Dizájn, bútor, szakértő

Hogy egy étterem kialakításakor a konyhának vagy a vendégtérnek kell-e prioritást élveznie, csak olyan országban lehet fontos kérdés, ahol gondok vannak a gasztronómia átlagszínvonalával. Meglehet, a konyha a jó étterem legfontosabb pontja, de óriási hiba emiatt kevesebbet áldozni a vendégtérre.A magyar vendéglátós tudja, hogy a vendég szeret jól berendezett környezetben szórakozni, kényelmes széken ülni! Sok esetben viszont nem tudja, vagy csak tudni véli, hogy a vendégnek ezt az igényét hogyan lehet kielégíteni.
Az étterem vizuális arculatának legfontosabb eleme a berendezés, aminek megfelelő kialakítására sokszor nem szánnak elég figyelmet és pénzt. Még nagyobb baj, hogy ritkán veszik igénybe ehhez szakember segítségét. Cikkünkben két szakértő, egy tervező-kivitelező, a Formative Zrt., és egy bútorforgalmazó cég, a Kleno Trade Kft. vezetője igyekszik orientálni véleményével a szakma érintettjeit.
„A vendégtér nem művészeti alkotás, hanem eszköz a profittermelésben! – állítja dr. Gerlán László, a Formative Zrt. társtulajdonos-ügyvezető igazgatója. – Cégünk egy vendéglátóhely kialakításakor kézben tudja tartani a projekt lebonyolítását az első ceruzavonástól kezdve a kulcsrakész átadásig. Azaz partnerünknek nem kell tervező, kivitelező, gyártó között futkosnia, nem kell a tervező és a kivitelező közötti egyeztetéseket magára vállalnia.”
„Amennyiben van rá mód, érdemes szakemberrel megterveztetni a belső tereket és lehetőleg tartani a terveket, mert ez sokszor a legköltséghatékonyabb!” – ez Klenovics Péternek, a Kleno Trade Kft. tulajdonos-ügyvezető igazgatójának véleménye is. A cég elsősorban kültéri és beltéri vendéglátóhelyi asztalokat, székeket, valamint wellness- és szezonálisan bankettbútorokat értékesít, utóbbit – egyedülálló módon – egyedi méretekben is.

Világtrendek
Gerlán László szerint a 21. század makrotrendjeinek meghatározó fordulataként értékelhetjük, hogy a minimál stílus többéves sikertörténete után a tervezők egy része új utakat kezdett keresni. Ilyen volt bizonyos tekintetben a retro is, bár a retro korántsem mondható egy mindenki számára egyformán értelmezhető világtrendnek. A minimálon túllépve alakult ki az experimental design stílus, azaz a kísérletező design. Ez azt jelenti, hogy a tervezők minden korábbit meghazudtoló bátorsággal nyúlnak hozzá a különböző formákhoz, anyagokhoz, színekhez. A szakember úgy látja, e változásokból ma még Magyarországon kevés érzékelhető.
Általában elmondható, hogy a trendek nálunk egy elég erőteljes „anyagi szűrőn” keresztül jelennek meg, azaz néhány top helyen megjelennek a trendet diktáló, kiemelkedő cégek termékei (lámpák, tapéták, székek és egyéb ülőbútorok stb.), az üzletek túlnyomó többségében pedig ezek erősen leegyszerűsített, „olcsósított” változatai tűnnek fel.
„Talán a következő vendéglátós generáció fogja végre elfogadni, hogy a belsőépítészet, a tervezés, és ezen belül egy különlegesen speciális terület, a vendéglátóhely megtervezése több szakmát felölelő, összetett feladat. A színek, a formák összhangját, a terek kialakításának legelőnyösebb változatát nem igazán lehet ösztönösen felismerni, ehhez több éven keresztül tanult szakmai ismeretek és egyéb műszaki feltételek szükségesek. Tervezőprogramok, 3 dimenziós ábrázolás, világítástervezés és még sorolhatnám. Kár sajnálni egy-másfél heti bevételt arra áldozni, hogy egy üzleti vállalkozás elindításához vagy átalakításához egy szakcég vagy egy szaktervező segítségét vegye igénybe a vendéglátós.”
Klenovics Péter a nemzetközi trendekről a külföldi kiállításokat járva szerzi a leghitelesebb információkat. „Azt látjuk, hogy nagy hangsúlyt kapnak a polikarbonát, műanyag és fémszékek, az erős és kirívó színek és formák, mind a kültéri, mind a beltéri választékban. Az itthoni piacon is fellelhető pár bátor és igen ígéretes törekvés arra, hogy ezeket az új irányzatokat itthon is csodálhassuk! Ilyennek látom a nem rég átadott Horváth cukrászdát… színes, vidám, élénk belső kialakítással!”

Így „berendezünk” mi!
Az ügyvezető igazgatónak meggyőződése, hogy a magyar vendéglátósok nagyon árérzékenyek. A problémát összetettnek tartja: „Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy aki bővíti a már elindított vendéglátóhelyét, az bátrabban fizeti meg a minőséget, mint aki az első nyitás előtt áll. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a jó bútor bár elengedhetetlenül fontos, de nem a legelső szempont egy étterem megépítésekor. Gondoljunk csak a konyhára! A drága és elegáns bútorok önmagukban még amúgy sem tesznek elegánssá egy helyet – erre már sokan rájöttek! Sokszor egy jól végigvitt ötlet vagy egy jól kidolgozott, átgondolt környezet sokkal nagyobbat tud összhangban jelenteni, mint pár oda nem illő, ám igen drága bútordarab!”
Az árérzékenységről Gerlán László is osztja kollégája véleményét: „Legyen szó konyhatechnológiai gépről, székről, asztalról, világítástechnikai eszközről, dekorációról, leggyakrabban az első kérdés az ár. Azt, hogy »mit tud« a drágább termék, mitől kerül annyiba, milyen az ár-érték aránya, hosszú távon melyik éri meg jobban, és nem utolsósorban az, hogy a megcélzott vendégkörnek melyik ragadná meg leginkább a figyelmét, sokszor szinte fel sem merül kérdésként. Pedig a vendég érzi, hogy egy adott helyen mennyit áldoztak arra, hogy ő ott jól érezze magát! Megélne ebben az országban tucatnyi lakberendezési lap, ha az embereket nem érdekelné a környezetük kialakítása, csinosítása?”
A szakember szerint az olcsó termék megvásárláskor tűnhet jó vételnek, de sokszor a használat során derül ki, hogy érdemes lett volna egy kicsivel többet áldozni a professzionális termékre.
„A tapasztalat az, hogy bár szem előtt tartják a funkcionalitást és a kényelmet, de a döntő még mindig az ár – ami a mai gazdasági viszonyok mellett teljesen érthető is. Általában vevőinknek fix keret áll a rendelkezésére egy adott projektre, így a lehetőségek szűkülnek a termék kiválasztásakor” – értelmezi a jellemző vásárlói attitűdöt Klenovics Péter. Mindehhez fontosnak tartja hozzáfűzni, hogy szerinte a termékek tartósságát nem csak az ár szabja meg, hiszen egy drága termék is tönkremehet rövid idő alatt, ha azt nem rendeltetésszerűen használják vagy nem tartják karban. Véleménye nem túl hízelgő a tömegtermékekről: „Mint tudjuk, a vendéglátásban igen magas igénybevételre kell számítani, ezért is szoktunk kifejezetten vendéglátásra szakosodott gyártókkal dolgozni, és megpróbálunk lebeszélni mindenkit a lakossági bútorokat áruló multicégek termékeiről, már csak a garanciális jogok érvényesítésének nehézségei miatt is.”

Ésszerűség és tudatosság
Természetesen Gerlán László is tisztában van azzal, hogy a szakértő, a minőségi bútor és a dekoráció nem kevés pénzbe kerül. Ennek ellenére úgy véli, hogy a kevés pénzt is el lehet ésszerűen költeni. A „sarki asztalos” nem szakember! Nem biztos, hogy valaki olyan kávézóban vagy étteremben szeret ücsörögni, ami a beépített szekrényének az anyagából és abban a „stílusban” készült. Egy szakcég tud segíteni például abban is, hogyan lehet néhány jó világítótesttel feldobni egy nem túl látványos helyet. „Sokszor látok olyan helyeket, melyeknek a kialakítására költöttek, csak éppen ésszerűtlenül. Drága székeket vásárolnak, de az a szék otthoni felhasználásra való, régimódi, nem tetszetős. Ugyanennyiért vehettek volna strapabíró, nem minden vidéki bútorboltban fellelhetőt is, csak hát hiányzott az a fajta alázat belőlük, hogy megkérdezzék erről a szakembert.”
Kicsit tudatosabbnak és ésszerűbbnek látja a vásárlói döntéseket Klenovics Péter: „Sok esetben azt tapasztaljuk, hogy a vevőinknek megérkezésükkor már van elképzelésük, milyen beltéri bútorokat szeretnének. Ám sokszor ez a vásárlás előtt még formálódik, mivel választékunk áttekintése a vevőinkben is új ötleteket ébreszt.
Tapasztalatainkat és észrevételeinket is szívesen osztjuk meg vásárlóinkkal, illetve, ha van rá igényük, szakértőként szívesen ajánlunk ügyfeleinknek neves belsőépítészeket és lakberendezőket is, akikkel kapcsolatban vagyunk – éttermek, kávézók vagy akár szállodák, wellnessközpontok specialistáit.”
A szakmai tanácsadást Gerlán László más nézőpontból közelíti meg. Úgy véli, egy vendéglátóhely kialakításakor a tervezőnek és a vendéglátósnak együtt kell meghatároznia, ki a megcélzott vendégkör, és az ő ízlésüknek, elvárásaiknak megfelelően kell kialakítani az üzletet. Az étterem, kávézó ugyanis nem egy olyan művészeti alkotás, melynek az a lényege, hogy önmagában legyen szép, hanem, hogy az üzlet hangulatos kialakítása, tetszetőssége révén üzleti eredményt, profitot termeljen.