Éder Tamás: már nem a sonka a húsvét sztárja
Az éves forgalom 30-40 százalékát teszi ki a húsvéti ünnepkör idején a sonkafélék megvásárlása és fogyasztása Magyarországon. Ez a hagyományos ünnepi időszak jelentős kiemelkedést jelent az élelmiszerpiac számára. Azonban az idei évben észrevehetően változott a vásárlási szokások dinamikája. A Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke, Éder Tamás, az InfoRádió Aréna műsorában elmondta, hogy a korábbi évekkel ellentétben sokan az utolsó napokra hagyják a húsvéti bevásárlást. Ez a változás két fontos következménnyel jár: csökken az eladások volumene az ünnepek előtti időszakban, és megváltoznak a húsvéti sonkavásárlási szokások is.
Az élelmiszeriparban a húsvéti ünnepekre készülve fokozódik az érdeklődés a tojás és a füstölt húsáruk iránt. A füstölt húsfélék között széles a választék, a füstölt csülök és a hosszan érlelt parasztsonka különösen kedvelt termékek. Éder Tamás hangsúlyozta, hogy a húsvét előtti időszakban általában hat-hét ezer tonna füstölt húsfélét értékesítenek.
Azonban az idei évben a vásárlók viselkedése alapvetően változott. A húsvéti bevásárlást sokan az utolsó pillanatra hagyták, ami csökkentette az előzetes forgalmat. Éder Tamás megjegyezte, hogy a füstölt húsáruk kategóriájában a kisebb családok és az egyedül élők preferenciái miatt egyre kisebb méretű és kiszerelésű termékek kerülnek piacra.
Az árak tekintetében az élő sertés árának változásai hatással vannak a húskészítmények árára, azonban az elmúlt évhez képest nagyjából azonos szinten maradtak vagy akár olcsóbbak is lehetnek bizonyos termékek.
A magyar élelmiszerexport tekintetében továbbra is az Európai Unió marad a fő célpiac, különösen Németország, Románia, Olaszország és Horvátország számítanak fontos partnereknek. Az agrárminiszter, Nagy István, ambiciózus célkitűzéseket tűzött ki az exportteljesítmény növelésére, amelynek fontos része az élelmiszeripar 2030-ra tervezett 15 milliárd eurós exportteljesítménye.
Éder Tamás szerint a magyar mezőgazdaságban és élelmiszeriparban még van fejlődési potenciál, különösen az állattenyésztés területén. A szántóföldi növénytermesztés fellendülése mellett újra felértékelődik az állattenyésztés, különösen a baromfi- és sertéstenyésztés, valamint a tejtermelés. A jövőben Magyarország kiemelkedő szerepet játszhat az állati eredetű termékek exportjában, különösen a Nyugat-Európában tapasztalható társadalmi és politikai nyomás miatt.
Az élelmiszeripar és a mezőgazdaság terén előttünk álló kihívásokra válaszolva és a változó piaci feltételekhez alkalmazkodva Magyarország élelmiszerexportja és élelmiszeripara ígéretes jövő elé nézhet. Az ágazat továbbra is fontos szereplője lehet a hazai és a nemzetközi piacoknak, amennyiben sikeresen kihasználja a fejlődési és növekedési lehetőségeket.
Kapcsolódó cikkeink
Húsvét után sem enyhült az utazási láz
Húsvét után sem enyhült az utazási láz, április 17-27. között…
Tovább olvasom >Több mint 13 tonna adomány gyűlt össze a NOE és a CBA közös húsvéti akcióján
Több mint 13 tonna adomány gyűlt össze a Nagycsaládosok Országos…
Tovább olvasom >Megnövelt kapacitással segíti a húsvéti visszaváltást a MOHU
Az ünnepek közeledtével várhatóan a boltok forgalma növekedni fog, így…
Tovább olvasom >További cikkeink
GKI elemzés: Miért élnek szűkösebben a magyar háztartások, mint bárki más az EU-ban?
Képzeljük el, hogy minden uniós ország lakói egy nagy áruházban…
Tovább olvasom >KSH: az ipari termelői árak 2025. májusban az előző hónaphoz képest 0,7 százalékkal mérséklődtek, az egy évvel korábbihoz képest átlagosan 6,9 százalékkal növekedtek
2025 májusában az ipari termelői árak átlagosan 6,9 százalékkal meghaladták…
Tovább olvasom >A fogyasztás húzza a gazdaságot
Az Egyensúly Intézet friss előrejelzése szerint a magyar gazdaság idei…
Tovább olvasom >