Csökken a tejtermelés és a feldolgozható tej mennyisége is

A 2009/2010. kvótaévben a nemzeti kvóta (2 050 ezer tonna) kihasználása 76 % volt, amely 1 541,7 millió kilogramm beszállítási és közvetlen fogyasztói értékesítésű tejnek felel meg.

A még ma is gazdaságtalan tejtermelést egyre több termelő fejezi be. Folyamatosan csökken a tehénállomány, az ellenőrzésbe bevont tehénlétszám ma már alig haladja meg a 174 ezret. Ezzel párhuzamosan csökken a tejtermelés és a feldolgozható tej mennyisége is. A KSH adatai szerint az alapanyagtej export bázis szintű.

A korábban beígért 22-23 forintos kilogrammonkénti tejtermelői támogatásokból a mai napig mindössze csak 6 Ft/kg realizálódott.

Belföldi értékesítés

A hazai alapanyagból előállított tej és tejtermékek belpiaci értékesítése 2010. első kilenc hónapjában folyadék egyenértékben kifejezve a bázishoz mérten 98,62%, ugyanez zsír alapon 107,34%.
A belföldi értékesítést termékcsoportonként vizsgálva megállapítható, hogy a Hajdú sajt 139,11%-kal több mint a bázis időszakban értékesített mennyiség, mely örvendetesnek tekinthető, annál is inkább, mert egy keménysajtról beszélünk, amelynek sokrétűségét (natúrban, szendvicsre, rántva, stb.) egyre inkább felismerik a fogyasztók. A további kemény, félkemény, lágy, sólében érlelt sajtok értékesítése 6-20%-kal marad el az előző évi szinttől. Az ömlesztett sajtértékesítés 7,5%-kal magasabb a bázisnál. A túró értékesítés, amely a sajt, túró kategórián belül 57%-os részarányt képvisel, 7,3%-kal haladta meg a bázist, jelentős a fejlődés a krémtúró vonatkozásában, amely vélhetően a választékbővítésnek köszönhető.

A fogyasztói tejértékesítés 2010. első kilenc hónapjában közel 5,0%-kal maradt el a bázistól. Az összes hazai gyártású fogyasztói tejértékesítésen belül a 2,8% zsírtartalmú tej ma is közel 70%-ot képvisel, az ettől eltérő zsírtartalmú tejek esetében viszont a polcokon döntő szerepet a külföldről származó tejek kapnak, ezen belül kiemelt az 1,5% zsírtartalmú UHT tej, melynél az import messze meghaladja a hazai előállításút. A számok tükrében megállapítható, hogy a fogyasztói igény eltolódik a teljes tej irányába, 33,19%-kal növekedett az értékesítés a bázishoz mérten, ez valójában a teljes értékű, ízben gazdagabb tej iránti fogyasztói igényt tükrözi.

Az idei év első nyolc hónapjában 116 ezer tonna tej és tejszín került be külföldről a hazai piacra, ez 58%-a a hazai előállítású tej és tejszín értékesítésnek. Ezen időszak alatt több mint 28 ezer tonna sajtot, illetve túrót hoztak be (zömében Trappista néven, a jellemző piros fóliába csomagolva), holott a hazai termelésű érlelt és ömlesztett sajtból az értékesítés nem érte el a 16 ezer tonnát. A hazai gyártású túró értékesítés ezen időszak alatt közel 22 ezer tonna volt.

Az AKI feldolgozói értékesítési árait vizsgálva megállapítható, hogy 2010. szeptemberében a 2,8% zsírtartalmú UHT tej, az adagolt vaj, a tejföl, a gyümölcsjoghurt, a kefir ára 7-12%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához mérten. A Trappista sajtnál 26,40%-os áremelkedés volt tapasztalható. Ezzel szemben a joghurtnál és az ömlesztett sajtnál 4-7%-os árcsökkenésről ad számot az AKI.

Támogatások

2010. október 25-én került kifizetésre a 28/2010. (III.30.) FVM rendelet alapján a 2011. évre szóló egységes területalapú támogatások, valamint a meghirdetett különleges tejtámogatás, 50%-os előlege. A különleges tejtámogatás összesen 9,55 Ft tejkilogrammonként, a másik fél rész kifizetését ez év decemberére ígérik. Az MVH a SAPS előlegét és a különleges tejtámogatást az eredeti, 2010. májusban benyújtott kérelmek alapján utalja. Ezen túl a tejágazat szereplői csak az Uniós kasszából nyújtott tejágazati támogatásból részesültek, amely 0,60 Ft/kg volt. A SAPS top up keretében a történelmi báziskvóta támogatás mértéke várhatóan 6 Ft/kg lesz, amelynek kifizetése 2011. januárban várható.

Agrárstratégia 2010-2020.

A Tej, Tejtermék Termékpálya Bizottság 2010. július 16-i ülésén a Tej Terméktanács felkérést kapott, hogy készítse el a tej termékpálya tízéves stratégiáját. A Tej Terméktanács elkészítette az anyagot, és azt széles körben megvitatta a tejágazat szereplőivel, amelynek alapján készült el annak véglegesítése. Az anyag 2010. október elején került átadásra Dr. Feldman Zsolt helyettes államtitkár úr részére, valamint december elején Czerván György államtitkár úrnak is.

„Agrárstratégia. A Tej Terméktanács javaslata a magyar tejvertikum vonatkozásában 2010-2020.”

Állami beavatkozás nélkül a tejágazatnak nincs kitörési lehetősége és nem tudja az alábbi célokat megvalósítani a 10 éves agrárstratégia keretében sem!

A tehénállomány növelése 365 ezer darabra (2003. évi szint)
A termelt tej mennyiségének meghatározása 2 Milliárd kilogramm/évben (2003. évi szint)
Kívánatos lenne az érdekelt felek bevonásával a tej felvásárlási árát féléves határidőre minimum ár vagy árcentrum meghatározásával irányítani, bizonyos feltételek fennállásának meghatározásával
Az optimális birtokméretek kialakítása állami vagy banki földvásárlásokkal
A tejfeldolgozás korszerűsítése, termelői integrációja, koncentrációja nélkül megoldhatatlan a versenyképesség megteremtése
A hazai és import termékek arányánál a 80-20 %-os arány megteremtése mennyiségben, és nem polci kihelyezésben
A kereskedelmi monopólium visszaszorítása
A családi gazdaságok működésének segítése a helyi és regionális tej és tejtermék ellátásban
A magyar lakosság tej és tejtermék fogyasztásának növelése 200 kg/fő/év tejegyenértékre (1987. évi fogyasztási szint)
Fogyasztói attitűd befolyásolása közösségi marketing eszközökkel (AMC)”

Termék- és piacvédelem

A Tej Terméktanács piac- és termékvédelmi tevékenységének keretében 2009 őszétől napjainkig 25 esetben, 42 elsődlegesen import termék vonatkozásában tett bejelentést az illetékes hatóságok (MgSzH, Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság) felé főként beszerzési ár alatti értékesítés gyanúja, valamint fogyasztók megtévesztése miatt, szinte valamennyi áruházlánc ellenében.
Az említett időszakban az MgSzH három áruházlánc esetében (Tesco, Auchan, Cora), 20 terméket érintően jogerősen összesen több mint 92 millió Ft bírságot szabott ki beszerzési ár alatti értékesítés miatt.
A legnagyobb sajtóvisszhangja a Terméktanács 2010. szeptemberi bejelentésének volt, amikor is a Tesco és az Auchan áruházak által forgalmazott 1,5% zsírtartalmú, külpiacról származó UHT tejek esetében vélelmeztük a beszerzési ár alatti értékesítést és tettük meg a bejelentést az MgSzH felé. Azóta tudott, az Auchan áruházat 20,5 M Ft bírság megfizetésére kötelezte a Hivatal, a Tesco esetében még folyik az eljárás.
Itt idéznénk részletet az Auchan áruház két nyilatkozatából:
Amikor a bejelentés ténye napvilágot látott: „Az Auchan célja, hogy minden vásárlói réteg igényeit kielégítse, ezért tart a polcokon minden árkategóriában jó minőségű termékeket.”
Majd az MgSzH által kiszabott jogerős bírságra reagálva: „Az Auchan azért adta olcsóbban a tejet, mert egy bizonyos mennyiségű készlet bennragadt, és az üzletlánc munkatársai úgy döntöttek, a terméket jobb eladni annál, mintha azok megromlottak volna.” A nyilatkozatok önmagukért beszélnek.

A Tej Terméktanács a jövőben is folytatni kívánja a piacon észlelt szabálytalanságok elleni fellépését, kiszűrve így a tisztességes versenyt zavaró, esetenként a fogyasztókat is megtévesztő jelenségeket, termékeket.

Iskolatej program

Jelenleg az iskolatej programban a jogosultak körének alig 10 %-a vesz részt. A Tej Terméktanács az elmúlt időszakban számos javaslatot tett a program bővítésére, jelezve azt, hogy az iskolatej program messze túlmutat a tejágazaton, ugyanis az egész nemzet felelőssége a felnövekvő gyermekek, fiatalok egészséges fejlődése.
A program hatékonyabb működését segítené elő az adminisztrációs terhek, a határidők csökkentése. Az elszámolási szakaszokat egy-két hónapban, az elszámolások benyújtási határidejét maximum 1-1,5 hónapban, míg a kifizetési határidőt maximum egy hónapban szabadna meghatározni. Meg kell teremteni az iskolatej programban résztvevők motivációját, melyhez egy non profit szervezet létrehozását javasoljuk. Az alacsony részvételi arány miatt az Unió által biztosított 18,15 EUR/100 kg támogatásból is igen szerény a magyarországi lehívás. A javaslatok ellenére a 2011. évre vonatkozó rendelet várhatóan szinte változatlan formában fog megjelenni, a költségvetési keret megduplázásával.

Kalkulációnk szerint az iskolatej program a teljes körű bevezetése az alábbiakat jelentené:
Az iskolatej programban 1,7 millió gyermek (óvodás, általános iskolás, középiskolás korosztály) vehetne részt brüsszeli támogatással, amely 18,15 EUR/100 kg. Ez 61 M kg tejet jelentene és 11 M EUR (3 Mrd HUF) évente lehívható támogatást.
A nemzeti támogatás csak az általános iskolai korosztályra vonatkozik. Ezen korcsoport létszáma 775 ezer, a gyermekek teljes körű ellátása 100 %-os nemzeti támogatás esetén 6,3 Mrd forint költségvetési kiadást jelentene.

Marketing

Az AMC a Tej Terméktanács közreműködésével elkészítette az ajánlattételi felhívást a 2010. évi tej- és tejtermék fogyasztásösztönző kampányra.
A kampány kiemelt célja a „tej-szív” logó ismertségének további növelése, népszerűsítése, valamint a hazai tej- és tejtermékek fogyasztásának ösztönzése. A logó az elmúlt évi 126 M forintos és az ez évi 70 M forintos kampányban is hangsúlyosan jelent meg, ezzel is segítve a hazai termékek iránti fogyasztói lojalitást.
Az AMC 2010. évi a tej- és tejtermékek ágazati marketing programjára jóváhagyott büdzséjéből fennmaradó 8,8 Millió forintra kiírt pályázatának nyertese a Tej Terméktanács lett. A támogatás iskolai edukációra, sajtóprogram lebonyolítására, valamint a fogyasztók minél szélesebb körű elérése érdekében a 2010. évi médiakampány kreatív megjelenéséhez illeszkedő mobil reklámeszközök alkalmazására vehető igénybe.