Deloitte: spórolnak a fejlesztéssel a cégek

Szerző: trademagazin Dátum: 2011. 05. 09. 12:18

A cégek egyelőre nem tervezik, hogy jelentős mértékben növelik a kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatos ráfordításaikat. Ez derül ki a Deloitte Zrt. felméréséből, amit első alkalommal, közel ötszáz, Magyarországon működő közepes- és nagyvállalat megkérdezésével készített a cég.

A vállalati szektor bevonása elengedhetetlen ahhoz, hogy 2020-ig teljesülhessen az a kiemelt kormányzati cél, hogy Magyarország GDP-arányos K+F ráfordítása 1.8 százalékra emelkedjen – olvasható az anyagban.

Dr. Márkus Csaba, a Deloitte Zrt. Kutatás-fejlesztési és Állami támogatások üzletágának igazgatója elmondta: Az EU2020 stratégia megvalósítását elősegítő Nemzeti Intézkedési Terv egyik kiemelt célja, hogy 2020-ra a jelenlegi – közel egy évtizede stagnáló – 1 százalék körüli GDP-arányos hazai K+F ráfordítást 1.8 százalékra növelje, méghozzá főként a vállalkozások K+F ráfordításainak növelésére építve.

A Deloitte Magyarországon működő közepes és nagyvállalatok körében végzett felmérése ugyanakkor rávilágított arra, hogy a szabályozási környezet változatlansága mellett a K+F tevékenységet folytató vállalkozások közel háromnegyede várhatóan nem fogja növelni a K+F ráfordításait az elkövetkező években, kifejezetten a K+F ráfordításai csökkenésére pedig a válaszadók 9 százaléka számít.

A Deloitte nemzetközi tapasztalatai szerint a vállalatok hazánk és Lengyelország esetében jellemzően átlagosan az árbevétel 0.9 százaléka alatti összeget, Szlovákia és Románia esetében jellemzően az árbevétel 0.9 – 3 százaléka közötti összeget, míg Horvátország és Csehország esetében jellemzően az árbevétel 3 százaléka feletti összeget fordítottak a kutatás-fejlesztési tevékenységükre.

A regionális összehasonlításból az is kitűnik, hogy a magyar vállalkozások látszólag kevesebbet költenek K+F-re a régió más országaiban működő cégekhez képest. Ez azt is sugallja, hogy ezen vállalkozások K+F ráfordításainak “növelésében”, ösztönzésében van lehetőség a jövőre nézve. Másrészt rámutat arra is, hogy a tényleges K+F ráfordítás meghaladhatja a cégek által ismert (és bevallott) K+F ráfordítást, de ezen ráfordítások kimutatása gyakran nehézségekbe ütközik.

A nemzetközi tapasztalatok szerint az egyes országokban működő cégek K+F költését összességében (azaz az egyes országok közötti különbségeket figyelmen kívül hagyva) motiváló tényezők közül a K+F (közvetlen, vissza nem térítendő) támogatások a legfontosabbak, amit az adókedvezmények, a versenytársak fokozott K+F aktivitása és a megfelelő szakképzettségű munkavállalók rendelkezésre állása követ – közli a marketinginfo.hu.

Kapcsolódó cikkeink