Drasztikusan nőttek az árstopos élelmiszereket helyettesítő termékek árai
A 2021 elején kezdődő, egész világot érintő inflációs hullám miatt a kormány szükségesnek érezte, hogy belenyúljon a piaci folyamatokba, ami aztán további inflációt hozott magával. Jelenleg az hatósági áras élelmiszereket helyettesítő termékek árai drasztikusan növekednek, de az infláció más területekre is kihat.
![](https://trademagazin.cdn.webgarden.io/wp-content/uploads/2022/12/pexels-adonyi-ga%CC%81bor-1414651.jpg)
Minden területre kihat az árstop
A VG.hu cikke szót ejt arról, hogy az ársapka nem magyar találmány, a a 60-as évek végén, a 70-es évek elején az Egyesült Államokban előszeretettel alkalmaztak ársapkákat a különböző termékek és szolgáltatások terén. Az ársapkák ellen a leghangosabban Milton Friedman érvelt, azt állítva, hogy az árbefagyasztás hiányhoz vezet, emellett az infláció emelkedését sem képes kordában tartani. A vállalatok ugyanis kreatívak, ha az egyik terméken veszteségük halmozódik fel, akkor más, nem szabályozott árak emelésével állítják helyre a jövedelmezőségüket. Az idő ez esetben őt igazolta. Az infláció 1972 után fokozatosan emelkedett, és 1974-ben, amikor még életben volt az intézkedések egy része, 11,1 százalékot tett ki, ami az előző évtizedhez képest rendkívüli emelkedés az Egyesült Államokban.
Ez a jelenség pillanatnyilag nálunk is jól látszik, amelyet a következő táblázat is igazol:
Az élelmiszerárstopok nem mérsékelték a helyettesítő termékek inflációját. A rögzített árú termékek esetén elmaradt áremelkedéseket a kereskedők teljes egészében áthárították más termékekre (1. táblázat). Az élelmiszerárstop hatálya alá tartozó árucikkek ellenértéke valóban alacsony Magyarországon, de az adatok azt mutatják, hogy az itt elmaradó áremelkedést a termelők és kereskedők részben a helyettesítő termékekre hárították át. A magyar élelmiszer-infláció majdnem minden alcsoportban Európa legmagasabbja, több esetben jelentősen is (például tejtermékek, kenyér és tészták) meghaladva a V3-k értékeit (2. ábra). Ezen hatáshoz adódott hozzá az árfolyam-leértékelődés importárnövelő hatása. Ráadásul egyes élelmiszeripari szegmensekben az ellátási láncokban kialakuló tartós zavarok (például tejipari termékek) tovább növelték az árnyomást, ezzel egyes termékkörök (például sajtok, túró) jelentős versenyhátrányba kerültek a nemzetközi piacokon. Az ársapka által nem érintett termékeknél bekövetkezett áremelkedés kioltotta az 1,2 százalékpontos technikaiinfláció-sökkentő hatását az intézkedésnek – mutat rá a VG.
Kapcsolódó cikkeink
A váratlanul alacsony júniusi infláció meglepte az elemzőket
A héten megjelent magyar inflációs adat kellemes meglepetést okozott: a…
Tovább olvasom >Az élelmiszerárak gyorsuló ütemben emelkedtek Németországban
Lassult a németországi infláció júniusban a szövetségi statisztikai hivatal, a…
Tovább olvasom >Az élelmiszerek 1,1 százalékkal drágultak Romániában
Júniusban 4,9 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte…
Tovább olvasom >További cikkeink
Akadálymentesíti csomagolásait a Müller az Egyesült Királyságban
Minden márkás termékének csomagolásán NaviLens kódot helyez el a Müller,…
Tovább olvasom >Új termékigazgatót nevezett ki az Auchan
Július 1-től Varga László látja el az Auchan Magyarország termékigazgatói…
Tovább olvasom >Magyar szakembert lett a Danone kelet- és közép-európai értékesítési vezetője
Bolyós Enikő idén júliustól budapesti székhellyel szervezi és irányítja a…
Tovább olvasom >