületük „EPAL ACADEMY“ néven megalapította az első nemzetközi raklap-akadémiát.

Más félmillió raklap az FMCG-szektorban

Második előadóként Karmazin György, a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) alelnöke a hazai szállítmányozók és logisztikai szolgáltatók gazdaságban betöltött szerepét ismertette. A rakodólapok kapcsán kitért arra, hogy jelenleg az európai piacokon mintegy 3,2 milliárd ilyen eszköz forog éves szinten az áruszállításban és az árufuvarozásban. Hazánkban körülbelül 3 millió raklapot gyártanak évente, amelynek felét az FMCG-szektor vásárolja meg. Becslései szerint a kereslet éves szinten további 10-15 százalékkal nőhet.

Rámutatott, hogy a rakodólapok fordulónkénti átlagos amortizációja 5 százalékos mértékű. Ezért is fontosnak tartja a raklapmenedzsment-tevékenység professzionális gyakorlását, amely kiterjed egy felelősségi, minősítési és nyilvántartási rendszerre.

9 tuskó, 11 léc és 78 szegecs

Thomas Beenen és Jens Lübbersmeyer, az EPAL munkatársai a raklapok minőségéről tartottak szakmai előadást. A szövetség licencelt rakodólapjai beégetett jelzéseket viselnek, a gyártási kód pedig lehetővé teszi a gyártó ország, valamint a gyártás évének, hónapjának és napjának beazonosítását.

Jens Lübbersmeyer elmondta, hogy az EPAL az alkatrészeket illetően szigorú kritériumokat állított fel. Az EUR raklapok alkotóelemeit például egységesen 9 tuskó, 11 léc és 78 szegecs teszi ki. A szervezet védjegyes termékeit kötelezően hőkezelni kell.

Szemléltette, miként ismerhetők fel könnyen a hamis raklapok: egyebek közt félrevezető megjelölések, nem megfelelő tuskóelhelyezés, egyenlőtlen szögelés által. Kitért arra, hogy a hamis raklap olcsóbb lehet, de akár ugyanolyan áron is kínálhatják, mint az eredeti, védjegyes termékeket.

Thomas Beenen hamgsúlyozta, hogy a szövetség licencét csak engedélyezett gyártók és javítók vehetik át, a védjegyoltalmi jogsértések és a hamisítók felelősségre vonása kapcsán pedig az EPAL szorosan együttműködik a nemzetközi és a nemzeti hatóságokkal.

Ellenőrzések itthon és külföldön

Almási Gyula, a NAV osztályvezetője rávilágított arra, hogy a bejegyzett raklapok iparjogi oltalmat élveznek, a hamisítók vám- és büntetőeljárás alá helyezhetők, és akár 10 évnyi börtönbüntetéssel vagy 100 millió forint feletti pénzbüntetéssel számolhatnak.

A vámhatóság a közúti ellenőrzések során a rakományrögzítést is figyeli, emellett operatívan is aktív – így próbavásárlást tehet a raklapgyártóknál.

Idén január 1. óta a hamisításokkal kapcsolatban is nyilvánosságra hozhatók például a bírósági eljárásokról, kártérítésekről, árumegsemmisítésről szóló információk, tette hozzá.

Joachim Buerhop, az EPAL minőségbiztosítási partnere, a Bureau Veritas business unit managere a szövetség független minőségellenőrzési rendszerét ismertette. Elmondta, hogy munkatársaik a szervezet licencét használó gyártóknál és javítóknál havi rendszerességgel előre nem bejelentett ellenőrzéseket tartanak – csak a tavalyi évben, globálisan mintegy 23 500 esetben vizsgálódtak. Kiszállásaik során az engedélyek, a gyártási folyamat vizsgálata mellett a gyártó gondosságát is figyelik: az alkatrészek, méretek és egyebek vizsgálatán túl például a faanyag nedvességtartalmát is mérik.

Kiss Gergely