Egy éve nem látott mértékben csökkent a GKI konjunktúraindex
Februárban a januári magas szinthez képest egy éve nem látott mértékben csökkent a GKI konjunktúraindex szezonális hatásoktól megtisztított értéke, minden ágazatban és a fogyasztók körében is romlottak a várakozások, de így is meglehetősen optimista hangulatot tükröznek – derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. felméréséből, amelyet az Európai Unió támogatásával készít.
A konjunktúraindex a januári 1,0 pontról mínusz 1,8 pontra romlott, az üzleti bizalmi index 7,2 pontról 4,7 pontra, a fogyasztói bizalmi index pedig mínusz 16,6 pontról mínusz 20,2 pontra csökkent februárban.
Az üzleti bizalmi index minden ágazatban esett, de a kereskedelemben csak egészen minimálisan. Az ipari bizalmi index februári csökkenése sem nagy, de az elmúlt hónapok hullámzásai következtében értéke a tavaly tavaszi szintre került. Februárban januárhoz képest nem változott a termelési helyzet megítélése, s kissé javultak a termelési várakozások, romlott viszont a rendelésállományokról – ezen belül az exportrendelésekről – és a készletekről alkotott vélemény.
Az építőipari bizalmi index 2015 eleje óta egy szűk sávban ingadozik, a mostani csökkenés a nyári mélypont megközelítését jelenti. Februárban az előző háromhavi termelés megítélése és a rendelésállomány értékelése is számottevően romlott.
A kereskedelmi bizalmi index hibahatáron belül csökkent, így továbbra is az elmúlt, immár több mint két évet jellemző, viszonylag keskeny sáv közepén maradt. Az eladási pozíció megítélése csökkenőnek érzett készletszint mellett rosszabb lett, míg a rendelések várható alakulását a januárihoz hasonlóan minősítették a válaszadók – közölték.
A szolgáltatói bizalmi index a januári megugrás után februárban annál kevésbé, de érezhetően csökkent. Kedvezőtlenebbé vált az üzletmenet, az elmúlt időszaki és a várható forgalom megítélése is.
Az elemzés szerint a foglalkoztatási hajlandóság az építőipar kivételével – ahol nem változott – minden ágazatban gyengült, és kissé erősödött a lakosság munkanélküliségtől való félelme is. Az áremelési szándék az iparban kissé gyengült, a többi ágazatban viszont erősödött, miként a fogyasztók inflációs várakozása is. Az építőiparban az áremelésre törekvő cégek aránya februárban hosszú idő után érdemben meghaladta az árcsökkenést valószínűsítőkét, de a többség továbbra is változatlan értékesítési árakkal kalkulál. A magyar gazdaság kilátásait minden ágazat a januárinál érezhetően kedvezőtlenebbnek látta, s kissé pesszimistább lett a lakosság is.
A GKI fogyasztói bizalmi index februárban háromhavi emelkedést követően őszi szintjére csökkent. A fogyasztók következő egy évben várható pénzügyi helyzetüket és megtakarítási képességüket sokkal kedvezőtlenebbnek ítélték, mint januárban. A lakosság a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek jelenre vonatkozó vásárlási lehetőségét javulónak, a következő egy évre vonatkozót viszont kissé romlónak érzékelte – áll az elemzésben. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Magyarország 20 éve az EU-ban: hogyan változott a lakosság fogyasztása?
2004. május 1-én tíz új állam csatlakozott az Európai Unióhoz,…
Tovább olvasom >Magyarország 20 éve az EU-ban: hogyan változott a külkereskedelem?
2004. május 1-én tíz új állam csatlakozott az Európai Unióhoz,…
Tovább olvasom >2024 már a növekedés éve lehet a kiskereskedelemben
Az idei év a növekedés éve lehet Magyarországon az előző…
Tovább olvasom >További cikkeink
Hullámok a cégtrendben – a felszámolások és cégalapítások változó arcai
Csökkenő megszűnések mellett is csökkenő cégszámok a cégtrendben. A cégalapítási…
Tovább olvasom >IGD: A retail média és a hatékonyságnövelés fontos lesz 2024-ben
Az alábbi cikkünkben azt az IGD nemrégiben megjelent előrejelzésében felvázolt öt…
Tovább olvasom >Óvatosan, de tudatosan terveznek a hazai vállalkozások – VOSZ Barométer üzleti hangulatelemzés – 2024. I. negyedév
A bizonytalanság továbbra is erősen érezhető a hazai vállalkozások üzleti…
Tovább olvasom >