Deloitte: növekvő lakossági hitelezés jellemzi a régiót

Növekvő mérlegfőösszeg és hitelezés, pozitív tartományba kerülő jövedelmezőség, a nem teljesítő hitelek arányának csökkenése – ez jellemzi a Deloitte CE Banking Outlook felmérése alapján a következő években a régió bankpiacát, a felmérést kedden Budapesten sajtóbeszélgetésen mutatták be.

A Deloitte 8 közép-európai ország 2018-ig előrejelzett bankpiaci kilátásait összegző felmérése (CE Banking Outlook), valamint a lakossági várakozásokat vizsgáló BankIndex kutatása szerint ugyan a magyar bankok középtávú jövedelmezősége elmarad régiós társaikétól, azonban tovább javult a bankrendszer és a banki szolgáltatások megítélése, ami előrevetíti a lakossági hitelezés bővülését.
A kutatás tanúsága szerint bár a korábbi évekhez képest pozitív képet mutatnak a magyar banki folyamatok, a régión belül Magyarország bankpiacának teljesítménye a legtöbb területen elmarad a többi közép-európai ország hitelintézeteinek teljesítményétől.
A régiós hitelállomány éves növekedése 2015-ben az egész közép-európai régióban 3,4 százalékot tett ki, 2018-ban várhatóan 5 százalékra emelkedik.
Demeter Ákos, a Deloitte Zrt. partnere kiemelte: a régiós eredményekkel összevetve Magyarországon 2016-ban stagnál a hitelállomány. A lakossági hitelezésen belül viszont a nem jelzálog típusú hitelek növekedése a meghatározó, a portfoliótisztítást követően 2018-ig folyamatosan emelkedő, végül 2,5 százalékot elérő növekedésre lehet számítani.
Úgy vélte, régiós szinten nagyon ígéretes a nem teljesítő hitelek (NPL) arányának csökkenése is. A 2013-as regionális 11 százalékos csúcsról 2015-re 8,8 százalékra csökkent ez az arány, a tendencia 2018-ig tovább folytatódhat, és elérheti a 7 százalékot. A javulásban nagy szerepet játszik Magyarország is, ahol a 2013-as 16 százalékról mára közel 4 százalékponttal csökkent a ráta, ez folytatódhat 2018-ig, amikor akár a 9 százalékos szintet is elérheti – tette hozzá Demeter Ákos.
A saját tőke arányos nyereség (ROE) alapon vizsgált mutató Magyarországon az 5-6 százalékos sávban lehet 2017-ben és 2018-ban, míg ugyanez a vizsgált közép-európai országokra várhatóan 7,8 százalékot ér el 2018-ra, emelkedő tendencia mellett.
A Deloitte munkatársai azt látták, hogy a bankok által bevezetett intézkedések hatására a költség/jövedelmezőség mutató régiós ráta csökken 2018-ig, 54,6 százalékra süllyed, ami 4 százalékponttal alacsonyabb a 2015-ös értéknél.
Demeter Ákos rámutatott: a magyar 2015. évi 83 százalékos költség/jövedelmezőségi ráta a legmagasabb a régióban. Ez az egyszeri hatásokat is tartalmazó érték 2016-ra 63 százalékra esett vissza. Úgy vélte, ha a magyar bankok jövedelmezőségi szempontból utol akarják érni régiós társaikat, akkor jelentősen javítaniuk kell hatékonyságukat. Kiemelte: 76 közép-európai bank digitális csatornáiról készített elemzésük azt mutatta meg, hogy a pénzintézetek több mint 80 százalékában a banki funkcióknak csak 13 százaléka érhető el digitális formában. Magyarország digitális érettség szempontjából a 7. helyen végzett a vizsgált 8 ország közül, a legjobb magyar bank pedig a 21. helyet érte el a vizsgált 76 vizsgált közép-európai pénzintézet közül – mondta Demeter Ákos. (MTI)