Csaknem kilencéves csúcson a kínai infláció
Csaknem kilencéves csúcsra szökött fel az infláció Kínában januárban a holdújévi ünnep miatt megnőtt kereslet, valamint az országot sújtó koronavírus-járvány hatására.
Az év első hónapjában 5,4 százalék volt az éves infláció, míg decemberben 4,5 százalékot tett ki, ezzel csaknem kilencéves csúcsot ért el, ugyanis 2011 októbere óta nem nőtt ekkora mértékben a fogyasztói árindex. Elemzők 4,9 százalékos drágulást vártak januárra.
A kínai statisztikai hivatal hétfői közleménye szerint a legnagyobb mértékű, 20,6 százalékos drágulás az élelmiszerek árában volt megfigyelhető januárban az előző év azonos időszakához képest. Az élelmiszerek árát elsősorban az ország sertésállományát megtizedelő afrikai sertéspestis járvány, illetve a holdújévi ünnep kapcsán megnőtt kereslet miatt a disznóhús egekbe szökő ára húzta felfelé. A statisztikai hivatal számítása szerint a disznóhús árának nagy mértékű, 116 százalékos emelkedése 2,76 százalékponttal húzta felfelé a teljes fogyasztói árindexet.
Az áremelkedés vidéken markánsabbnak bizonyult: éves összevetésben 6,3 százalékkal nőttek a fogyasztói árak 2020 első hónapjában, szemben a városokban mért 5,1 százalékkal.
Tung Li-csüan, a statisztikai hivatal szakértője közleményben rámutatott: mivel a mozgó dátumú holdújév a múlt évben februárra, míg idén januárra esett, az ünnep kapcsán megnőtt kereslet okozta áremelkedés így 2019-ben még nem mutatkozott a januári adatban, és ez megmutatkozott az éves összevetésben is. A szakértő az országot jelenleg sújtó koronavírusjárványt is megemlítette az áremelkedést hajtó tényezők között, ugyanakkor kiemelte: a járvány gócpontjának számító közép-kínai Hupej tartomány fogyasztói árindexe a túlárazás elleni intézkedéseknek köszönhetően megfelelt az országos szintnek – a több mint két hete vesztegzár alatt álló területen a fogyasztói árak éves bázison 5,5 százalékkal, havi összevetésben pedig 1,5 százalékkal emelkedtek januárban.
A statisztikai hivatal által közölt országos adatok szerint a kínai orvoslásban használt gyógyszerek ára 2,9 százalékkal, a nyugati gyógyászatban használtaké 2,5 százalékkal emelkedett éves összevetésben, míg az egészségügyi szolgáltatások árát illetően 2,4 százalékos növekedést mértek a tavalyi év azonos időszakához képest.
Havi összehasonlításban a fogyasztói árindex 1,4 százalékkal emelkedett januárban a múlt év utolsó hónapjához képest, miközben elemzők 0,8 százalékos bővülésre számítottak.
A termelői árak az előrejelzéseknek megfelelően 0,1 százalékkal emelkedtek januárban, ezzel tavaly május óta először mutattak növekedést. A decemberi adat még 0,5 százalékos deflációt tükrözött. A feldolgozóipar élénkülésének fenntartásában azonban komoly nehézséget jelent a járványhelyzet, a Peking által bevezetett óvintézkedések ugyanis akadályozzák az áruforgalmat, és fennakadásokat okoznak a termelésben. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
MBH Bank: A januári inflációs adat után 4,6%-ra emeljük idei inflációs prognózisunkat
A decemberi 4,6%-os év/év alapú áremelkedést követően 2025. januárban 5,5%-kal…
Tovább olvasom >Nem magyar sajátosság a kiugró januári infláció – ekkor fékezhet az áremelkedés
Az év eleji áremelések hatásai egyértelműen megmutatkoznak a legfrissebb inflációs…
Tovább olvasom >Árstopok és gazdasági intézkedések Közép-Európában: egyre több ország védekezik az infláció ellen
Miközben Magyarországon ismét napirendre került az árstopok bevezetése, Lengyelországban az…
Tovább olvasom >További cikkeink
MBH Bank: A januári inflációs adat után 4,6%-ra emeljük idei inflációs prognózisunkat
A decemberi 4,6%-os év/év alapú áremelkedést követően 2025. januárban 5,5%-kal…
Tovább olvasom >Az ESG fenntarthatóság egyre fontosabb a hazai kkv-k számára
A fenntarthatóság és a vállalatirányítási szempontok (ESG: Environmental, Social, Governance)…
Tovább olvasom >Nem magyar sajátosság a kiugró januári infláció – ekkor fékezhet az áremelkedés
Az év eleji áremelések hatásai egyértelműen megmutatkoznak a legfrissebb inflációs…
Tovább olvasom >