Csirke vs. marha: új spanyol kutatás kérdőjelezi meg a fehér hús „bélegészség”-előnyét

Szerző: Trademagazin Dátum: 2025. 08. 21. 11:17

Évtizedekig a csirkehúst tartottuk a vörös húsoknál „egészségesebbnek”. Egy friss spanyol vizsgálat azonban arra utal, hogy a bélflóra szempontjából ez nem ennyire egyértelmű: a csirkén alapuló étrend csökkentette a mikrobiális diverzitást, míg egy sovány, Pirenaica fajtájú marhahús beillesztése nem mutatott ilyen mértékű kedvezőtlen változást – sőt, egyes hasznos baktériumok (például a Blautia) arányát növelte.

Mit vizsgáltak?

A júliusban publikált kutatásban 16 egészséges, 18–22 éves résztvevő vett rész. Nyolc héten át, heti háromszor csirkét vagy Pirenaica marhahúst ettek ebédre, többféle elkészítési móddal (párolás, sütés, grillezés, panír). Ezután öt hetes „kimosási” időszak következett, majd a résztvevők átváltottak a másik húsfajtára. A bélflórát székletmintákból elemezték minden nyolchetes periódus elején és végén.

Főbb eredmények

Mindkét étrend csak csekély változást okozott a bélmikrobiótában.
Csirkehúsos időszak: csökkent a diverzitás, és visszaesett néhány hasznos baktériumcsoport aránya.
Marhahúsos időszak: jelentősebb elmozdulás főként a Chloroflexota törzsnél; nőtt a Blautia mennyisége, amely a bélnyálkahártya védelmét segítheti és gyulladáscsökkentő hatású lehet.
A pirenaicai marhahús természetes kálium-, cink- és B-vitamin-tartalma hozzájárulhat a megfigyelt hatásokhoz.

A mikrobiális diverzitás csökkenése több krónikus állapotnál (IBD, 2-es típusú cukorbetegség, elhízás, kardiometabolikus betegségek) is megfigyelhető kockázótényező – ezért kapott nagy figyelmet, hogy a csirkés fázisban ez az érték romlott.

Fontos korlátok – miért ne vonjunk le túl nagy következtetéseket?

Kis mintanagyság: mindössze 16 fő – statisztikailag törékeny.
Fiatal, egészséges minta: nem általánosítható idősebbekre, krónikus betegekre.
Önbevallott étrend és nem szigorúan kontrollált teljes táplálkozás: a résztvevők egyéb ételei befolyásolhatták a bélflórát.
Húsminőség és elkészítés számít: az eredmények nem általánosíthatók minden marhára vagy minden csirkére; a különböző fajták, tartási és konyhatechnológiai körülmények eltérő hatást adhatnak.

Szakértői reakciók

Független szakértők szerint a tanulmány ígéretes, de nem ad alapot szélsőséges táplálkozási üzenetekre. Az amerikai Nemzeti Marhahússzövetség táplálkozáskutatási igazgatója úgy látja: az eredmények összhangban vannak azokkal a munkákkal, amelyek szerint a sovány marhahús része lehet egy kiegyensúlyozott, egészséges étrendnek. A tanulság inkább az, hogy a hús típusa, minősége és a mértékletesség kulcstényező.

Mit kezdjünk ezzel a konyhában?

Ne „démonizáljuk” egyik húsfajtát sem – inkább törekedjünk változatosságra.
Tartsuk meg a bélflóra-barát alapokat: zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonák, hüvelyesek, valamint fermentált ételek (joghurt, kefir, savanyított zöldségek).
Ha húst eszünk, válasszunk sovány részeket, és részesítsük előnyben a kíméletes elkészítést (párolás, sütőben sütés, mérsékelt grillezés).
Figyeljünk az összétrendre: a bélmikrobióta állapotát nem egyetlen étel, hanem a hosszú távú étkezési minta határozza meg.

Bottom line: ez a kis, gondosan kivitelezett vizsgálat érdekes jelzést ad: a csirkehús nem minden körülmények között előnyösebb a bélegészség szempontjából, mint egy sovány, minőségi marhahús. De amíg nagyobb, kontrollált vizsgálatok nem erősítik meg a megállapításokat, a kiegyensúlyozott, rostban gazdag étrend és a mértékletes húsfogyasztás továbbra is a legbiztosabb ajánlás.