CSAOSZ Konferencia – Élelmiszer-veszteség csökkentése fenntartható csomagolással

A cikk a Trade magazin 2024/6-7. lapszámában olvasható.

A magas részvétel mellett megtartott szakmai rendezvényt dr. Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára nyitotta meg, aki hangsúlyozta, a kormány programjának fontos része az élelmiszer-veszteség csökkentése, ezáltal a szükségtelen környezetterhelés mérséklése.

Prezentációjában kiemelte a FAO élelmezésbiztonsági és táplálkozási irányelveit, amelyek szerint a fenntarthatóság három összefüggő dimenziót foglal magában: környezeti, társadalmi (beleértve az egészséget is) és gazdasági. Különös hangsúlyt fektetett a Farm to Fork (2020) stratégia ismertetésére is, amely a klímasemlegesség 2050-ig történő megvalósítását támogatja, célja, hogy az EU élelmiszerrendszerét fenntarthatóbbá tegye.

Dr. Felkai Beáta Olga az előadás során részletesen kitért az élelmiszer-hulladék és az élelmiszer-pazarlás különbségeire, és bemutatta, hogy a megfelelő csomagolás milyen előnyöket nyújthat, többek között az élelmiszer-biztonságot, tárolhatóságot, kényelmet és a higiéniai védelmet is javíthatja.

Dr. Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára a FAO élelmezésbiztonsági és táplálkozási irányelveit ismertette

Előremutató együttműködések

Aleksa Mirković az UNIDO (Egyesült Nemzetek Iparfejlesztési Szervezete) szakértője az immár globális programmá fejlődött „Save Food” kezdeményezésről, annak oktatási, szemléletformálási összefüggéseiről ejtett szót, és beavatta a résztvevőket a Csomagolási Világszövetséggel (WPO) e témában létrejött kooperáció részleteibe.

Bemutatta az UNIDO fenntartható élelmiszer-csomagolási portfóliójának bővítésére irányuló törekvéseit, és azt is elárulta, hogy a szervezet együttműködik a World Packaging Organisation, a GreenBlue és az Informa Markets szervezetekkel, amely partnerségek lehetővé teszik, hogy a csomagolástechnológia fontos szerepet játsszon az élelmiszer-veszteségek csökkentésében és a fenntarthatóság előmozdításában. Mindezeken túl az előadó felhívta a figyelmet az élelmiszer-biztonsági és élelmiszerrendszerek osztályának kulcsszerepére is, amely a mezőgazdasági termelés modernizálását, az aratás utáni veszteségek csökkentését és az élelmiszer-ellátási láncok fejlesztését tűzte ki célul.

Globális szövetség

Nerida Kelton, a Csomagolási Világszövetség alelnöke a „Save Food Packaging” kezdeményezést ismertette, amely arra törekszik, hogy az élelmiszer-veszteséget minimalizáló csomagolási megoldásokat vezessen be az értéklánc mentén. Előadásában a csomagolás fontosságát hangsúlyozza az élelmiszer-veszteség csökkentésében, valamint a termékek minőségének megőrzésében egészen addig, amíg azok a fogyasztóhoz nem kerülnek.

Elmondta azt is, hogy évente globálisan 1,3 milliárd tonna élelmiszer vész kárba, miközben 800 millió ember éhezik, és több mint 100 millió ember van kitéve súlyos alultápláltság miatt éhezési kockázatnak – különösen a fejlődő országokban. A kihívás kezelésére a „Save Food” program globális szövetséget hoz létre, amely a tudatosság növelését, kreatív hálózatok építését és olyan programok, projektek támogatását állítja fókuszba, amelyek az élelmiszer-veszteség csökkentését célozzák meg.

Maradék nélkül

Dr. Kasza Gyula, a NÉBIH Kockázatmegelőzési és Oktatási Osztályának vezetője az élelmiszer-veszteség hazai tapasztalatairól és a témában végzett felmérések eredményéről tartott előadást.

A szakember rámutatott, hogy a globálisan megtermelt élelmiszerek harmada, azaz évente körülbelül 1,3 milliárd tonna megy kárba. A már fogyasztásra előkészített élelmiszerek 17%-a kerül a szemétbe a kiskereskedelmi, vendéglátó és háztartási szektorban, amelynek 61%-át a háztartások, 26%-át a vendéglátás és 13%-át a kiskereskedelemben keletkezett hulladék adja. Hangsúlyozta azt is, hogy az élelmiszer-hulladék az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 8-10%-áért felelős. Az Európai Unió célja, hogy 2030-ra megfelezze az élelmiszer-pazarlást a háztartásokban és a kiskereskedelemben.

Dr. Kasza Gyula felvázolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) által elindított Maradék nélkül program főbb vetületeit. Megtudtuk, hogy a program számos tevékenységet folytat, beleértve szemléletformáló kampányokat, oktatási programokat, háztartási és fogyasztói kutatásokat, valamint tudományos publikációkat a kutatási eredményekről.

Dr. Kasza Gyula, a NÉBIH Kockázatmegelőzési és Oktatási Osztályának vezetője az élelmiszer-veszteség hazai tapasztalataiba avatta be a résztvevőket

Praktikus megoldások

Nerida Kelton ismét színpadra lépett, második előadásának célja az volt, hogy bemutassa az innovatív és intuitív csomagolási technikák legjobb példáit, amelyek hozzájárulnak az élelmiszer-veszteség csökkentéséhez. Expozéjában konkrét esettanulmányokat ismertetett a csomagolástechnológia hatékony felhasználásáról, többek között a Kenyában kukorica tárolására használt hermetikusan zárt tasakokról, valamint az idő-hőmérséklet indikátorokról, amelyek elősegítik az élelmiszerek frissességének nyomon követését.

A sok érdekesség mellett megismerhettük a „Readyripe™” zacskót is, amely felszeletelt görögdinnye tárolására szolgál, és akár 11 napig is megőrzi a gyümölcs frissességét. Emellett szemléltette a „Save Food Packaging Design Checklist”-et, amely a csomagolóanyagok tervezésének kulcsfontosságú szempontjait tartalmazza a pazarlás elkerülése érdekében.

A prezentáció során említést tett a Csomagolási Világszövetség által szervezett WorldStar Csomagolási Világverseny „Packaging that Saves Food” különdíjáról is, amelyet a csomagolási szektor környezetbarát innovációiért ítélnek oda.

A megfelelő csomagolás előnyei

Délelőtti utolsó előadóként Nagy Miklós, a CSAOSZ szakmai titkára osztotta meg gondolatait az azonosított élelmiszerveszteség-források és csomagolási megoldások témájában.

Nagy Miklós rávilágított, hogy a csomagolás nagymértékben befolyásolja az élelmiszerek eltarthatóságát. Példaként hozta a brokkoli és az uborka csomagolásának hatását a minőségre és az eltarthatóságra. Egy kutatás szerint a csomagolt brokkoli 36 napig, míg a csomagolatlan csak 15 napig marad friss. Az uborka esetében is hasonló a helyzet: csomagolás nélkül 4 napig, míg megfelelő csomagolással 30 napig őrzi meg frissességét.

Az előadó kiemelte a csomagolás másik előnyét is, a CO2-kibocsátás csökkentését. Megemlítette, hogy a megfelelő csomagolási technológiák alkalmazásával az élelmiszer-veszteség aránya jelentősen csökkenhet, ami nemcsak gazdasági, hanem környezeti szempontból is előnyös. A csomagolás optimalizálása révén csökkenthető az élelmiszeripari hulladék mennyisége és a társadalmi költségek is.

Az előadás során Nagy Miklós a csomagolási technológiák fejlesztésének fontosságát hangsúlyozta, mint például a módosított légterű csomagolás (MAP), ami jelentősen növeli az élelmiszerek eltarthatóságát és mérsékli a pazarlást.

Nagy Miklós, a CSAOSZ szakmai titkára az azonosított élelmiszerveszteség-források és csomagolási megoldások témájáról tájékoztatott

Fontos a nyomon követhetőség

Az ebédszünetet, majd a CSAOSZ „A szakmáért” és „A csomagolóipar haladásáért” szakmai elismeréseinek átadását követően Kétszeri Dávid, a GS1 Magyarország Nonprofit Zrt. vezérigazgatója a GS1 szabványok élelmiszer-veszteség megelőzésében betöltött szerepéről értekezett.

Elmondta, hogy a GS1 szabványok segítségével naponta 10 milliárd vonalkódot olvasnak le, több mint 2 milliárd termék rendelkezik GS1 szabványos vonalkóddal, és több mint 2 millió vállalat használja a szabványokat. A GS1 globális szabványrendszer az azonosítást, adatgyűjtést és adattovábbítást egyaránt támogatja, és az üzleti élet közös nyelvévé vált.

Az előadás részletezte az élelmiszer-kiskereskedelemben keletkező élelmiszer-hulladék legfőbb okait, úgymint a hűtési lánc megszakadását, a terméksérüléseket eredményező csomagolási hibákat és a többletkészlet kialakulását. Kétszeri Dávid kitért arra is, hogy a GS1 szabványok hogyan segíthetnek ezeknek a problémáknak a kezelésében, például az adatok nyomon követésével és a készletgazdálkodás javításával.

Innovatív megoldások

A folytatásban Hindiné Ódor Mónika, a Starfol Plusz Kft. ügyvezető igazgatója lépett a pulpitusra, hogy tájékoztassa a konferencia résztvevőit az egyanyagú, fenntartható csomagolóanyagok az élelmiszerek vákuum- és védőgázas csomagolásában betöltött szerepéről.

Az előadás során a fenntartható csomagolás, az újrahasznosítható és komposztálható anyagok jelentőségét emelte ki, hangsúlyozva az élelmiszer-biztonság, árumozgatás, megjelenés és ökológiai szempontok fontosságát. Példaként a SOLOPAK PE és PP, valamint az ECOPAK termékcsaládokat hozta, amelyek kiemelkedően újrahasznosíthatók és kiválóan alkalmasak a szelektív hulladékgyűjtésre. Ezek az anyagok visszajuttathatók a körforgásba re-granulátum formájában, így csökkentve az ökológiai lábnyomot.

A következő programelem Orbán Károly, a CODEX Zrt. igazgatósági elnökének ismertetője volt, aki az egy- és többrétegű címkemegoldásokba avatta be a közönséget.

Szabályok útvesztőjében

A konferencia záróakkordjaként Gönci Beáta, a CSAOSZ és Kecskés Katalin, a GS1 képviseletében tartotta meg közös előadását, amelyben az új hazai csomagolásra vonatkozó környezetvédelmi szabályozásokat tekintették át, különös tekintettel a környezetvédelmi termékdíjra (KTDT), a kiterjesztett gyártói felelősségre (EPR), a visszaváltási rendszerekre (DRS) és az egyszer használatos műanyagokra (SUP).

A KTDT a különböző termékcsoportokra vonatkozik, beleértve az elektronikai eszközöket, gumiabroncsokat, akkumulátorokat és különféle csomagolóanyagokat. A díj célja, hogy ösztönözze a gyártókat a környezetbarát tervezésre és a hulladék mennyiségének csökkentésére.

Az EPR szabályozás a termékek életciklusának végén keletkező hulladékok kezelését érinti, magában foglalja a csomagolóanyagok, egyszer használatos műanyag termékek és elektronikai eszközök kezelését. A gyártók felelőssége, hogy gondoskodjanak termékeik végleges kezeléséről, amely csökkentheti a környezeti terhelést.

A SUP szabályozás értelmében korlátozások vonatkoznak bizonyos egyszer használatos műanyag termékekre, mint például ételtároló edények, italtartó poharak és műanyag zacskók. Ezek a korlátozások arra irányulnak, hogy csökkentsék a műanyag hulladék mennyiségét, és elősegítsék a környezettudatos fogyasztói magatartást.

A DRS a visszaváltható termékek újrahasznosítását célzó rendszer, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy visszavigyék használt termékeiket és visszakapják a visszaváltási díjat. Ez növeli a termékek újrahasznosításának arányát és csökkenti a környezeti lábnyomot.

A prezentáció kitért a GTIN azonosítóra és az EAN-13 vonalkódra is, amelyek kulcsfontosságúak a termékek azonosításában és nyomon követésében a visszaváltási rendszerben. //

Hosszan friss megoldások

Az élelmiszeriparban a termelők gondosan választják ki azokat a csomagolóanyagokat, amelyek megfelelő védelmet biztosítanak a termékeknek, ezáltal csökkentve az élelmiszer-pazarlást. Ugyanakkor észrevehető, hogy a gyorsan fogyó élelmiszereket gyakran túlcsomagolják, míg a lassabban fogyó termékek esetében érdemes lenne megfontolni a szavatossági idő meghosszabbítását.

Julius Mazan
Innovation Manager
Smurfit Kappa

– Az élelmiszer-csomagolás terén a megfelelő csomagolási technikák és anyagok kombinációja kulcsfontosságú a pazarlás csökkentésében. Azonban a fenntarthatóság felé való elmozdulás miatt a csomagolási megoldások egyre inkább az egyszerűbb, egységes anyagok felé tolódnak, különleges gáztartalmú csomagolások segítségével. Például a gyümölcsök csomagolásánál bizonyos gázok hozzáadása jelentősen meghosszabbíthatja az élelmiszerek frissességét – osztja meg tapasztalatait Julius Mazan, a Smurfit Kappa innovációs managere.

Azt is elmondja: ahogyan az emberekben a hormonok szabályozzák a különböző biológiai folyamatokat, úgy a növények is termelnek hormonokat, amelyek befolyásolják növekedésüket és érésüket. Az etilén, egy természetes gázhormon, felelős többek között a levelek hullásáért és a gyümölcsök éréséért. Ezt a hormont használják fel az élelmiszeriparban is, például a banánok éretlen állapotban történő szüretelésekor, ahol az etilén gyorsítja fel az érési folyamatot. //