Egy átlagos háztartás az elmúlt évben közel 9 kereskedelmi láncban vásárolt

A tavalyi évben megindult egy lassú konszolidációs folyamat a magyar kiskereskedelemben. A különböző kereskedelmi csatornák teljesítménye eltérően alakult az év során. A legnagyobb növekedést a hipermarketek és a kisbolt-láncok érték el, míg a szupermarketekben kevesebb háztartás vásárolt. A diszkontláncok piacán folytatódik az átrendeződés, a drogériák pedig továbbra is sikeresek a napi fogyasztási cikkek értékesítésében. Magas volt a kereszthasználat a boltok között, a vásárlók kevesebbet költöttek egy-egy boltban.

A 2009-es mélypontot követően a tavalyi évben megindult egy lassú konszolidációs folyamat a magyar kiskereskedelemben.
Nominálértékben 1,4 százalékkal emelkedett a háztartások élelmiszer és háztartási vegyi áru költése az előző évhez képest. Az év során a kiskereskedelem teljesítménye közel sem volt kiegyensúlyozott, 2010 második féléve hozta meg az enyhe pozitív fordulatot.
A különböző kereskedelmi csatornák teljesítménye is eltérően alakult.

A csatornák közül 2010-ben a legnagyobb növekedést a hipermarketek és a kisbolt-láncok érték el. Mindkettő esetében a vásárlási intenzitás, vagyis a háztartások éves átlagos költése növekedett jelentősen, ezzel szemben a vásárlói hatókör nem emelkedett.
A szupermarket csatornában kevesebb háztartás vásárolt 2010 során, mint az előző évben. Ez a csökkenés azért is figyelemre méltó, mert a csatorna 2010-ben a korábbi Plus diszkontlánc bolthálózatával is bővült. Hátrányosan érintette a csatornát az is, hogy a magyar háztartások átlagosan kevesebb pénzt hagytak egy-egy szupermarketben, mint egy évvel korábban.
A diszkont csatornán belül folytatódik az átrendeződés. A Plus kiválásával elért aggregált piaci részesedés növekedett, főként a német tulajdonú láncok expanziójának következtében.
A drogériák forgalom növekedése folyamatos, továbbra is sikeresek a napi fogyasztási cikkek értékesítésében. A háztartások 14 százalékkal hagytak nagyobb összeget a csatornában 2010-ben. Ez annak köszönhető, hogy egyre többen, immár a háztartások kétharmada vásárol drogériákban, és a vásárlási intenzitás is emelkedik.

„A 2010-es évet jellemzi a magas szintű kereszthasználat a boltláncok között. Ez azt jelenti, hogy a vásárló a költéseinek kisebb arányát hagyja egy-egy boltban az előző időszakhoz képest, vagyis csökken a lojalitása” – mondta Kovács Krisztina, a GfK Hungária Consumer Tracking szektorának menedzsere.

Egy átlagos háztartás az elmúlt évben közel 9 kereskedelmi láncban vásárolt. Ebben a tekintetben nincs jelentős különbség az egyes láncok vásárlói csoportjai között, hasonlóan magas kereszthasználatot találunk minden egyes lánc esetében.

A kártyával történő fizetések aránya évek óta folyamatosan nő. 2010-re a napi fogyasztási cikkek piacán elérte a költések 22%-át.
A háztartások jellemző módon a nagyobb összegű vásárlásokat fizetik kártyával, ezért ennek a fizetési módnak az aránya a hipermarket és a cash&carry csatornában a legmagasabb, a forgalom 38-42 százaléka.