Cseng Jun úr Wuhan városában

– A kínai menedzserek pontosan tudják, hogy csak a vevők lehető legjobb kiszolgálásával nyerhetnek. Általában a vásárlást végző nők elvárásaira fokuszálnak – je­gyez­te meg Glen Murphy. – Ugyanakkor számos helyzeti előnyük tudatában élvezik a versenyt a nemzetközi vállalatokkal.Szavai alátámasztására bemutatta Cseng Jun urat. A fejlődő kínai élelmiszer-kereskedelem jellegzetes képviselője videón keresztül beszélt elképzeléseiről a konferencia résztvevőinek.
Egy tipikus második vonalbeli „meleg” városban, az ország szívében fekvő Hupej tartomány 8 millió lakosú fővárosában, Wuhanban és környékén 200 élelmiszerüzlet tulajdonosa.
Munkamódszerét egy példával illusztrálta: Wuhanban nem ment egy szupermarket, átvette, és rövid időn belül sikeressé tette:
– Nagyon sok munkát kellett befektetni ahhoz, hogy a vonzáskörzetben élő emberek számára vonzóvá tegyük az üzletet. Folyamatosan értenünk kell, hogy a fogyasztók mit keresnek. Egyrészt erősen őrzik a különböző hagyományokat, másrészt fogékonyak az új dolgokra is. Egyre inkább kiismerik magukat a kínálatban, és mind jobban készek több pénzt kiadni élelmiszerre. Minden igényüket igyekszünk kielégíteni, azzal érjük el eredményeinket.
Cseng Jun számára a kisebb városok, sőt falvak is érdekesek. Ott közepes és alacsony vásárlóerejű vevőköröket szolgálnak ki. Elvileg mindenhol fontosnak tartja a jelenlétet, lakóhely közeli üzletekkel.
A külföldi konkurenciát így látja:
– A Wal-Mart és a Carrefour globálisan nagy, de lokálisan kicsi. Mi viszont kicsik vagyunk globálisan, de nagyok lokálisan. Nem félek a külföldi cégek versenyétől. Egyforma, sportszerű feltételekkel versenyzünk.
Látja például a Carrefour nagy eladóterét, a választék nagy részénél az alacsony árakat. Azt is, hogy garantált az áruk minősége, ami különösen friss élelmiszereknél fontos Kínában. Mindezt így kommentálja:
– A Carrefour francia cég, a Wal-Mart amerikai. Nem tudhatják pontosan, mit gondol, mit szeretne a kínai vevő. Hiszek abban, hogy ezt mi ismerjük a legjobban.