A tavalyinál várhatóan kevesebb kukorica terem az idén
A tavalyinál várhatóan kevesebb kukorica terem az idén, a hektáronkénti termésátlag elmarad a 2016-os rekordszinttől – közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős államtitkára szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.
Czerván György a Betakarítási koordinációs bizottság ülését követően elmondta: a szántóföldi növények közül a kukoricát termesztik a legnagyobb, több mint 1 millió hektáros vetésterületen. Eddig mintegy 92 ezer hektárról takarították be a termést. A termésátlag mintegy 6,3 tonna hektáronként, ennek alapján 6,0-6,5 tonna közötti országos átlaggal lehet majd számolni, szemben a tavalyi 8,6 tonnás rekordhozammal.
A gyengébb termésátlag miatt egyértelműen a nyári hőhullámok okolhatók, a mennyiségek nagy eltéréséket mutatnak térségenként. A belföldi ellátás biztosított, és exportra is jut a számítások szerint, mintegy 2,3 millió tonna – mondta az államtitkár.
Czerván György emlékeztetett: a múlt héten bőséges csapadék hullott az egész országban, jellemzően mintegy 20-50 milliméter közötti mennyiségben. A hét első felében a Dunántúlon, míg második felében a keleti országrészben volt több csapadék. Emiatt a betakarítási és vetési munkák végzése lelassult – néhány helyen a betakarítás le is állt – az országban. Az őszi káposzta repcének ugyanakkor az eső jót tett – jegyezte meg.
A napraforgót mintegy 660 ezer hektáron termesztik az országban. Betakarítása a nagy esőzésekig jól haladt, országosan elérte a 70 százalékot. A termésátlag 2,8-2,9 tonna hektáronként, és az olajtartalom is jó. A legmagasabb, 3 tonna feletti hektáronkénti termésátlagokat továbbra is Tolna, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyéből jelentették. A termésátlagok továbbra is jelentősen szóródnak. A veszteségek elkerülése érdekében mielőbb be kellene fejezni a betakarítását, de jelenleg sok helyen az esőzések hatására a talajokra nem lehet rámenni – mondta az államtitkár.
A szója 66 ezer hektáros vetésterületének 34 százalékról takarították be a termést. a hozam 2,4 tonna körül alakul hektáronként. A burgonya betakarításának készültsége 83 százalékos, a termésátlag 27 tonna körül alakul hektáronként. A cukorrépa betakarítása is folytatódott a 16 ezer hektáros vetésterületről, az országos készültség 14 százalékon áll. A termésátlag 63 tonna körüli hektáronként.
Czerván György elmondta, a vetési munkálatokat a múlt heti időjárás hátráltatta, a magágyak minőségére azonban pozitívan hatott. Az őszi káposztarepce vetése 96 százalékos, a nagyon korán elvetett állományok már 4-6 levelesek, és már megjelentek a kártevők is. Az őszi búza vetése is elkezdődött a megyék többségében, a vetési szándék 965-966 ezer hektár. Az őszi vetések magágykészítése mintegy 40 százalékos – közölte.
Az eddigi adatok alapján az államtitkár megállapította: az idei tervezett vetésterület, főként a napraforgónak és a szójának köszönhetően, a tavalyinál 1,7 százalékkal nagyobb, de az elmúlt öt év átlagától 4,9 százalékkal elmarad.
Az idei hozamok a napraforgónál és a cukorrépánál megközelítik a tavalyi szintet, a burgonya hozama 8,1 százalékkal haladja meg a múlt évit. Az elmúlt öt év átlagához viszonyítva, a kukorica kivételével, minden növény hozama 5-17 százalékkal nőtt – közölte Czerván György.
Az államtitkár beszélt arról is, hogy a belföldi piaci árak az elmúlt hónapban, a világpiaci árakkal párhuzamosan, enyhén emelkedtek. Nem történt olyan esemény, ami lényeges ármozgást okozott volna. Egyedül a forint árfolyamának gyengülése befolyásolta az exportárakat – közölte.
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) adatai alapján Magyarországon például a malmi búzánál 45 400 forint a tonnánkénti ár, míg egy évvel korábban 40 500 forint volt. Takarmánybúzánál 43 003 forint a tonnánkénti ár, egy évvel ezelőtt 37 300 forintot tett ki. Takarmánykukoricánál az országos átlagár 43 ezer forint a tonnánként, míg egy évvel ezelőtt 38 500 forint volt.
Czerván György kifejtette, eddig mintegy 190 ezer hektárra érkezett kárbejelentés, kárenyhítési igény 12 300 termelőtől érkezett kárenyhítési igény. A múlt évben mintegy 130 ezer hektárra igényeltek a gazdák kárenyhítést, mintegy 11 ezren. A mezőgazdasági beruházások is emelkedtek az idei első fél évben, és elérték a 150 milliárd forintot. Ez mintegy egyharmaddal több – változatlan áron – mint egy évvel korábban. A növekedés főként a gépvásárlások emelkedésének köszönhető – mondta az államtitkár. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Nagy István: jó minőségű dinnyével indul a magyar dinnyeszezon
A tavalyihoz képest a dinnyeimport mennyisége 51 százalékkal csökkent, ami…
Tovább olvasom >Ingyen biztosítja a kormány a gazdáknak az öntözővizet
A kormány ingyenesen biztosítja a gazdák számára az öntözővizet azzal,…
Tovább olvasom >Az éghajlatváltozás az élelmezésbiztonság egyik legnagyobb kockázata
Hazánk vízgazdálkodási stratégiával, valamint a precíziós öntözéstechnológiák támogatásával csökkenti az…
Tovább olvasom >További cikkeink
GKI elemzés: Miért élnek szűkösebben a magyar háztartások, mint bárki más az EU-ban?
Képzeljük el, hogy minden uniós ország lakói egy nagy áruházban…
Tovább olvasom >KSH: az ipari termelői árak 2025. májusban az előző hónaphoz képest 0,7 százalékkal mérséklődtek, az egy évvel korábbihoz képest átlagosan 6,9 százalékkal növekedtek
2025 májusában az ipari termelői árak átlagosan 6,9 százalékkal meghaladták…
Tovább olvasom >A fogyasztás húzza a gazdaságot
Az Egyensúly Intézet friss előrejelzése szerint a magyar gazdaság idei…
Tovább olvasom >