Digitális talaj- és vízgazdálkodási térképekkel segíthetik mérsékelni az aszálykárokat szakemberek
A mezőgazdasági termőterületek digitális talaj- és vízgazdálkodási térképeinek kifejlesztésében vesznek részt az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének (ATK TAKI) szakemberei egy konzorcium keretében, amely segíthet az egyes termőtalajok aszályérzékenységének előrejelzésében, a természetes vízvisszatartás tervezésében.

Az új magyar fejlesztés segíthet a jövőbeni aszályok elleni küzdelemben a gazdáknak. (Fotó: Pixabay)
A digitális talaj- és vízgazdálkodási térképek kifejlesztése várhatóan néhány évig tart – tudta meg az MTI Hencz Évától, az ELKH kommunikációs igazgatójától. A Pannon Egyetem vezette konzorcium tagjai között van még a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet és az Ökológiai Kutatóközpont is. A projekt a Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium égisze alatt valósul meg. Ez egyike annak a 10 nemzeti laboratóriumnak, amelyek az ELKH kutatóinak részvételével, 60 milliárd forintos támogatásra számíthatnak a következő években. A talajban potenciálisan tárolt vízkészletek felmérésének és megóvásának alapja a talaj vízgazdálkodásának ismerete – írták a kutatók, akik szerint tartós szárazság mellett a csapadék várható szélsőséges időbeli és térbeli eloszlására is fel kell készülni a jövőben. A hosszan tartó szárazság és az azt követő hirtelen lehulló, nagy intenzitású csapadék kombinációja felgyorsítja a talajszerkezet leromlását és az eróziót, ami a talaj termékenységét is befolyásolja. A tartós csapadékhiány hatását még a kimondottan jó vízgazdálkodású területek talaja sem képes ellensúlyozni. A talajtulajdonságok ismerete már csak azért is fontos, mert egyes talajtípusok és növénykultúrák aszály- vagy belvízérzékenysége is eltér, ez a komplex kapcsolatrendszer alapvetően meghatározza a fenntartható növénytermelés jövőbeli irányait.
A július elején induló projektben az ATK TAKI szakemberei a termőterületek digitális talaj- és -vízgazdálkodási térképeinek létrehozását vállalták. A közlemény szerint a hazai termőterületek állapotáról különböző intézményekben állnak rendelkezésre információk és ezek térinformatikai rendszerekbe történő beillesztése, a hidrofizikai adatbázisokkal együtt segíthet a szélsőséges vízháztartási helyzetek előrejelzésben, az aszály és a belvíz hatásainak pontos felmérésében. Az innen nyert információk vízgazdálkodási szakpolitikai programok kialakításához is támpontot adhatnak, így például segíthetnek annak eldöntésében, hogy hol érdemes öntözőberuházást megvalósítani.
MTI
Kapcsolódó cikkeink
Idén sem kell mezőgazdasági vízszolgáltatási díjat fizetni öntözési célú vízfelhasználás esetén
Az elmúlt időszakban rendkívül komoly kihívásokkal kellett megküzdenie a gazdáknak,…
Tovább olvasom >Korszerűbb, hatékonyabb és fenntarthatóbb agrárium épül
A magyar mezőgazdaság nemcsak a gazdaságunk alappillére, hanem a vidéki…
Tovább olvasom >A rendszerváltás utáni legnagyobb agrárfejlesztési program részesei vagyunk
A rendszerváltás utáni legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztési program részesei…
Tovább olvasom >További innovációs termékek
GKI Elemzés: EU-s források nélkül csak döcögne a hazai gazdaság
Idén május 1-én ünnepeljük uniós csatlakozásunk 21. évfordulóját. EU-s tagságunknak…
Tovább olvasom >Csökkentette az élelmiszerárakat az árrésstop és az online Árfigyelő bővítése
2025 áprilisában csökkent az infláció és az élelmiszerárak növekedési üteme…
Tovább olvasom >NGM: mindig fellépünk az indokolatlan áremelés ellen, a következő hónapokban tovább csökkenhet az infláció
Áprilisban az infláció mértéke 4,2 százalékra, míg az élelmiszerinflációé 5,4…
Tovább olvasom >