Csökkent a volumen, de vajon valóban kevesebb élelmiszer fogy?

Non-foodból fogy jóval kevesebb

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene Magyarországon márciusban 13,1 százalékkal csökkent, azonban az infláció jelentősen visszafogta a költéseket, és nem szabad elfelejteni, hogy az előző évben az szja-visszatérítés és a teljes 13. havi nyugdíjak is növelték a költéseket. Az élelmiszer jellegű vegyes boltokban az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene 10,3 százalékkal csökkent, míg a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 9,6 százalékkal.

A boltláncok azt állítják, hogy a visszaesés elsősorban a non food termékeket érinti, és hogy kevesebb élelmiszer nem fogy a boltjaikban. A boltok igyekeznek enyhíteni a visszaesés hatásait, nagy kedvezményekkel próbálják eladni a non food termékeiket. Sok boltlánc azt állítja, hogy tavalyi áron, vagy még annál is kedvezőbben kínálja majd egyes non food termékeit, hogy vonzóbbá tegyék őket a vásárlók számára.

Az Auchan, a Lidl, a PENNY, a SPAR, és a Tesco a Pénzcentrum érdeklődésére valóban azt állítják, hogy arányaiban valóban kevesebb non food termék fogy a boltjaikban, mint korábban. Ennek oka lehet az is, hogy a vásárlók az élelmiszerre költenek, ahelyett hogy non food termékeket vásárolnának. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes boltokban ugyanis nem csak kifejezetten élelmiszerre szakosodott boltok találhatók, hanem italboltok, dohányboltok, és olyan boltok is, amelyek fő profilja az élelmiszer, de más termékeket – tisztítószereket, szerszámgépeket, ruhát, játékokat, stb. – is árulnak.

„Az egy évvel ezelőtti időszakhoz viszonyítva a termékek 3 hét utáni átlagos fogyása körülbelül 20 százalékkal esett vissza az in-out akciók esetében. Ezt a visszaesést a textil, a konyhai eszközök és a barkács kategóriákban tapasztaljuk leginkább. A nagyértékű (10–20 ezer forintos) cikkek kereslete is jelentősen csökkent. Azt is látjuk viszont, hogy a fókusz átkerült az állandó játék kategóriára, kifejezetten nagy keresletnövekedést tapasztalunk például a LEGO cikkek iránt”

– mondta el Kazatsay Eszter, a PENNY magyarországi kommunikációs vezetője a Pénzcentrumnak.

Az SPAR Magyarország üzletei tapasztaltak közel tíz százalékos csökkenést a nem élelmiszer termékek volumenében 2022-ben, összehasonlítva az előző évvel. A magas infláció és az euró árfolyamának kedvezőtlen változása nagy szerepet játszott ebben – legalábbis így nyilatkoztak.

Az Auchan szerint szintén látható a keresletcsökkenés a nem élelmiszer termékek területén, annak ellenére, hogy az infláció itt alacsonyabb. Azonban a vásárlók tudatosabbak lettek, és az ár-érték arány fontosabb szempont lett számukra. Az Auchan széles sajátmárkás kínálatával és számos kedvezménnyel igyekszik vonzóvá tenni a nem élelmiszer területet. Ezen felül a nyári szezon közeledtével 100 népszerű gyerekjátékot, kerti bútort és grillezőt kínálnak a tavalyinál, vagy akár annál is kedvezőbb áron.

A Lidl azt állítja, hogy a termékek ár-érték aránya most még fontosabb, mint valaha. A gazdasági helyzet miatt az emelkedő infláció és árak jelentősen befolyásolják a vásárlók viselkedését, így az árak döntő szerepet játszanak a vásárlások során. A vásárlók nagyobb figyelmet fordítanak az akciókra, és egyre inkább előnyben részesítik a saját márkás termékeket a drágább márkás alternatívákkal szemben – állítja a vállalat.

A Tesco szerint a kedvezőtlen világpiaci körülmények miatt az alapanyagok és energiahordozók árai jelentősen emelkedtek, és a gyártási, szállítási és disztribúciós költségek is nőttek. Emiatt a fogyasztói kereslet a non-food termékek esetében csökkent, és ez kb. 5 százalékos volumencsökkenést eredményezett. A vásárlók inkább az olcsóbb helyettesítő termékeket választják a drágább alternatívák helyett.