Éder Tamás: már nem a sonka a húsvét sztárja
Az éves forgalom 30-40 százalékát teszi ki a húsvéti ünnepkör idején a sonkafélék megvásárlása és fogyasztása Magyarországon. Ez a hagyományos ünnepi időszak jelentős kiemelkedést jelent az élelmiszerpiac számára. Azonban az idei évben észrevehetően változott a vásárlási szokások dinamikája. A Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke, Éder Tamás, az InfoRádió Aréna műsorában elmondta, hogy a korábbi évekkel ellentétben sokan az utolsó napokra hagyják a húsvéti bevásárlást. Ez a változás két fontos következménnyel jár: csökken az eladások volumene az ünnepek előtti időszakban, és megváltoznak a húsvéti sonkavásárlási szokások is.
Az élelmiszeriparban a húsvéti ünnepekre készülve fokozódik az érdeklődés a tojás és a füstölt húsáruk iránt. A füstölt húsfélék között széles a választék, a füstölt csülök és a hosszan érlelt parasztsonka különösen kedvelt termékek. Éder Tamás hangsúlyozta, hogy a húsvét előtti időszakban általában hat-hét ezer tonna füstölt húsfélét értékesítenek.
Azonban az idei évben a vásárlók viselkedése alapvetően változott. A húsvéti bevásárlást sokan az utolsó pillanatra hagyták, ami csökkentette az előzetes forgalmat. Éder Tamás megjegyezte, hogy a füstölt húsáruk kategóriájában a kisebb családok és az egyedül élők preferenciái miatt egyre kisebb méretű és kiszerelésű termékek kerülnek piacra.
Az árak tekintetében az élő sertés árának változásai hatással vannak a húskészítmények árára, azonban az elmúlt évhez képest nagyjából azonos szinten maradtak vagy akár olcsóbbak is lehetnek bizonyos termékek.
A magyar élelmiszerexport tekintetében továbbra is az Európai Unió marad a fő célpiac, különösen Németország, Románia, Olaszország és Horvátország számítanak fontos partnereknek. Az agrárminiszter, Nagy István, ambiciózus célkitűzéseket tűzött ki az exportteljesítmény növelésére, amelynek fontos része az élelmiszeripar 2030-ra tervezett 15 milliárd eurós exportteljesítménye.
Éder Tamás szerint a magyar mezőgazdaságban és élelmiszeriparban még van fejlődési potenciál, különösen az állattenyésztés területén. A szántóföldi növénytermesztés fellendülése mellett újra felértékelődik az állattenyésztés, különösen a baromfi- és sertéstenyésztés, valamint a tejtermelés. A jövőben Magyarország kiemelkedő szerepet játszhat az állati eredetű termékek exportjában, különösen a Nyugat-Európában tapasztalható társadalmi és politikai nyomás miatt.
Az élelmiszeripar és a mezőgazdaság terén előttünk álló kihívásokra válaszolva és a változó piaci feltételekhez alkalmazkodva Magyarország élelmiszerexportja és élelmiszeripara ígéretes jövő elé nézhet. Az ágazat továbbra is fontos szereplője lehet a hazai és a nemzetközi piacoknak, amennyiben sikeresen kihasználja a fejlődési és növekedési lehetőségeket.
Kapcsolódó cikkeink
Húsvét után sem enyhült az utazási láz
Húsvét után sem enyhült az utazási láz, április 17-27. között…
Tovább olvasom >Több mint 13 tonna adomány gyűlt össze a NOE és a CBA közös húsvéti akcióján
Több mint 13 tonna adomány gyűlt össze a Nagycsaládosok Országos…
Tovább olvasom >Megnövelt kapacitással segíti a húsvéti visszaváltást a MOHU
Az ünnepek közeledtével várhatóan a boltok forgalma növekedni fog, így…
Tovább olvasom >További cikkeink
KSH: áprilisban a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakit 5,0, az előző havit 2,0 százalékkal haladta meg
2025. áprilisban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint…
Tovább olvasom >Csökkent a FAO élelmiszerár-indexe májusban
Csökkent az élelmiszertermékek világpiaci árának referenciaértéke májusban az előző hónaphoz…
Tovább olvasom >Az euróövezetben nőtt a kiskereskedelmi forgalom áprilisban
Havi és éves összehasonlításban egyaránt nőtt a kiskereskedelmi forgalom az…
Tovább olvasom >