Dohányboltok: kevesebb termék, koncentrált forgalom, új növekedési utak

A forgalom területi megoszlása erősen fővároscentrikus: Budapest adja a boltok mindössze 17%-át, viszont ezek a teljes FMCG-forgalom 32%-át termelik. A budapesti üzletekben átlagosan 47%-kal több FMCG-termék fogy, és az 1000 Ft feletti vásárlások aránya 16% fölött van – ezzel szemben vidéken ez az arány csupán 3,2%, ami az olló további nyílását mutatja a főváros és a vidék között.

Bár az éves növekedés önmagában is értékelhető (2%), az ütem csökkenése érzékelhető: míg 2024 első hónapjaiban még 6%-os bővülést láttunk, az év végére ez az érték az országos átlag szintjére esett vissza. A növekedés motorja – más csatornákhoz hasonlóan – alapvetően az infláció volt, de mérsékeltebb mértékben: míg a hazai láncoknál az árszintemelkedés elérte a 14%-ot, a dohányboltokban csak a 4%-ot. Így a szegmens forgalmi növekedésének mindössze 50%-a vezethető vissza áremelkedésre, a másik felét az új termékkörök és a prémium termékek térnyerése hozta.

Kulcskategóriák viszik a forgalmat, a szortiment még csiszolható

A chips kategória fél év alatt közel 2 milliárd forintos forgalmat generált, és ma már majdnem 3%-os részesedéssel bír. A vásárlók több mint kétharmada vásárol FMCG-terméket, még ha dohányterméket nem is – van olyan megye, ahol a dohánymentes vásárlások aránya eléri a 36%-ot. A teljes FMCG-forgalom 87%-át hét kulcskategória adja, közülük továbbra is az alkoholos italok vezetik a mezőnyt, bár részesedésük némileg csökkent: 55%-ról 51%-ra. A sör önmagában a teljes hazai kiskereskedelmi sörforgalom 20%-át fedi le ebben a csatornában. Az energiaitalok 14%-kal részesednek az FMCG-eladásokból, ezzel szintén kiemelkednek a kínálatból.

A választék optimalizálása továbbra is komoly tartalékokat rejt. A forgalom felét a termékportfólió 8%-a, 90%-át pedig mindössze 23%-a adja. A cikkelemek legrosszabbul teljesítő 70%-a kevesebb mint 10%-ot hoz az összbevételből. Ez is alátámasztja, hogy a hatékony készletmenedzsmenthez elengedhetetlen az adat­alapú szortimentstratégia.

Felfelé váltanak a vásárlók – van tér az innovációnak

A prémium termékek előretörése szintén kulcsfontosságú: míg az „árérzékeny” termékek forgalma 14%-kal, a közepes árkategóriájúaké 24%-kal, addig a prémium szegmensé közel 40%-kal nőtt egy év alatt. Ez azt jelzi, hogy a vásárlókban megvan az igény a „felfelé váltásra”, amit érdemes a kínálat és az üzleti stratégia szintjén is támogatni.

A dohányboltok forgalmi súlya annak fényében különösen figyelemre méltó, hogy ezek az üzletek jellemzően kis alapterületen működnek, szűkített kategóriakínálattal. Minden új termék kihelyezése ezért stratégiai döntés, amely közvetlenül hat a forgalomra. A választék elemzése és finomhangolása így nemcsak hatékonysági, hanem versenyképességi kérdés is ebben a gyorsan változó csatornában.

A szegmens jövőbeni növekedését tehát az új termékek, promóciók és árpozicionálás egyaránt segíthetik – vagyis mindazok az eszközök, amelyek a klasszikus bolti csatornákban már bizonyítottak, most a dohánybolti hálózatban is komoly potenciált rejtenek.