Drasztikusan nőttek az árstopos élelmiszereket helyettesítő termékek árai
A 2021 elején kezdődő, egész világot érintő inflációs hullám miatt a kormány szükségesnek érezte, hogy belenyúljon a piaci folyamatokba, ami aztán további inflációt hozott magával. Jelenleg az hatósági áras élelmiszereket helyettesítő termékek árai drasztikusan növekednek, de az infláció más területekre is kihat.

Minden területre kihat az árstop
A VG.hu cikke szót ejt arról, hogy az ársapka nem magyar találmány, a a 60-as évek végén, a 70-es évek elején az Egyesült Államokban előszeretettel alkalmaztak ársapkákat a különböző termékek és szolgáltatások terén. Az ársapkák ellen a leghangosabban Milton Friedman érvelt, azt állítva, hogy az árbefagyasztás hiányhoz vezet, emellett az infláció emelkedését sem képes kordában tartani. A vállalatok ugyanis kreatívak, ha az egyik terméken veszteségük halmozódik fel, akkor más, nem szabályozott árak emelésével állítják helyre a jövedelmezőségüket. Az idő ez esetben őt igazolta. Az infláció 1972 után fokozatosan emelkedett, és 1974-ben, amikor még életben volt az intézkedések egy része, 11,1 százalékot tett ki, ami az előző évtizedhez képest rendkívüli emelkedés az Egyesült Államokban.
Ez a jelenség pillanatnyilag nálunk is jól látszik, amelyet a következő táblázat is igazol:
Az élelmiszerárstopok nem mérsékelték a helyettesítő termékek inflációját. A rögzített árú termékek esetén elmaradt áremelkedéseket a kereskedők teljes egészében áthárították más termékekre (1. táblázat). Az élelmiszerárstop hatálya alá tartozó árucikkek ellenértéke valóban alacsony Magyarországon, de az adatok azt mutatják, hogy az itt elmaradó áremelkedést a termelők és kereskedők részben a helyettesítő termékekre hárították át. A magyar élelmiszer-infláció majdnem minden alcsoportban Európa legmagasabbja, több esetben jelentősen is (például tejtermékek, kenyér és tészták) meghaladva a V3-k értékeit (2. ábra). Ezen hatáshoz adódott hozzá az árfolyam-leértékelődés importárnövelő hatása. Ráadásul egyes élelmiszeripari szegmensekben az ellátási láncokban kialakuló tartós zavarok (például tejipari termékek) tovább növelték az árnyomást, ezzel egyes termékkörök (például sajtok, túró) jelentős versenyhátrányba kerültek a nemzetközi piacokon. Az ársapka által nem érintett termékeknél bekövetkezett áremelkedés kioltotta az 1,2 százalékpontos technikaiinfláció-sökkentő hatását az intézkedésnek – mutat rá a VG.
Kapcsolódó cikkeink
Az árrés nagyon nem a profit, de akadnak rá nemzetközi példák is
A március 17-től élő árrésstop bevezetése nem volt teljesen váratlan,…
Tovább olvasom >A globális kihívások ellenére 2025-ben is a kitörési pontokat keresik a kkv-k
A 2025-ös gazdasági előrejelzések szerint a vállalkozásoknak számos kihívással kell…
Tovább olvasom >Árrésstop kontra áfacsökkentés: megoldás az inflációra vagy politikai viták terepe?
A kormány március közepétől életbe léptette az árrésstopot, amely szerint…
Tovább olvasom >További cikkeink
Az Érték és Minőség Nagydíj Védjegy használatára május 29-ig lehet pályázni!
A gazdaság és a kultúra területét érintő 45 főcsoport több,…
Tovább olvasom >Nagy Márton szerint az árrésstop hatására átlagosan 16 százalékkal csökkent az érintett élelmiszerek ára
Az árrésstop 30 termékkategória mintegy 1000 termékét érinti, a hétfő…
Tovább olvasom >Zsigó Róbert: már a hétfői ellenőrzések igazolják, hogy a kereskedők elkezdték csökkenti az árakat
A kormány mindent megtesz a családok, idősek anyagi biztonságáért, védelméért,…
Tovább olvasom >