Digitális talaj- és vízgazdálkodási térképekkel segíthetik mérsékelni az aszálykárokat szakemberek
A mezőgazdasági termőterületek digitális talaj- és vízgazdálkodási térképeinek kifejlesztésében vesznek részt az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének (ATK TAKI) szakemberei egy konzorcium keretében, amely segíthet az egyes termőtalajok aszályérzékenységének előrejelzésében, a természetes vízvisszatartás tervezésében.

Az új magyar fejlesztés segíthet a jövőbeni aszályok elleni küzdelemben a gazdáknak. (Fotó: Pixabay)
A digitális talaj- és vízgazdálkodási térképek kifejlesztése várhatóan néhány évig tart – tudta meg az MTI Hencz Évától, az ELKH kommunikációs igazgatójától. A Pannon Egyetem vezette konzorcium tagjai között van még a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet és az Ökológiai Kutatóközpont is. A projekt a Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium égisze alatt valósul meg. Ez egyike annak a 10 nemzeti laboratóriumnak, amelyek az ELKH kutatóinak részvételével, 60 milliárd forintos támogatásra számíthatnak a következő években. A talajban potenciálisan tárolt vízkészletek felmérésének és megóvásának alapja a talaj vízgazdálkodásának ismerete – írták a kutatók, akik szerint tartós szárazság mellett a csapadék várható szélsőséges időbeli és térbeli eloszlására is fel kell készülni a jövőben. A hosszan tartó szárazság és az azt követő hirtelen lehulló, nagy intenzitású csapadék kombinációja felgyorsítja a talajszerkezet leromlását és az eróziót, ami a talaj termékenységét is befolyásolja. A tartós csapadékhiány hatását még a kimondottan jó vízgazdálkodású területek talaja sem képes ellensúlyozni. A talajtulajdonságok ismerete már csak azért is fontos, mert egyes talajtípusok és növénykultúrák aszály- vagy belvízérzékenysége is eltér, ez a komplex kapcsolatrendszer alapvetően meghatározza a fenntartható növénytermelés jövőbeli irányait.
A július elején induló projektben az ATK TAKI szakemberei a termőterületek digitális talaj- és -vízgazdálkodási térképeinek létrehozását vállalták. A közlemény szerint a hazai termőterületek állapotáról különböző intézményekben állnak rendelkezésre információk és ezek térinformatikai rendszerekbe történő beillesztése, a hidrofizikai adatbázisokkal együtt segíthet a szélsőséges vízháztartási helyzetek előrejelzésben, az aszály és a belvíz hatásainak pontos felmérésében. Az innen nyert információk vízgazdálkodási szakpolitikai programok kialakításához is támpontot adhatnak, így például segíthetnek annak eldöntésében, hogy hol érdemes öntözőberuházást megvalósítani.
MTI
Kapcsolódó cikkeink
Megalakult az Erdészeti Klímaadaptációs Fórum
Megtartotta alakuló ülését az Erdészeti Klímaadaptációs Fórum, mely célul tűzte…
Tovább olvasom >Ezer vízügyi szakember dolgozik az aszály elleni küzdelemben
Országszerte ezer vízügyi szakember dolgozik az aszály elleni küzdelemben és…
Tovább olvasom >Az ingyenes öntözővíz több mint 10 milliárd forint költségmegtakarítást eredményez a gazdálkodók számára
Országszerte 260 helyszínen avatkoznak be a vízhiány enyhítése érdekében és…
Tovább olvasom >További innovációs termékek
Új tulajdonoshoz kerül a Dole amerikai frisszöldség-üzletága
A dublini központú Dole bejelentette, hogy eladta amerikai frisszöldség-üzletágát az…
Tovább olvasom >Új partnerségekkel ad lendületet ESG kezdeményezéseinek a Wolt
Két új stratégiai partnerségről tett bejelentést a finn étel-házhozszállító vállalat,…
Tovább olvasom >Mesterséges intelligenciával gyorsítja a pénztárakat a Colruyt
Valamennyi kasszájánál bevezeti a belga Colruyt „easy check-out” nevű rendszerét,…
Tovább olvasom >