Drasztikusan nőttek az árstopos élelmiszereket helyettesítő termékek árai
A 2021 elején kezdődő, egész világot érintő inflációs hullám miatt a kormány szükségesnek érezte, hogy belenyúljon a piaci folyamatokba, ami aztán további inflációt hozott magával. Jelenleg az hatósági áras élelmiszereket helyettesítő termékek árai drasztikusan növekednek, de az infláció más területekre is kihat.
A VG.hu cikke szót ejt arról, hogy az ársapka nem magyar találmány, a a 60-as évek végén, a 70-es évek elején az Egyesült Államokban előszeretettel alkalmaztak ársapkákat a különböző termékek és szolgáltatások terén. Az ársapkák ellen a leghangosabban Milton Friedman érvelt, azt állítva, hogy az árbefagyasztás hiányhoz vezet, emellett az infláció emelkedését sem képes kordában tartani. A vállalatok ugyanis kreatívak, ha az egyik terméken veszteségük halmozódik fel, akkor más, nem szabályozott árak emelésével állítják helyre a jövedelmezőségüket. Az idő ez esetben őt igazolta. Az infláció 1972 után fokozatosan emelkedett, és 1974-ben, amikor még életben volt az intézkedések egy része, 11,1 százalékot tett ki, ami az előző évtizedhez képest rendkívüli emelkedés az Egyesült Államokban.
Ez a jelenség pillanatnyilag nálunk is jól látszik, amelyet a következő táblázat is igazol:
Az élelmiszerárstopok nem mérsékelték a helyettesítő termékek inflációját. A rögzített árú termékek esetén elmaradt áremelkedéseket a kereskedők teljes egészében áthárították más termékekre (1. táblázat). Az élelmiszerárstop hatálya alá tartozó árucikkek ellenértéke valóban alacsony Magyarországon, de az adatok azt mutatják, hogy az itt elmaradó áremelkedést a termelők és kereskedők részben a helyettesítő termékekre hárították át. A magyar élelmiszer-infláció majdnem minden alcsoportban Európa legmagasabbja, több esetben jelentősen is (például tejtermékek, kenyér és tészták) meghaladva a V3-k értékeit (2. ábra). Ezen hatáshoz adódott hozzá az árfolyam-leértékelődés importárnövelő hatása. Ráadásul egyes élelmiszeripari szegmensekben az ellátási láncokban kialakuló tartós zavarok (például tejipari termékek) tovább növelték az árnyomást, ezzel egyes termékkörök (például sajtok, túró) jelentős versenyhátrányba kerültek a nemzetközi piacokon. Az ársapka által nem érintett termékeknél bekövetkezett áremelkedés kioltotta az 1,2 százalékpontos technikaiinfláció-sökkentő hatását az intézkedésnek – mutat rá a VG.
Kapcsolódó cikkeink
Az élelmiszerek, alkoholos italok és dohánytermékek árának éves növekedési üteme 2,6 százalékra lassult márciusban az eurozónában
Az előzetes becslésben közölttel összhangban lassult az éves infláció az…
Tovább olvasom >Két és fél évi mélyponton a brit infláció
Két és fél évi mélypontra lassult az éves brit infláció…
Tovább olvasom >K&H: háromezer forint ma már nem elég két hamburgerre, két évvel ezelőtt még három is kijött ennyiből
Tovább lassult a „gyerekinfláció”, de éves szinten még így is…
Tovább olvasom >További cikkeink
Ismét változás előtt a Magyar Élelmiszerkönyv
Az elmúlt néhány év viszontagsága felhívta a figyelmet az élelmezésbiztonságra,…
Tovább olvasom >Dedikált menopauza-részleget hozott létre a brit Tesco
Menopauza-részleget tesztel a brit Tesco: a női változó korhoz kapcsolódó…
Tovább olvasom >Mit eszel holnap?
A Nestlé Hungária rendszeresen méri a magyar lakosság egészséges táplálkozáshoz…
Tovább olvasom >