Éder Tamás: már nem a sonka a húsvét sztárja
Az éves forgalom 30-40 százalékát teszi ki a húsvéti ünnepkör idején a sonkafélék megvásárlása és fogyasztása Magyarországon. Ez a hagyományos ünnepi időszak jelentős kiemelkedést jelent az élelmiszerpiac számára. Azonban az idei évben észrevehetően változott a vásárlási szokások dinamikája. A Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke, Éder Tamás, az InfoRádió Aréna műsorában elmondta, hogy a korábbi évekkel ellentétben sokan az utolsó napokra hagyják a húsvéti bevásárlást. Ez a változás két fontos következménnyel jár: csökken az eladások volumene az ünnepek előtti időszakban, és megváltoznak a húsvéti sonkavásárlási szokások is.
Az élelmiszeriparban a húsvéti ünnepekre készülve fokozódik az érdeklődés a tojás és a füstölt húsáruk iránt. A füstölt húsfélék között széles a választék, a füstölt csülök és a hosszan érlelt parasztsonka különösen kedvelt termékek. Éder Tamás hangsúlyozta, hogy a húsvét előtti időszakban általában hat-hét ezer tonna füstölt húsfélét értékesítenek.
Azonban az idei évben a vásárlók viselkedése alapvetően változott. A húsvéti bevásárlást sokan az utolsó pillanatra hagyták, ami csökkentette az előzetes forgalmat. Éder Tamás megjegyezte, hogy a füstölt húsáruk kategóriájában a kisebb családok és az egyedül élők preferenciái miatt egyre kisebb méretű és kiszerelésű termékek kerülnek piacra.
Az árak tekintetében az élő sertés árának változásai hatással vannak a húskészítmények árára, azonban az elmúlt évhez képest nagyjából azonos szinten maradtak vagy akár olcsóbbak is lehetnek bizonyos termékek.
A magyar élelmiszerexport tekintetében továbbra is az Európai Unió marad a fő célpiac, különösen Németország, Románia, Olaszország és Horvátország számítanak fontos partnereknek. Az agrárminiszter, Nagy István, ambiciózus célkitűzéseket tűzött ki az exportteljesítmény növelésére, amelynek fontos része az élelmiszeripar 2030-ra tervezett 15 milliárd eurós exportteljesítménye.
Éder Tamás szerint a magyar mezőgazdaságban és élelmiszeriparban még van fejlődési potenciál, különösen az állattenyésztés területén. A szántóföldi növénytermesztés fellendülése mellett újra felértékelődik az állattenyésztés, különösen a baromfi- és sertéstenyésztés, valamint a tejtermelés. A jövőben Magyarország kiemelkedő szerepet játszhat az állati eredetű termékek exportjában, különösen a Nyugat-Európában tapasztalható társadalmi és politikai nyomás miatt.
Az élelmiszeripar és a mezőgazdaság terén előttünk álló kihívásokra válaszolva és a változó piaci feltételekhez alkalmazkodva Magyarország élelmiszerexportja és élelmiszeripara ígéretes jövő elé nézhet. Az ágazat továbbra is fontos szereplője lehet a hazai és a nemzetközi piacoknak, amennyiben sikeresen kihasználja a fejlődési és növekedési lehetőségeket.
Kapcsolódó cikkeink
Húsvéti hosszú hétvége: így alakul az üzletek nyitvatartása 2025-ben
A húsvéti ünnepek idején alaposan átalakul a hazai üzletláncok nyitvatartása:…
Tovább olvasom >Így vásárolunk húsvétkor
A húsvéti időszakban kiemelt szerepet kapnak a SZÉP Kártyák, melyekkel…
Tovább olvasom >A magyar torma virágzik – mégis nehéz helyzetben vannak a termelők
Bár 2024-ben tovább nőtt a magyar tormaexport volumene, és a…
Tovább olvasom >További cikkeink
Húsvéti hosszú hétvége: így alakul az üzletek nyitvatartása 2025-ben
A húsvéti ünnepek idején alaposan átalakul a hazai üzletláncok nyitvatartása:…
Tovább olvasom >A várakozásokon felül alakult az euróövezet ipari termelése februárban
Februárban a várakozásokon felüli mértékben növekedett az euróövezet ipari termelése…
Tovább olvasom >Zsigó Róbert: átlagosan majdnem húsz százalékos az árrésstop hatása
Az árrésstop bevezetésének hatására négy hét alatt átlagosan 18,6 százalékkal…
Tovább olvasom >