Éder Tamás: már nem a sonka a húsvét sztárja
Az éves forgalom 30-40 százalékát teszi ki a húsvéti ünnepkör idején a sonkafélék megvásárlása és fogyasztása Magyarországon. Ez a hagyományos ünnepi időszak jelentős kiemelkedést jelent az élelmiszerpiac számára. Azonban az idei évben észrevehetően változott a vásárlási szokások dinamikája. A Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke, Éder Tamás, az InfoRádió Aréna műsorában elmondta, hogy a korábbi évekkel ellentétben sokan az utolsó napokra hagyják a húsvéti bevásárlást. Ez a változás két fontos következménnyel jár: csökken az eladások volumene az ünnepek előtti időszakban, és megváltoznak a húsvéti sonkavásárlási szokások is.
Az élelmiszeriparban a húsvéti ünnepekre készülve fokozódik az érdeklődés a tojás és a füstölt húsáruk iránt. A füstölt húsfélék között széles a választék, a füstölt csülök és a hosszan érlelt parasztsonka különösen kedvelt termékek. Éder Tamás hangsúlyozta, hogy a húsvét előtti időszakban általában hat-hét ezer tonna füstölt húsfélét értékesítenek.
Azonban az idei évben a vásárlók viselkedése alapvetően változott. A húsvéti bevásárlást sokan az utolsó pillanatra hagyták, ami csökkentette az előzetes forgalmat. Éder Tamás megjegyezte, hogy a füstölt húsáruk kategóriájában a kisebb családok és az egyedül élők preferenciái miatt egyre kisebb méretű és kiszerelésű termékek kerülnek piacra.
Az árak tekintetében az élő sertés árának változásai hatással vannak a húskészítmények árára, azonban az elmúlt évhez képest nagyjából azonos szinten maradtak vagy akár olcsóbbak is lehetnek bizonyos termékek.
A magyar élelmiszerexport tekintetében továbbra is az Európai Unió marad a fő célpiac, különösen Németország, Románia, Olaszország és Horvátország számítanak fontos partnereknek. Az agrárminiszter, Nagy István, ambiciózus célkitűzéseket tűzött ki az exportteljesítmény növelésére, amelynek fontos része az élelmiszeripar 2030-ra tervezett 15 milliárd eurós exportteljesítménye.
Éder Tamás szerint a magyar mezőgazdaságban és élelmiszeriparban még van fejlődési potenciál, különösen az állattenyésztés területén. A szántóföldi növénytermesztés fellendülése mellett újra felértékelődik az állattenyésztés, különösen a baromfi- és sertéstenyésztés, valamint a tejtermelés. A jövőben Magyarország kiemelkedő szerepet játszhat az állati eredetű termékek exportjában, különösen a Nyugat-Európában tapasztalható társadalmi és politikai nyomás miatt.
Az élelmiszeripar és a mezőgazdaság terén előttünk álló kihívásokra válaszolva és a változó piaci feltételekhez alkalmazkodva Magyarország élelmiszerexportja és élelmiszeripara ígéretes jövő elé nézhet. Az ágazat továbbra is fontos szereplője lehet a hazai és a nemzetközi piacoknak, amennyiben sikeresen kihasználja a fejlődési és növekedési lehetőségeket.
Kapcsolódó cikkeink
Felvételt nyertek a Magyar Értéktárba a Pápai Hús Kft. sonkái
A nyugat-magyarországi régió egyik legmeghatározóbb élelmiszeripari vállalta nem mindennapi kitüntetésben…
Tovább olvasom >Vége a kötelező akciózásnak: vegyesen fogadta a hírt az ágazat
2024. július 1-jével a kormány megszüntette az élelmiszerboltok számára elrendelt…
Tovább olvasom >Szallas.hu: pünkösdkor majdnem annyian utaznak, mint húsvétkor
Pünkösdkor közel annyian utaznak idén, mint húsvétkor a Szallas.hu előfoglalási…
Tovább olvasom >További cikkeink
Magyar szakembert lett a Danone kelet- és közép-európai értékesítési vezetője
Bolyós Enikő idén júliustól budapesti székhellyel szervezi és irányítja a…
Tovább olvasom >Friss kutatás: a magyarok közel fele nem használ fényvédő krémet, ráadásul a déli órákban sem kerülik a napfényt
Egy friss, reprezentatív kutatás szerint a magyar lakosság mindössze 8…
Tovább olvasom >Rekordbírsággal majdnem 400 millió forintra büntette a GVH a Bookingot
Nem teljesítette maradéktalanul a korábbi jogsértések megszüntetését előíró kötelezettségeit a…
Tovább olvasom >