Drasztikusan nőttek az árstopos élelmiszereket helyettesítő termékek árai
A 2021 elején kezdődő, egész világot érintő inflációs hullám miatt a kormány szükségesnek érezte, hogy belenyúljon a piaci folyamatokba, ami aztán további inflációt hozott magával. Jelenleg az hatósági áras élelmiszereket helyettesítő termékek árai drasztikusan növekednek, de az infláció más területekre is kihat.

Minden területre kihat az árstop
A VG.hu cikke szót ejt arról, hogy az ársapka nem magyar találmány, a a 60-as évek végén, a 70-es évek elején az Egyesült Államokban előszeretettel alkalmaztak ársapkákat a különböző termékek és szolgáltatások terén. Az ársapkák ellen a leghangosabban Milton Friedman érvelt, azt állítva, hogy az árbefagyasztás hiányhoz vezet, emellett az infláció emelkedését sem képes kordában tartani. A vállalatok ugyanis kreatívak, ha az egyik terméken veszteségük halmozódik fel, akkor más, nem szabályozott árak emelésével állítják helyre a jövedelmezőségüket. Az idő ez esetben őt igazolta. Az infláció 1972 után fokozatosan emelkedett, és 1974-ben, amikor még életben volt az intézkedések egy része, 11,1 százalékot tett ki, ami az előző évtizedhez képest rendkívüli emelkedés az Egyesült Államokban.
Ez a jelenség pillanatnyilag nálunk is jól látszik, amelyet a következő táblázat is igazol:
Az élelmiszerárstopok nem mérsékelték a helyettesítő termékek inflációját. A rögzített árú termékek esetén elmaradt áremelkedéseket a kereskedők teljes egészében áthárították más termékekre (1. táblázat). Az élelmiszerárstop hatálya alá tartozó árucikkek ellenértéke valóban alacsony Magyarországon, de az adatok azt mutatják, hogy az itt elmaradó áremelkedést a termelők és kereskedők részben a helyettesítő termékekre hárították át. A magyar élelmiszer-infláció majdnem minden alcsoportban Európa legmagasabbja, több esetben jelentősen is (például tejtermékek, kenyér és tészták) meghaladva a V3-k értékeit (2. ábra). Ezen hatáshoz adódott hozzá az árfolyam-leértékelődés importárnövelő hatása. Ráadásul egyes élelmiszeripari szegmensekben az ellátási láncokban kialakuló tartós zavarok (például tejipari termékek) tovább növelték az árnyomást, ezzel egyes termékkörök (például sajtok, túró) jelentős versenyhátrányba kerültek a nemzetközi piacokon. Az ársapka által nem érintett termékeknél bekövetkezett áremelkedés kioltotta az 1,2 százalékpontos technikaiinfláció-sökkentő hatását az intézkedésnek – mutat rá a VG.
Kapcsolódó cikkeink
Csak két uniós országban magasabb az infláció, mint Magyarországon
A Privátbankár Európai Inflációs Körképe hasonlította össze a márciusi és…
Tovább olvasom >Az euróövezetben 2,2 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak március után áprilisban is
Az euróövezet éves inflációs rátája áprilisban az előzetes becsléssel összhangban…
Tovább olvasom >Spanyolországban hathavi mélypontra lassult az infláció áprilisban
Spanyolországban a fogyasztói árak éves növekedése az előzetes becsléssel összhangban…
Tovább olvasom >További cikkeink
Orbán Viktor: az árréscsökkentést új termékekre is be fogjuk vezetni, ha szükséges
Az árrésszabályozást fenn kell tartani, mert az indokolatlan áremelésekkel szemben…
Tovább olvasom >Egészséges, rostban és fehérjében gazdag húskészítményeket fejlesztettek ki Debrecenben
Új, egészségvédő, rostban és fehérjében gazdag, egyedi bioaktív hatóanyagokat tartalmazó…
Tovább olvasom >A német kiskereskedelmi forgalom csökkent áprilisban havi szinten
Németországban reálértéken 1,1 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom áprilisban havi…
Tovább olvasom >