Nyitunk Irán felé

Dátum: 2017. 05. 10. 10:12

Fokozott nemzetközi érdeklődés középpontjába került Irán az utóbbi egy-két évben. Korábban épülő atomreaktora miatt gazdasági blokád alá vonták, azonban a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ellenőrzéssel kapcsolatos követelményeinek teljesítését követően az embargót feloldották. Most egyre másra születnek gazdasági együttműködésekről szóló egyezmények, hosszú távú megállapodások. A vonzó iráni piacért folytatott versenybe Magyarország is beszállt.

A Közel-Kelet legjelentősebb kiterjedésű (1648,2 ezer négyzetkilométernyi) országában 82,8 millió lakos él. Az öntözött mezőgazdasági terület magyarországi méreteket ölt, 95 ezer négyzetkilométer. Az iráni öntözési kultúra kiterjedt voltából adódik, hogy az ország zöldség- és gyümölcstermesztése fejlett. A szántóföldi kultúrák közül a búza, a rizs, a kukorica, a napraforgó, a cukorrépa és a cukornád, valamint a gyapot és a földimogyoró emelhető ki, de igen jelentős a legelőre alapozott állattartás és az ehhez kötődő termékek (gyapjú- és tejtermékek) széles köre is.

Az egy főre jutó 18 ezer 100 USD/fő/2016 GDP ellenére a mezőgazdaság GDP-hez való hozzájárulása igen magas (9,1%), miközben a szektor az aktív munkaerő 16,3%-át foglalkoztatja, azaz közel 5 millió gazdálkodót. Jóllehet az inflációs ráta 2016-ban 8%-ra mérséklődött ugyan, de 2015-ben még elérte a 13,7%-ot. A politikai stabilitás, az alacsony eladósodottsági szint és az igen jelentős, fizetőképes belső fogyasztói réteg (29 millió foglalkoztatott) vonzó befektetési tereppé teszi az ásványkincsekben és energiahordozókban gazdag országot.

Francia kezdeményezés

Szabadulva az említett nemzetközi elszigeteltségből az iráni gazdaságdiplomácia is magasabb sebességi fokozatba kapcsolt. Példaként említve a fejlett Nyugat külkapcsolatok normalizálódását célul tűző igyekezetét, megemlíthető, hogy a francia mezőgazdasági miniszter vállalkozókkal megerősített delegációja már 2015 szeptemberében, az embargó feloldása előtti időszakban puhatolózó tárgyalásokat kezdeményezett Teheránban.

A kezdeményezés eredményeként a két fél magas rangú tisztségviselői 2016. január 28-án el is fogadták és alá is írták a két ország közötti agrármegállapodást, mely elsősorban a kölcsönös piacnyitást célozta.

A megállapodás tartalmi elemeit nézve egyértelmű, hogy a franciák nem aprózták el a piacépítést szolgáló lépéseiket, hosszabb távra tervezve komoly áldozatok vállalásával is biztosítani akarják a 83 milliós iráni piacon való tartós jelenlétüket. Nem véletlen, hogy a franciáknál csakúgy, mint Európa fejlettebb országaiban a külpolitika a gazdasági érdekeknek van alárendelve és nem fordítva. Ez utóbbi szempontból, ha korábban nem is, de 2010 óta már mi is jól állunk.

Iráni reláció magyar szemmel

Visszatekintve az iráni agrárexportunk viszonylag rövid múltjára, előre kell bocsátani, hogy az utóbbi évtizedek politikai viharai mély nyomokat hagytak a két ország egymással folytatott külkereskedelmében. A kép meglehetősen zavaros, a szisztematikus piacépítés nyomait nem igazán vehetjük észre.

Ki kell hangsúlyoznunk, hogy az EU-nak nincs jelenleg kereskedelmi egyezménye Iránnal, így az uniós tagországok úgymond a saját szakállukra kötelezik el magukat, anélkül, hogy ismernék a brüsszeli széljárást.

Kivitelünk állandó elemei között találjuk a gabonaféléket (ezen belül is túlnyomó részben kukorica-vetőmagot), a fagyasztott és szárított zöldségféléket, a cukortermékeket és édességeket, valamint az olajos magvakat, kiváltképp a repcemagot. Kivételt ez alól a 2002-es, rendkívül jelentős, 56 ezer tonnás takarmánykukorica-exportunk képez, melyet később újabb szállítmányok, ilyen nagyságrendben nem követtek. A 2003-as, relatíve magas élelmiszerexportunk mögött ugyanis nem a gabonaszállítások folytatódása, hanem egy igen jelentős nagyságrendet (150 tonnát) képező, 804 ezer eurós szivar- és cigarettaexport bújik meg.

A magyar agrárkivitel iráni piaci fellendülésének valódi kezdete tehát épp úgy, mint az Öböl menti térség más országai esetében is egybeesik a 2010-es kormányváltással, az ezt követő koncepcióváltással, valamint az alternatív piacok bekapcsolását segítő intézkedésekkel. A térségben tapasztalható, a magyar agrártermékek iránt megnyilvánuló látványos keresletélénkülés a Keleti Nyitás címen futó külgazdasági politika, piacnyitást eredményező egyenes következménye.

Élelmiszer-gazdasági exportunk 2016-ban, a január–novemberi adatok tükrében mintegy 30%-os bővülést mutatott. Iráni piaci kivitelünk legjelentősebb tételét az 1,3 millió eurót elérő 1516 tonnányi árutömeget meghaladó fagyasztott zöldségfélék (elsősorban fagyasztott csemegekukorica) képezték. Fontos exportcikknek bizonyult a 400 tonnát közelítő, értékben 897 ezer eurós árbevételt hozó kukorica-vetőmagunk, a 741 ezer eurós árbevételt elérő, 10% fölötti bővülést mutató élelmiszer-készítmények köre, azon belül is elsősorban az étrend-kiegészítők és az élelmiszeripari adalékanyagok körébe tartozó termékek. A repcemag is keresett cikknek számított, hiszen a 65 tonnás kivitel 415 ezer eurót hozott.

A csemegekukorica-kivitelünk értékben egyik évről a másikra közel tízszeresére nőtt, miközben az exportmennyiség 8,4-szeresére duzzadt. A repcemagkivitelünk értékben megduplázódott, mennyiségben pedig 62%-os bővülést mutatott. Az étrend-kiegészítők és élelmiszeripari adalékanyagok exportárbevétele 10,5%-kal nőtt, miközben az exportmennyiség 29%-kal bővült. Ez utóbbi esetében csökkent az értékesítési átlagár, de mind a fagyasztott csemegekukorica, mind a kukorica-vetőmag, mind pedig a repce esetében nőtt az értékesítési átlagár.

Még mínuszban

Exportunk reményteljes alakulása mellett a másik oldal felvillantása sem lehet érdektelen. Annál is inkább indokolt említést tenni az iráni élelmiszerimport alakulásáról, mivel az agrár-külkereskedelmi mérlegünk tartósan deficites. Az iráni piacról származó élelmiszerek túlnyomó hányada ugyanakkor nem feldolgozott termék, hanem elsősorban zöldség, gyümölcs, de leginkább csak gyümölcs, azon belül is zömében szőlő, dinnye és datolya.

Az elmúlt bő másfél évtizedben az iráni piac esetében mindössze három évben, 2011-ben, 2014-ben és 2016-ban váltott pozitívra a külkereskedelmi mérlegünk. Van még tehát mit dolgoznunk ezen a piacon.

Importunk 90%-ot meghaladó mértékben gyümölcstermékekből áll, a maradékot pedig zöldség teszi ki, ami az iráni mezőgazdaság erejét és a zöldség-, gyümölcskultúrák tekintetében érzékelhető versenyképességi helyzetét mutatja, jóllehet az importszőlő leginkább a hazai csemegeszőlő-szezonon kívül jelenik meg, választékbővítő funkciót ellátva.

Az agrár- és élelmiszeripari exportunk vázolt összefüggései is példázza, hogy jelentős exportlehetőségek nyílnak mostanában a magyar cégek előtt Iránban.

Az iráni gazdaság jelentős fellendülés előtt áll. A Világbank 2017-re és 2018-ra mintegy 5%-os GDP-növekedést prognosztizál, ami a kereskedelem dinamikus bővülését is maga után vonja. A magyar gazdaságdiplomácia szerint a nemzetközi kereskedelmi korlátozások enyhítésével Irán a következő években ismét bekapcsolódik a nemzetközi gazdasági vérkeringésbe, a modernizálódó gazdaság valamennyi szegmense hasznosítani tudná a magyar technológiát és szakértelmet. A Magyar Nemzeti Kereskedőház vezérigazgatója szerint a gazdaság valamennyi szegmensében kialakíthatók üzleti együttműködések, legyen szó akár mezőgazdaságról, gyógyszer-, jármű-, építő- és élelmiszeriparról, a megújuló energiák területéről, vízgazdálkodásról, infokommunikációról vagy épp az oktatás területéről.