Csökkenő borfogyasztás, növekvő átlagár
A fogyasztók leggyakrabban továbbra is asztali bort vásárolnak, de a kereslet egyre inkább eltolódik a magasabb minőségi kategóriák és így a magasabb ár felé.
Növekvő átlagárak,
ritkább és egyre kisebb mennyiségű borvásárlás
– így foglalhatók össze a hazai borfogyasztás
legjellemzőbb tendenciái a 2007. évben a GfK Hungária
háztartások privát fogyasztását
vizsgáló Háztartáspanel adatainak
tükrében.
A vizsgálatok szerint hosszú
idő után először 2007-ben csökkent az otthoni
fogyasztásra szánt borokból megvásárolt
mennyiség. Míg 2004-ben 4, 2005-ben 5, 2006-ban 13
százalékkal növekedett az otthoni fogyasztás,
addig a tavalyi évben 12 százalékos csökkenés
volt tapasztalható. Ráadásul ez a mennyiségi
csökkenés az értékbeli forgalom 6
százalékos visszaesésével párosult,
aminek hátterében a borok literenkénti
átlagárának tavaly éves szinten mért
6 százalékos növekedése áll.
Jó hír ugyanakkor, hogy
nem csökkent a bort vásárlók száma –
100-ból 52 háztartás vásárolt
2006-ban és 2007-ben is valamilyen bort. A borfogyasztás
csökkenése összefüggésbe hozható
a tavalyi év során mutatkozó csökkenő
reálbérekkel, az élelmiszerek és
energiahordozók árának jelentős drágulásával.
A bor kategóriában érdekes módon nem a
legmagasabb árú, minőségi bor szegmensben
történt a vásárlás jelentősebb
visszafogása, hanem a legalacsonyabb árszegmensbe
tartozó, asztali boroknál.
A háztartások a tavalyi
évben átlagosan 421 forintos literenkénti áron
vásárolhattak bort. Ez az átlagár 6,3
százalékkal volt magasabb az egy évvel korábban
mért árnál. A minőségi borok
literenkénti átlagára 614 forint, a tájboroké
369 forint, az asztali boroké pedig 243 forint volt. Az
átlagár növekedése főleg a táj-,
illetve asztali borok kategóriájában mért
átlagár növekedésének
tulajdonítható, miközben a minőségi borok
ára minimálisan a 2006-os árak alatt maradt. A
háztartások leggyakrabban továbbra is asztali
bort vásároltak, de a kereslet egyre inkább
eltolódik a magasabb minőségi kategóriák
és így a magasabb ár felé.
A kereskedelmi márkák
nagyobb súlya a diszkontokra, a kisbolt láncokra,
valamint a szupermarketekre jellemző. Arányuk az összesen
megvásárolt bormennyiségből a diszkontokban 34
százalékkal, a kisbolt láncokban 22 százalékkal,
a szupermarketekben pedig 18 százalékkal részesedett
2007-ben.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
GKI: Romló bizalmi indexek és gazdasági kilátások Magyarországon
Novemberben mind az üzleti szféra, mind a fogyasztók pesszimistábbá váltak…
Tovább olvasom >Negyvenhét éves csúcsot döntött az arabica kávé ára
Az arabica kávé határidős jegyzése 47 éve nem látott szintre,…
Tovább olvasom >A piaci egyensúly biztosítására törekszik majd az új fogyasztóvédelmi hatóság
A január 1-jén felálló Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH)…
Tovább olvasom >