Döntött az Európai Parlament: új szabályok a fenntarthatósági jelentésekhez
Az új irányelv 2024-től egységesíti a vállalatok fenntarthatósági jelentéstételét, így a pénzügyi cégek, a befektetők és a szélesebb nyilvánosság összehasonlítható és megbízható információkhoz juthat hozzá arról, mit tesznek a szervezetek a klímavédelemért.
![](https://trademagazin.cdn.webgarden.io/wp-content/uploads/2022/11/blue-g42fade6f5_1920-300x210.jpg)
(Fotó: Pixabay)
Az Európai Parlament 2022. november 10-én elfogadta az európai fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló irányelvet (CSRD). A CSRD célja annak biztosítása, hogy a cégek megfelelő információkat hozzanak nyilvánosságra a náluk felmerülő klímakockázatokról és lehetőségekről, továbbá az emberekre és a környezetre gyakorolt hatásukról. Az EY hatástanulmánya szerint az eddigi mintegy 11 ezerről közel 50 ezerre nőhet azoknak az EU-s vállalatoknak a száma, akikre vonatkozik a jelentéstételi kötelezettség. Az EY becslései szerint csak Magyarországon több mint ezer magyarországi székhelyű nagyvállalat érintett. A CSRD jelentős pozitív hatásokat hozhat az éghajlatváltozás lassítása, az EU gazdaságának versenyképessége, valamint az érintett vállalatok eredményességére nézve is. Most viszont rengeteg teendő áll a cégek előtt, ugyanis a korábbinál több fenntarthatósággal kapcsolatos információt kell majd nyilvánosságra hozniuk, ráadásul olyan formában kell ezt megtenniük, hogy a befektetők össze tudják azokat hasonlítani más cégek adataival is.
„A szabvány előírja az érthetőség, a relevancia, az ellenőrizhetőség és az összehasonlíthatóság kritériumait, valamint megköveteli az információk valós bemutatását is” – húzta alá Lukács Ákos, az EY Klímavédelemmel és Fenntarthatósági szolgáltatásokkal foglalkozó területének vezetője. A szakember az irányelv jelentőségét, valamint a felkészülésre fennmaradó időt figyelembe véve azt javasolja a cégeknek, hogy már most kezdjék el a felkészülést, hiszen hamarosan elkezdődik a verseny a fenntarthatóság területén is, és akik nem állnak időben rajtvonalhoz, könnyen lehet, hogy sosem tudják majd behozni a lemaradásukat.
Az Európai Tanács várhatóan november 28-án ratifikálhatja az új szabályokat, amelyek alkalmazását 2024 és 2028 között kell megkezdenie a magyarországi cégeknek is. Elsőként, 2024. január 1-től a jelenlegi, a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv hatálya alá tartozó nagyvállalatoknak. A legnagyobb változást 2025-ben lehet majd tapasztalni, ekkor drasztikus mértékben megnő az érintettek köre azáltal, hogy ekkortól a nem szabályozott piacokon működő nagyvállalatokra is kiterjed a jelentéstételi kötelezettség. Az érintett cégek köre 2026-tól a szabályozott piacokon működő kkv-kal bővül, ugyanakkor ők 2028-ig mentesülnek az irányelv kötelező alkalmazása alól.
Kapcsolódó cikkeink
K&H: a szén-dioxid-kibocsátás magától nem csökken
Fenntarthatósági stratégia és konkrét karbonlábnyom-csökkentési tervek híján a magyar vállalatok…
Tovább olvasom >Agrárminiszter: a fenntartható mezőgazdaság és erdőgazdálkodás kiemelkedő szerepet játszik a klímaváltozás elleni küzdelemben
A fenntartható mezőgazdaság és erdőgazdálkodás kiemelkedő szerepet játszik a klímaváltozás elleni küzdelemben,…
Tovább olvasom >EY: Világszerte optimisták a vezérigazgatók – indulhat a növekedés
Tavalyhoz képest derűlátóbbak a vezetők a növekedési kilátásokkal kapcsolatban –…
Tovább olvasom >További cikkeink
Magyar szakembert lett a Danone kelet- és közép-európai értékesítési vezetője
Bolyós Enikő idén júliustól budapesti székhellyel szervezi és irányítja a…
Tovább olvasom >Friss kutatás: a magyarok közel fele nem használ fényvédő krémet, ráadásul a déli órákban sem kerülik a napfényt
Egy friss, reprezentatív kutatás szerint a magyar lakosság mindössze 8…
Tovább olvasom >Rekordbírsággal majdnem 400 millió forintra büntette a GVH a Bookingot
Nem teljesítette maradéktalanul a korábbi jogsértések megszüntetését előíró kötelezettségeit a…
Tovább olvasom >