Digitális talaj- és vízgazdálkodási térképekkel segíthetik mérsékelni az aszálykárokat szakemberek
A mezőgazdasági termőterületek digitális talaj- és vízgazdálkodási térképeinek kifejlesztésében vesznek részt az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének (ATK TAKI) szakemberei egy konzorcium keretében, amely segíthet az egyes termőtalajok aszályérzékenységének előrejelzésében, a természetes vízvisszatartás tervezésében.
A digitális talaj- és vízgazdálkodási térképek kifejlesztése várhatóan néhány évig tart – tudta meg az MTI Hencz Évától, az ELKH kommunikációs igazgatójától. A Pannon Egyetem vezette konzorcium tagjai között van még a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet és az Ökológiai Kutatóközpont is. A projekt a Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium égisze alatt valósul meg. Ez egyike annak a 10 nemzeti laboratóriumnak, amelyek az ELKH kutatóinak részvételével, 60 milliárd forintos támogatásra számíthatnak a következő években. A talajban potenciálisan tárolt vízkészletek felmérésének és megóvásának alapja a talaj vízgazdálkodásának ismerete – írták a kutatók, akik szerint tartós szárazság mellett a csapadék várható szélsőséges időbeli és térbeli eloszlására is fel kell készülni a jövőben. A hosszan tartó szárazság és az azt követő hirtelen lehulló, nagy intenzitású csapadék kombinációja felgyorsítja a talajszerkezet leromlását és az eróziót, ami a talaj termékenységét is befolyásolja. A tartós csapadékhiány hatását még a kimondottan jó vízgazdálkodású területek talaja sem képes ellensúlyozni. A talajtulajdonságok ismerete már csak azért is fontos, mert egyes talajtípusok és növénykultúrák aszály- vagy belvízérzékenysége is eltér, ez a komplex kapcsolatrendszer alapvetően meghatározza a fenntartható növénytermelés jövőbeli irányait.
A július elején induló projektben az ATK TAKI szakemberei a termőterületek digitális talaj- és -vízgazdálkodási térképeinek létrehozását vállalták. A közlemény szerint a hazai termőterületek állapotáról különböző intézményekben állnak rendelkezésre információk és ezek térinformatikai rendszerekbe történő beillesztése, a hidrofizikai adatbázisokkal együtt segíthet a szélsőséges vízháztartási helyzetek előrejelzésben, az aszály és a belvíz hatásainak pontos felmérésében. Az innen nyert információk vízgazdálkodási szakpolitikai programok kialakításához is támpontot adhatnak, így például segíthetnek annak eldöntésében, hogy hol érdemes öntözőberuházást megvalósítani.
MTI
Kapcsolódó cikkeink
IGD: A retail média és a hatékonyságnövelés fontos lesz 2024-ben
Az alábbi cikkünkben azt az IGD nemrégiben megjelent előrejelzésében felvázolt öt…
Tovább olvasom >Folytatódik az öntözésfejlesztés támogatása
A gazdálkodókat támogatni kell abban, hogy alkalmazkodni tudjanak a klímaváltozás…
Tovább olvasom >Víz Világnap: A klímaváltozás miatt különösen fontos a megfelelő vízgazdálkodás
A víz olyan természeti kincs, amelyre fokozottan vigyáznunk, vele megfelelően…
Tovább olvasom >További innovációs termékek
Hét trend, amely 2024-ben az in-store marketingre és a kereskedelmi dizájnra hatással lesz
A fogyasztók figyelmének megragadása és megtartása évről évre egyre nehezebbnek tűnik.…
Tovább olvasom >2024 a kihívások éve a dohányipar és dohány-kiskereskedelem számára
A gazdasági nehézségek ellenére várhatóan növekedett a dohány-kiskereskedelem éves árbevétele…
Tovább olvasom >Megjelent a Trade magazin legújabb száma!
A digitális verzió ezúttal is bővített formában jelent meg, és olvasható a levél…
Tovább olvasom >