Drágul a menza, de fenntartható a minőség – nagy kihívások előtt a közétkeztetés

Árnyomás és eltérő díjszabások

A szülők idén ősszel országszerte magasabb menzadíjakkal szembesültek, helyenként akár 50 százalékos emelkedéssel. Az árak meghatározása minden esetben az önkormányzatok jogköre, így jelentős eltérések vannak településenként és intézményenként. A KÖZSZÖV számításai szerint 2025 januárja óta átlagosan 4 százalékos áremelkedés történt.

Költségmegosztás és állami normatíva

A közétkeztetés finanszírozása három forrásból történik: 55 százalék állami támogatásból, 23 százalék önkormányzati hozzájárulásból és 22 százalék szülői befizetésből. A 2025-ös állami normatíva 140 milliárd forint, amely a bérköltségeket, rezsit, fejlesztéseket és a szociális alapú térítéseket is fedezi.

Minőség és fenntarthatóság

A KÖZSZÖV vezetői hangsúlyozták: a jelenlegi költségkeretek lehetővé teszik a megfelelő minőség biztosítását. Ugyanakkor kiemelt kihívás az élelmiszerpazarlás csökkentése: a felmérések szerint a megfőzött ételek 27–40 százaléka hulladékként végzi, főként levesek és kevésbé kedvelt ételek esetében. A szabadszedéses étkeztetési modellek bevezetése jelentősen, akár 80 százalékkal is mérsékelheti a pazarlást.

Fenntarthatósági szempontból a közbeszerzéses étkeztetőknek kötelező az alapanyagok 80 százalékát rövid ellátási láncból, helyi termelőktől beszerezni. Ugyanakkor az ökológiai gazdálkodásból származó alapanyagok arányának növelését egyelőre a korlátozott kínálat és a magasabb árak nehezítik.

Emberi erőforrás és szervezési nehézségek

Komoly gondot jelent a szakemberek – különösen a diétás szakácsok – hiánya, valamint a közétkeztetésben dolgozók alacsony bérezése és társadalmi megbecsültsége. Egy többszáz gyerek étkezéséért felelős konyhavezető átlagosan 300 ezer forint körüli fizetést kap. A KÖZSZÖV javaslata szerint érdemes lenne megvizsgálni, hogy a közétkeztetés szervezése is állami kézbe kerüljön az oktatási intézmények fenntartásával együtt, mivel az önkormányzatok gyakran nem rendelkeznek megfelelő szakmai kapacitással.

A szövetség szerint a közétkeztetés jövője a hatékonyabb gépesítésben, új technológiák bevezetésében, a minőségi alapanyagok szélesebb körű alkalmazásában és a fiatalok menzához való visszacsábításában rejlik. A legnagyobb kihívás, hogy a rendszer egyszerre feleljen meg a gazdasági realitásoknak, a minőségi elvárásoknak és a fenntarthatósági céloknak.