ECRM – a kihagyott magyar gólhelyzet
Március második hetében Budapesten tartották az ECRM ez évi élelmiszer-kereskedelmi találkozóját. Az egyedi alkalmat, amikor a kereskedők időt szánnak új beszállítókra és vételi igényekkel lépnek fel, csak 3 magyar cég használta ki, a népes beszállítói kör többi része külföldi volt. Remélem, senki nem panaszkodik ezentúl, hogy a nemzetközi kereskedelemtől el van zárva…Az ECRM amerikai vállalat. Charlie Bowlus 1994-ben alapította. Célja, hogy hatékony kapcsolatot alakítson ki a szállítók és a kereskedelmi láncok között. A 2007-es, Riminiben tartott találkozó után ebben az évben Budapestre hozták az élelmiszer-ipari rendezvényt. Itt volt Budapesten 27 kereskedelmi lánc, az amerikai Wal-Marttól kezdve a holland Aholdon át egészen a magyar Coopig.
Az esemény ideje alatt az ECRM munkatársai egyéni találkozót szerveznek a beszállítók és a kereskedők között. A beszállító ül egy kis teremben, és 20 percenként érkeznek hozzá egymás után a kereskedők. A 20 percet szigorúan betartatják az ECRM munkatársai, csúszás nincs. Egy nap alatt akár 20 találkozót is lebonyolítanak a felek. Ugye mondanom se kell, hogy az idővel és az utazási költséggel sokat lehet spórolni. De még fontosabb az, hogy ismeretlen beszállítók is találkozhatnak a kereskedőkkel, akik nyitottak minden új termékre.
A kereskedelem névsora
A beszerzők magas beosztású szakemberek voltak, az általuk képviselt kereskedelmi cégek listája igen figyelemre méltó. A világ legnagyobb élelmiszer-kereskedelmi cége, a Wal-Mart az angol leányvállalata révén képviseltette magát (Asda). A svájci székhelyű Agenor beszerzési szövetség a francia Intermarché és a német Edeka által ismert. Az itthon jelen levő láncok közül a Tesco, a Rewe és a Coop voltak jelen. Érdeklődve jöttek a szomszéd Szlovákiából, Csehországból, Lengyelországból és Horvátországból a helyi láncok képviselői. A finn, dubai, baltikumi vevők kicsit egzotikusnak tűntek, de mindenki magyar beszállítókat (is) keresett: hiába.
Érdekes volt megfigyelni, hogy míg a szomszéd országok beszerzői némi tapasztalattal rendelkeztek a magyar élelmiszeripart illetően, addig a holland, az angol vagy a fiatal lengyel beszerzők még nem is hallottak magyar termékekről. Ránk nézve minősítenek ezek a válaszok is. A beszerzők lelkesen számoltak be a más országok nagykövetségei által szervezett árubemutatókról, ahova a kereskedelmi láncok magas rangú igazgatói szoktak menni. Magyar eseményről még nem hallottak…
A Tesco magyar beszerzőjétől, Csuhaj Melindától hallottam egy másik tényt, ami elgondolkoztatott. A közép-európai régióra kiterjedő saját márkás beszerzések elől a legtöbb magyar cég elzárkózik, profitabilitás-, illetve kapacitáshiány miatt. A cseh és szlovák cégek pedig rendre örömmel megnyerik ezeket.
Hét kereskedelmi lánccal találkoztam a két nap alatt, közülük a két legérdekesebbet szeretném bemutatni.
Bohdan Spicka, a szlovák Ahold értékesítési igazgatója
Spicka úr „divatos” termékeket keresett. Érdekelték az ázsiai áruk, de találkozott a magyar résztvevőkkel is. Mint mondta, először van ECRM-rendezvényen. Célja a nehézségekből kilábaló szlovák Ahold dinamizálása.
A magyar termékeket jól ismeri. A tradicionálisak közül a füstölt árukat említette: a magyar szalámik a mai napig jelen vannak Szlovákiában és az ő üzletében is. Bár magasabb árkategóriába tartoznak, de a minőségük és az árarányuk jó. A magyar borokról szólva Spicka úr mosolyogva említette, hogy a tokaji még mindig sztenderd cikk, de a szlovák oldalon termett bizonyos versenyhelyzetet teremt. Szerinte a magyar borok ára nagyon gyorsan nő, s ma már a világ borai között sem mindig érti a szlovák fogyasztó, miért ilyen drága a magyar termék, amikor 3 euró (800 forint) körüli árakon jó minőségű nyugat-európai borokat lehet kapni. Megemlítette a bolgár borokat, amelyek nagyon divatosak manapság északi szomszédunknál. Összefoglalva elmondta, hogy az 1000-féle borból 8-10 százalék a magyar. A régebbi hagyományos áruk mellett Spicka úr felhívta a figyelmet az általa új termékeknek nevezett kategóriára, s itt elsősorban az olajat említette. A körülbelül 3 éve a szlovák piacon jelen levő Vénusz szerinte ma már nem a legolcsóbb étolaj a szlovák polcokon, de jó minősége miatt a vásárlók nagyon szeretik.
A szlovák Ahold szívesen keresne beszállítót friss magyar gyümölcsre, fűszerre, szószokra.
A kisebb magyar beszállítókat azonban nem sok jóval kecsegtette, hiszen a központi raktáruk csak 2010-re vagy 2011-re készül el, addig viszont a 25 boltra külön kell szállítani.
Jurica Pedic, Plodine Horvátország, saját márkás termékek menedzsere
A Plodine 39 szupermarketet üzemeltet az Adria partvidékén, amiből tavaly tizenkettőt nyitott, ebben az évben tizet épít. Terveik között szerepel a többi volt jugoszláv államban is boltot nyitni a szlovén Mercatorral közösen. Horvátország különleges hely, hiszen mivel nem az Európai Unió tagja, ezért védővámokat alkalmaz azon élelmiszer-kategóriákban, ahol a helyi gyártás jelentős. Pedic úr régi ismerős a SIÓ-Eckesnél, hiszen a SIÓ gyümölcslevek kizárólagos forgalmazója Horvátországban a Plodine. A rendezvényen az élelmiszer-kategória kiszélesítéséhez kerestek új partnereket.
A magyar termékekről mindenekelőtt a fűszeres íz jut eszébe. Élelmiszerek tekintetében pedig a paprika, a szalámi, a fűszerek és a zöldség-gyümölcs. Hozzátette, hogy a horvát konyha ízeiben közel áll a magyarhoz, ami megkönnyíti a magyar termékek elfogadottságát.
Ezek közül egyébként a SIÓ-n kívül mélyhűtött gyümölcsöt és zöldséget, kekszeket, konzerveket vásárol hazánkból.
Nagyon nyitottnak mutatkozott a magyar beszállítók felé. A Plodine „magyar hetet” szervez rendszeresen a boltjaiban, amikor lehetőséget kínál a horvát fogyasztóknak a magyar termékek megismerésére. Az esemény ideje alatt a bolti szórólapon túl másodkihelyezést, kóstolókat szerveznek az üzletekben. Jelenleg nagy szüksége van cseresznyebefőttre, konzerv kukoricára és mélyhűtött zöldségekre.
A magyar termelőket minden kategóriában szívesen látják a most induló saját márkás termékeknél. A SIÓ-t, bár nem saját márkájuk és nem is a legolcsóbb, de mégis „sajátként” kezelik, hiszen kizárólag csak náluk lehet kapni Horvátországban.
Baja Sándor
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Megnyílt az FHA Szingapúr, hat kiállító az Agrármarketing Centrum standján
Több mint ötvenkét országból, mintegy ezerötszáz kiállító részvételével nyílt meg…
Tovább olvasom >„Szerelmem a trade marketing” konferenciasorozat: Infláción innen és túl
A „Szerelmem a trade marketing” konferenciasorozat alcíme idén „Infláción innen…
Tovább olvasom >A világ minden tájáról vonzza az iparági vezetőket a Fruit Logistica
A Fruit Logistica, a világ vezető gyümölcs- és zöldségipari szakkiállítása,…
Tovább olvasom >