A tavalyinál várhatóan kevesebb kukorica terem az idén
A tavalyinál várhatóan kevesebb kukorica terem az idén, a hektáronkénti termésátlag elmarad a 2016-os rekordszinttől – közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős államtitkára szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.
Czerván György a Betakarítási koordinációs bizottság ülését követően elmondta: a szántóföldi növények közül a kukoricát termesztik a legnagyobb, több mint 1 millió hektáros vetésterületen. Eddig mintegy 92 ezer hektárról takarították be a termést. A termésátlag mintegy 6,3 tonna hektáronként, ennek alapján 6,0-6,5 tonna közötti országos átlaggal lehet majd számolni, szemben a tavalyi 8,6 tonnás rekordhozammal.
A gyengébb termésátlag miatt egyértelműen a nyári hőhullámok okolhatók, a mennyiségek nagy eltéréséket mutatnak térségenként. A belföldi ellátás biztosított, és exportra is jut a számítások szerint, mintegy 2,3 millió tonna – mondta az államtitkár.
Czerván György emlékeztetett: a múlt héten bőséges csapadék hullott az egész országban, jellemzően mintegy 20-50 milliméter közötti mennyiségben. A hét első felében a Dunántúlon, míg második felében a keleti országrészben volt több csapadék. Emiatt a betakarítási és vetési munkák végzése lelassult – néhány helyen a betakarítás le is állt – az országban. Az őszi káposzta repcének ugyanakkor az eső jót tett – jegyezte meg.
A napraforgót mintegy 660 ezer hektáron termesztik az országban. Betakarítása a nagy esőzésekig jól haladt, országosan elérte a 70 százalékot. A termésátlag 2,8-2,9 tonna hektáronként, és az olajtartalom is jó. A legmagasabb, 3 tonna feletti hektáronkénti termésátlagokat továbbra is Tolna, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyéből jelentették. A termésátlagok továbbra is jelentősen szóródnak. A veszteségek elkerülése érdekében mielőbb be kellene fejezni a betakarítását, de jelenleg sok helyen az esőzések hatására a talajokra nem lehet rámenni – mondta az államtitkár.
A szója 66 ezer hektáros vetésterületének 34 százalékról takarították be a termést. a hozam 2,4 tonna körül alakul hektáronként. A burgonya betakarításának készültsége 83 százalékos, a termésátlag 27 tonna körül alakul hektáronként. A cukorrépa betakarítása is folytatódott a 16 ezer hektáros vetésterületről, az országos készültség 14 százalékon áll. A termésátlag 63 tonna körüli hektáronként.
Czerván György elmondta, a vetési munkálatokat a múlt heti időjárás hátráltatta, a magágyak minőségére azonban pozitívan hatott. Az őszi káposztarepce vetése 96 százalékos, a nagyon korán elvetett állományok már 4-6 levelesek, és már megjelentek a kártevők is. Az őszi búza vetése is elkezdődött a megyék többségében, a vetési szándék 965-966 ezer hektár. Az őszi vetések magágykészítése mintegy 40 százalékos – közölte.
Az eddigi adatok alapján az államtitkár megállapította: az idei tervezett vetésterület, főként a napraforgónak és a szójának köszönhetően, a tavalyinál 1,7 százalékkal nagyobb, de az elmúlt öt év átlagától 4,9 százalékkal elmarad.
Az idei hozamok a napraforgónál és a cukorrépánál megközelítik a tavalyi szintet, a burgonya hozama 8,1 százalékkal haladja meg a múlt évit. Az elmúlt öt év átlagához viszonyítva, a kukorica kivételével, minden növény hozama 5-17 százalékkal nőtt – közölte Czerván György.
Az államtitkár beszélt arról is, hogy a belföldi piaci árak az elmúlt hónapban, a világpiaci árakkal párhuzamosan, enyhén emelkedtek. Nem történt olyan esemény, ami lényeges ármozgást okozott volna. Egyedül a forint árfolyamának gyengülése befolyásolta az exportárakat – közölte.
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) adatai alapján Magyarországon például a malmi búzánál 45 400 forint a tonnánkénti ár, míg egy évvel korábban 40 500 forint volt. Takarmánybúzánál 43 003 forint a tonnánkénti ár, egy évvel ezelőtt 37 300 forintot tett ki. Takarmánykukoricánál az országos átlagár 43 ezer forint a tonnánként, míg egy évvel ezelőtt 38 500 forint volt.
Czerván György kifejtette, eddig mintegy 190 ezer hektárra érkezett kárbejelentés, kárenyhítési igény 12 300 termelőtől érkezett kárenyhítési igény. A múlt évben mintegy 130 ezer hektárra igényeltek a gazdák kárenyhítést, mintegy 11 ezren. A mezőgazdasági beruházások is emelkedtek az idei első fél évben, és elérték a 150 milliárd forintot. Ez mintegy egyharmaddal több – változatlan áron – mint egy évvel korábban. A növekedés főként a gépvásárlások emelkedésének köszönhető – mondta az államtitkár. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
A NAK kiemelt feladatának tekinti a kiskultúrás növénytermesztés támogatását
A hazai kiskultúrás növénytermesztés sikerében kiemelt szerepe van a hatóságokkal…
Tovább olvasom >Soil-X-Change találkozó a talajmegújító innovációs partnerségekért
November 13-án az Agrárközgazdasági Intézet Nkft. (AKI) és a közös…
Tovább olvasom >A haltermelők az idei karácsonyi szezonra sem terveznek áremelést
A haltermelők az idei karácsonyi szezonra sem terveznek áremelést, amennyiben…
Tovább olvasom >További cikkeink
Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >Drágul a tej és a tejtermékek: mi áll az árak emelkedése mögött?
A tej és tejtermékek ára az elmúlt hónapokban jelentős növekedést…
Tovább olvasom >