Dirk Rossmann – Istenes Bence interjú „A polip kilencedik karja” c. könyv megjelenése apropóján

Haris Park 2021. november 10.

I. B.:Hogyan jutott el az írásig? Miért kezdett el írni?

D. R.: Egész életemben faltam a könyveket. 3-4 évvel ezelőtt kaptam két szerzőtől egy levelet, hogy szeretnének rólam egy életrajzot írni. Megbeszéltünk egy ebédet, és közösen megírtuk az életrajzot, ami aztán pikk-pakk első számú bestseller lett Németországban. Később nagy sikerrel megjelent Lengyelországban is, és valahogy elkezdett mozogni bennem a gondolat, hogy könyveket ne csak olvassak, hanem én magam is írjak. Aztán decemberben 14 napon keresztül pontban 4-kor felébredtem, és ez a teljesen őrült történet volt a fejemben, amit azóta megírtam „A polip kilencedik karja” címen. Azt álmodtam, hogy a három katonailag és gazdaságilag legerősebb nemzet a világon, ahelyett, hogy egymással szemben bizalmatlansággal élnének, bizalommal, együtt kísérletet tesznek arra, hogy ezeket a világméretű hatalmas ökológiai problémákat megoldják. Nos, erre biztosan nem gondolna az ember, hisz nap mint nap azt hallani a tévében, hogy gyűlölettel és bizalmatlansággal viszonyulnak egymáshoz. De én ezt egész egyszerűen megálmodtam, és ha az aktuális számadatokat nézem – pár hete jöttek új számadatok Kínából –, nem 28%-kal, hanem immáron 31%-kal felelnek a világméretű kibocsájtásokért. Tehát csak ez a három nagyhatalom a világméretű emissziók 50%-át okozza. Fontos az elkötelezettségünk, Európában már nagy sikereink vannak. Az európai országok azok, amelyek a CO2-emissziót az utóbbi 10 évben már jelentősen csökkentették. Van egy 4000 méter magas vulkán Hawaii-on, a Mauna Loa, van ott egy mérőállomás 1958 óta, és Keeling úr (Charles David Keeling amerikai tudós, aki először hívta fel a világ figyelmét az üvegházhatásra és a globális felmelegedésre) elkezdte a Föld légkörében mérni a CO2-értékeket. Ez a légköri CO2-adat az európai sikerek ellenére, amelyeket az elmúlt években elértünk, sajnos mégis folyamatosan nőtt. Az elmúlt 16 évben több mint 1 milliárd fővel gyarapodott a világ népessége. Éppen ezért ilyen fontos ez számomra: nem akarok mindenhol egygyermekes politikát, senki ne tartson ettől, de néhány országban vagy földrészen a világban igenis szükség lenne az egygyermekes politika bevezetésére, mert csak Afrika, India és még néhány ország az, ahol az asszonyok még mindig 5-7 gyereket szülnek, és ez nem fenntartható. Mert minden egyes ember, aki pluszban megszületik, CO2-t bocsájt ki, húst fogyaszt, és ezzel okozója annak, hogy még több trópusi esőerdőt égessenek le vagy irtsanak ki.

I. B.: Miért pont polip? Milyen szerepe van a címben szereplő állatnak?

D. R.: A TV-dokumentációk során is sokat hallottam polipokról. Hihetetlenül okos állatok. Intuitíven érzik a jövőbeni fejleményeket. Tudják, hogyha bezárják őket, mikor kapnak táplálékot, amit egyáltalán nem is tudhatnak, mert a gondozók individuálisan változtatják az etetési időket. Úgy gondoltam, hogy nemcsak az ember szenvedi meg hihetetlenül a Föld felmelegedését, hanem a teremtés egésze. Európában az előző három évben túl kevés eső esett, és csökkent a talajvíz. Az állatok is megszenvedik mindezt. Úgy gondoltam, testesítse meg a polip a teremtés egészét, mert nagyfokú érzékenységével és okosságával valahogy érzékeli, hogy a tengerek egyre inkább felmelegszenek, és saját életkörülményei fenyegetően romlanak.

I. B.: Milyen céljai vannak még az életben?

D. R.: Pillanatnyilag egy nagyon elégedett, ugyanakkor aggódó ember is vagyok. Mindaz, amit itt Európában csinálunk, az helyes, jó és fontos, de tulajdonképpen a világ nagy politikusait jól fenékbe kellene billentenünk. Hiszen felfoghatatlan, de 2000 milliárd, nem millió, hanem 2000 milliárd az, amit minden évben fegyverkezésre költünk… mekkora balgaság ez?! Ezt a pénzt végre arra kellene felhasználnunk, hogy a Földön zajló fejlemények optimalizálásáért, a Föld további felmelegedése ellen tegyünk. Nemrégiben a németországi médiában az atom-tengeralattjárókról volt szó, amelyeknek 50 milliárdos a költsége. Kinek kellenek ezek? Ez egyetlen embernek sem kell. A klímát kell megmentenünk napjainkban. Éppen ezért könyveket írok, hogy ezt a tudatosságot erősítsem. Ez azt jelenti, hogy nem igaz, hogy túl keveset tudunk tenni, hanem mindig egyre erőteljesebben, agresszívebben kell a nagy államférfiaktól megkövetelni, hogy fegyverkezzenek le. A szegény országokban, ahol az asszonyok 5-7 gyereket szülnek, ott a politikusokat kell felelősségre vonni. (x)