A digitális gazdaság kihívásai

Új tanulmányt mutatott be az Accenture: az anyag a digitális gazdaság kihívásaira keresi a választ. A szakemberek a kiszolgáltatott munkaerő-piaci szereplők támogatásának lehetőségeiről és a legsürgősebb feladatok bemutatásáról szóló kutatás során több mint 40 szakembert, véleményvezért kérdeztek meg, 130 millió álláshirdetést elemeztek ki, illetve 1000 munkaerő-fejlesztési programot is áttekintettek az Accenture munkatársai.

A ma iskolát kezdő gyerekek 65%-ának olyan munkaköre lesz, amilyen most még nem létezik, miközben az OECD országokban a munkahelyek közel egytizedét veszélyezteti az automatizálás. Ezek a tények egyértelműen jelzik, hogy egyre sürgetőbb feladat pontosan előre jelezni a digitális gazdaság hatását a munkaerőpiacra. Mindeközben pedig aktívan készülni kell a munkaadói és munkavállalói oldalnak is arra, miként alkalmazkodik ezekhez a változásokhoz.

Ezeket a kihívásokat figyelembe véve publikálta az Accenture kutatását, az „Új képességeket most” (New Skills Now) címmel, amely a digitális gazdaság kihívásait és lehetőségeit összegzi. A projektet komoly háttérmunka előzte meg: több mint 40 gyakorló szakembert és véleményvezért kérdeztek meg, az idegtudomány, vállalati tanulás, tehetségmenedzsment, oktatás, szociológia és kognitív pszichológia területeit is érintették. Mindezek mellett több mint 130 millió álláshirdetést elemeztek és áttekintettek 1000 munkaerő-fejlesztési programot. A tanulmány és a projekt célja az összegyűlt tudás keretbe helyezése, iránymutatás, valamint egy előremutató vitaindítás arról, hogy milyen tennivalók állnak előttünk.

A kutatás során az alábbi kérdéseket tanulmányozta az Accenture:
• Milyen képességek elsajátítására van szükség a digitális gazdaságban?
• Hogyan lehet ezeket a képességeket fejleszteni és hatékony programokat kialakítani ezek alapján?
• A digitális gazdaságot alakító erők hogyan definiálják újra a munka jövőjét a kiszolgáltatott és marginalizált munkaerő esetében?

Képességek a digitális gazdaságban

2024-re a digitális képességeket igénylő pozíciók száma 12%-kal nő. A kutatás szerint minél korábban fejlesztik ki az egyének tanuláshoz kapcsolódó képességeket, és alakítják ki a támogató szemléletet, annál nagyobb a siker valószínűsége. A jövő generációk arra számíthatnak, hogy többször munkakört váltanak, és ezek között számos olyan lesz, amit még fel sem találtak. A növekedési szemlélet – amelyet az ellenállóképesség, az alkalmazkodóképesség és a tanulás iránti szeretet jellemez – az alapja minden más képességnek, amelyre a munkakeresőknek és vállalkozóknak szüksége van, hogy sikeresen eligazodjanak a munka változó világában.
Hogyan segíthetünk a kiszolgáltatott és marginalizált munkaerőnek?

Az Accenture – a társadalmi felelősségvállalás jegyében – már 2010-ben elindította a „Képességek a sikerért” című programját. Abban az időszakban történt ez, amikor a globális gazdaság éppen egy súlyos recesszióból lábalt ki, sok országot magas munkanélküli ráta jellemzett, különösen a fiatalok körében. A „Képességek a sikerért” elindítása óta az Accenture egy több mint 500 nonprofit szervezetből álló nemzetközi hálózattal épített ki kapcsolatokat, akik kiszolgáltatott és marginalizált emberek képességbeli és foglalkoztatási hiányosságait számolják fel világszerte. A program támogatásával az elmúlt közel 7 évben több mint 1,7 millió embert vértezett fel a cég és partnerei olyan képességekkel, amelyek segítségével munkát találhatnak vagy üzleti vállalkozást indíthatnak. A projekt tapasztalatai alapján a résztvevő szakemberek gyakorlati know-how-ját is megosztották – többek között ez is szolgált a publikált tanulmány alapjául.

Melyek a legsürgősebb tennivalók?

A projektalapú munka a 2015-ös 28%-ról 2020-ra 66%-ra fog növekedni, és nagyon fontos lesz majd a rugalmasság. Ehhez kapcsolódóan lényegesek lesznek az interaktív képességek, hogyan alakítsunk ki kapcsolatokat, aminek a segítségével hatékonyan tudunk dolgozni másokkal: akár személyesen, akár virtuálisan. Ezen kívül fontos lesz a problémamegoldás kreatív megközelítése – az empátia és az újszerű gondolkodás képességének elsajátítása, valamint a helyi piaci és iparági igényeknek megfelelő releváns képességek tanulása.
A legfontosabb tehát a jövő munkavégzéséhez kapcsolódó képességek elsajátítása, illetve a megfelelő gyakorlati tudás megszerzése ahhoz, hogy kezelni tudjuk a technológiai megoldásokhoz kapcsolódó kihívásokat.