Árat emelnek a pékek
Még mindig a kenyeret tartják a legolcsóbb élelmiszernek, fogyasztása azonban visszaesett.
„Látszik, hogy az emberek nem pazarolnak, csak annyi kenyeret vesznek, amennyi biztosan el is fogy” – magyarázta ifj. Steiner László, a békéscsabai székhelyű ATI-Pék Kft. kereskedelmi igazgatója. „Korábban – főként a kisebb településeken – kelendő volt a kétkilós cipó, most a félkilós kenyeret választják a legtöbben, de egyre népszerűbb a huszonöt dekás kiszerelés is.”
Az egészségesebbnek tartott barna, rozsos kenyerekből többet adnak el, mint régebben, de korántsem annyival, amennyire a fehér kenyér fogyasztása visszaesett. A pékségek többsége hétfőn emel árat, a liszt és az üzemanyag drágulását nem nézhették tovább tétlenül, és a jövő kilátásai sem túl rózsásak.
A malmok tőkehiány miatt a tonnánkénti harmincezer forintos búzaárat sem tudták kinyögni, nemhogy a jelenlegi ötven-hatvanezer forintosat. A bankoktól hitelt sem remélhetnek. Vannak sütőüzemek, melyeknél hónapok óta fizetést sem kaptak a dolgozók. Békés megyében ilyen nincs, hiszen működő malom is alig akad, amelyik üzemel, annak sem meghatározó a kapacitása.
„A malmok csak havi árat tudnak mondani, korábban éves, féléves szerződéseket is kötöttek” – magyarázta ifj. Steiner László. „A cukrot napi áron vesszük, ára az utóbbi időben kilónként negyven-ötven forinttal ugrott meg kilónként, de drágult a margarin is. Ez a péksütemények előállítását drágítja meg.”
A békés megyei pékségekben elmondták, a fújt liszt kilója már száznegyven-százötven forintba jön ki nekik, pedig nemrégen még nyolcvan forintot fizettek érte. A fújt liszt azt jelenti, hogy a tartálykocsikban érkező lisztet befújatják pékségeik tartályaiba, és onnan használják fel.
A liszt és az üzemanyag drágulása miatt a házi jellegű kilós veknit kétszázharminc-kétszáznyolcvan forint között kínálják holnaptól a legtöbb üzletben, de elérheti akár a háromszáz forintot is. A pékségek számoltak, és meghúzták a szállítási határt, vagyis bizonyos körön kívül – a megkérdezettek harminc kilométeren túlra – nem visznek kenyeret, mert nem éri meg nekik.
Szárnyra kaptak olyan hírek, hogy a malmoknak nincs készletük, így kenyérhiány léphet fel. A belvíz miatt jóval kevesebb búzát vetettek tavaly ősszel, és ez liszthiányt vetít előre. Ami tény: búzából eddig nemcsak a saját szükségletünket állítottuk elő, hanem exportra is termeltünk, és ősszel került annyi búza a földbe, ami garantálja a hazai ellátást. A megkérdezett pékségek kenyérhiánnyal sem számolnak, más kérdés, hogy a lisztnek mennyire mehet még fel az ára – írja a vallalkozoinegyed.hu.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Visszaesett az élelmiszerár-emelkedés, nem várható jelentős drágulás év végéig
Az elmúlt két évben meredek élelmiszerár-emelkedést tapasztaltak a fogyasztók Magyarországon,…
Tovább olvasom >Éles árverseny és kihívások a magyar élelmiszeriparban
A magyar élelmiszerpiacon komoly árverseny alakult ki, mivel a forgalom…
Tovább olvasom >KSH: az ipari termelés 7,2 százalékkal csökkent szeptemberben
2024 szeptemberében az ipari termelés volumene 7,2, munkanaphatástól megtisztítva 5,4…
Tovább olvasom >