ÉFOSZ: Tájékoztató az élelmiszer- és italipar 2011. évi helyzetéről

A magyarországi élelmiszeripar az élelmiszerlánc lökhárítója, mely elnyeli a mezőgazdasági áringadozások hatását. 2010-ben a mezőgazdasági termelői árak 16,8 százalékkal emelkedtek, miközben az élelmiszeripar belföldi eladási árai 1,1 százalékkal csökkentek, az élelmiszerek fogyasztói árai pedig 3,2 százalékkal szintén emelkedést mutattak. Az ÉFOSZ (Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége) sajtóközleménye szerint ennél mi sem mutatja jobban az élelmiszeripar 2010-es esztendejének alakulását.

A tavalyi évet az ÉFOSZ akként értékeli, hogy a magyarországi élelmiszeripar él, működik, megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszert állít elő ahhoz, hogy megálljon belföldi piacvesztése és tovább emelkedjen kivitele. Tavaly ismét emelkedett a külföldi tőke aránya az élelmiszeripar jegyzett tőkéjében., úgy tűnik tehát, hogy a külföldi tőke sokat emlegetett menekülése nem folytatódik.

Nyilvánvaló, hogy mivel az élelmiszeripar egy nagy rendszer egyik kulcsfontosságú eleme, önmagában stratégiája sem tud megállni a lábán. Az elmúlt húsz év legfontosabb adóssága éppen az élelmiszergazdasági stratégia meg nem fogalmazása – állítja az ÉFOSZ. Az élelmiszergazdasági stratégia a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és az élelmiszerforgalmazás egymásra épülő és építő stratégiáját jelenti. Egymás nélkül e szektorok nem működőképesek. Az ÉFOSZ a magyarországi élelmiszergazdaság élénkítésének leghatékonyabb módszerét továbbra is az élelmiszeripar versenyképességének javításában látja.

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletek értékesítésének volumene 2010-ben 2,1 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, és 3317 milliárd forintos szintet ért el. A mennyiségi csökkenés mellett e csatorna forgalma értékben megőrizte emelkedését, tehát továbbra is tartani tudja, hogy egyre kevesebb terméket adnak el egyre drágábban.

Az élelmiszeripar helyzetét mindenkor döntően határozza meg az alapanyagszektor. 2010-ben a zöldség és gyümölcstermés egyharmados visszaesése, az újabb világpiaci árrobbanás és a kiemelkedően csapadékos év a mezőgazdasági árak drasztikus emelkedéshez vezettek. A világpiaci kitettség, amely csaknem minden mezőgazdasági termék esetében kiemelkedő, rányomta és rányomja bélyegét az élelmiszeripar gazdálkodására is.

A mezőgazdasági alapanyagháttér több szektorban idézett elő kritikus helyzetet. A zöldségek és gyümölcsök harmadával kisebb termése a tartósítóiparban és gyümölcslégyártásban, a búza árrobbanása a malomiparban, sütőiparban. A növekvő tejár tovább rontotta a tejipar helyzetét.

Az egyre zsugorodó élelmiszeripar egyre kevesebb embernek tud megélhetést nyújtani mind közvetlenül, mindd közvetve. 2009-ben 100 ezer fő alá esett az alkalmazottak létszáma. 2010 első tizenegy hónapjában az átlagos létszám 97,4 ezer fő volt. Ez a 2002. évihez képest 24 százalékos csökkenést jelent, miközben a csökkenés megállása fontos üzenet. Egy dolog változatlan, a szellemi foglalkozásúak aránya továbbra is 22 százalék.

Ezen nagy arányú létszámcsökkenés pozitív nyomot hagyott az elmúlt évek élelmiszeripar termelékenységén. A tavalyi igen kis létszám-emelkedés viszont egyből 1,4 százalékos csökkenést idézett elő a termelékenységben.

Az emberi erőforrás körüli problémák fokozódása szorosan összefügg azzal, hogy az élelmiszeripar továbbra is a rosszul fizető foglalkoztatók közé tartozik. Az élelmiszeripari bruttó bérek az elmúlt év decemberében 156 ezer forintra emelkedtek, de ez már 18 százalékkal marad el a feldolgozóipari átlagtól.

A magyarországi élelmiszeripar tavalyi teljesítménye, ami a termelés 0,3 százalékos, a belföldi értékesítés 1,7 százalékos csökkenésével, az export 6,1 százalékos bővülésével jellemezhető leginkább, várhatóan ebben az évben is hasonló lesz. Nagyon fontos kihangsúlyozni, hogy a negatív számok évek óta mérséklődnek. A termelés csökkenése várhatóan már ebben az évben megáll, és a belföldi eladások esése is tovább lassul – tartalmazza az ÉFOSZ közleménye.