Csaknem 2 milliárd dollár értékű szerződést kötöttek magyar vállalatok Pekingben
Csaknem 2 milliárd dollár értékben kötöttek szerződést magyar és kínai vállalatok vezetői csütörtökön Pekingben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelenlétében.
Az Eximbank és a Kínai Fejlesztési Bank közösen egy 500 millió dolláros hitelkeretet hozott létre a Kínába irányuló magyar export és a Magyarországra irányuló kínai beruházások támogatására. „A mai nap is bizonyítja, nem túlzás azt állítani, hogy Magyarország és Kína között a gazdasági és politikai kapcsolatok soha nem voltak olyan jók, mint most” – hangsúlyozta a helyszínen Szijjártó Péter az MTI-nek.
Elmondta, a bankközi megállapodás mellett arról is egyezség született, hogy a magyar informatikai távközlési fejlesztésekbe beszáll a Huawei kínai óriásvállalat, amely 300 ezer dollárral támogatja a győri Széchenyi István Egyetemet. A győriek egy minden technikai igényt kielégítő informatikai képzési labor létrehozására fordíthatják ezt a pénzt, ahol évente 100 hallgatót fognak képezni. Az aláírók között volt az EPS mobilparkolási fizetéssel foglalkozó magyar cég vezetője is, aki kínai partnerével, a ZTE kínai távközlési hálózati és eszközgyártóval egy 450 millió forint törzstőkéjű közös vállalat létrehozásáról döntött. Céljuk, hogy Kínában százezer mobilfizetéssel működő parkolóhelyet hozzanak létre, illetve azokat üzemeltessék. A Wizz Air sikeres kínai együttműködéseinek sorában ezúttal egy újabb lízingszerződés keretében, listaáron 1,4 milliárd dollárt érő, 11 új repülőgép beszerzéséről írt alá szerződést a China Construction Bankkal. A miniszter ezzel kapcsolatban kijelentette, az új Airbus A321-es típusú repülőgépekkel továbbra is a Wizz Airé lesz a legfiatalabb flotta Európában; a vállalat pedig képes lesz tovább növelni azt a 20 milliós utasszámot, amelyet az elmúlt 12 hónapban elért.
Szijjártó Péter kijelentette, „olyan magyar vállalati sikerek születtek itt, amelyek egyértelműen növelik a magyar gazdaság versenyképességét. Hiszen a magyar gazdaság versenyképessége és teljesítménye az egyes vállalatok versenyképességéből és vállalatok teljesítményéből áll össze. Ezért fontos mérföldkő a mai nap magyar külgazdasági sikerek történetében”. A külgazdasági és külügyminiszter szerint miközben a világban öldöklő verseny zajlik a kínai befektetésekért és a kínai exportlehetőségekért, a magyar állam a kétoldalú együttműködés bázisát jelentő vállalatok mögé állva tovább ösztönzi a folyamatot, amelynek nyomán eddig már 3,5 milliárd dollárnyi kínai befektetés érkezett Magyarországra. (MTI, Trebitsch Péter)
Kapcsolódó cikkeink
Magyarország 20 éve az EU-ban: hogyan változott a külkereskedelem?
2004. május 1-én tíz új állam csatlakozott az Európai Unióhoz,…
Tovább olvasom >Visszavett agresszív marketingstratégiájából a Temu
Az utóbbi hónapokban jelentős változások történtek a kínai Temu webáruház…
Tovább olvasom >Kínában a vártnál kisebb mértékben emelkedtek a fogyasztói árak márciusban
Kínában 0,1 százalékkal nőttek a fogyasztói árak márciusban éves szinten…
Tovább olvasom >További cikkeink
Mit mondanak a vásárlók az új kereskedelmi eszközökről?
A Consumer Panel Hungary GfK–YouGov év elején megkérdezte paneltagjait online vásárlási szokásaikról,…
Tovább olvasom >Speciális élelmiszerek toplistája: 1. Diabetikus, 2. Szénhidrátcsökkentett, 3. Laktózmentes
Együnk-e tojást, vagy nem ajánlott? Igyunk-e állati eredetű tejet, vagy…
Tovább olvasom >Közösség a közösségben
A Magyar Termék Nonprofit Kft. legutóbbi, MesterMűvek üzleti workshopja igazi mérföldkőnek bizonyult, miután…
Tovább olvasom >