Csak így lehet talpra állítani a magyar élelmiszeripart

Szerző: Trademagazin editor Dátum: 2020. 12. 04. 11:35

A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar megújulásának, megújításának szükségessége nem kérdés. Arról azonban több elképzelés van, hogy melyek az ágazat legnagyobb gyengeségei, és hogyan lehetne ezeket kiküszöbölni. Az élelmiszeripari ágazat megerősítéséhez többek szerint egy fajta “new deal”-re van szükség, amelynek nemcsak néven kell neveznie az ágazat problémáit, de kész megoldást is kell kínálnia ezekre.

Fotó: agrarszektor.hu. A képen Éder Tamás, Makai Szabolcs, Lázár János, Kovács Ágnes (balról jobbra)

A magyar élelmiszeriparnak meg kell újulnia, ezt senki nem vitatja. A kérdés inkább az, hogy hogyan, milyen módon lehetne elérni ezt, milyen lépésekre, átfogó reformokra van szükség ahhoz, hogy az ágazat megerősödjön. A Portfolio Csoport által 2020-ban is megrendezett Agrárszektor Konferencián a szakértők arról beszélgettek, hogy mit kellene tartalmaznia egy új agrárgazdasági „new deal”-nek?

Kovács Ágnes, a Sió-Eckes Kft. ügyvezető igazgatója szerint a versenyképesség az alapja mindennek, és akkor érdemes beruházni, ha van felvevőpiac. A „csapda” ott van, hogy a versenyképes termeléshez versenyképes feldolgozás is kell, és viszont. Arra a kérdésre, hogy hol tart most az agrárképzés, és milyen módon lehetne megszólítani a fiatalokat, a szakember elmondta, hogy a közeli jövőben a digitalizáció fog nagyon fontossá válni, és hogy egy olyan képzési modellt kell kidolgozni, ami szélesebb körben is alkalmazható. Kovács Ágnes szerint meg kell nézni, hogy hogyan, mivel lehet a fiatalokat a pályára vonzani. A szakember szerint elsőként itt is a versenyképességet kellene növelni, illetve a meglevő technológiákat kell fejleszteni, a hiányzókat pedig pótolni.

Az agrárpálya akkor lesz vonzó, ha versenyképes. És ha vonzó, akkor a fiatalokat is érdekelni fogja – jelentette ki Kovács Ágnes.

A szakember elmondta, hogy a mostani helyzet jó lehetőség a magyar online élelmiszer-kereskedelem felfuttatására. A hazai élelmiszerek e-kereskedelme még fejletlen az európaihoz képest, de ez azt is jelenti, hogy azoknak, akik most lépnek be rá, még jó lehetőségük van. Később, amikor ez a piac is telítődik, már nehezebb lesz érvényesülni.

Lázár János, a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. által ellátott állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztos szerint a magyar agrárium lemaradásban van, nemcsak hatékonyságban és költségmegtakarításban, hanem gépesítésben és digitalizációban is. A kormánybiztos szerint rá kell ébreszteni gazdákat arra, hogy megéri beruházniuk. A magyar agrároktatás és az agrár-felsőoktatás helyzetét illetően a politikus elismerte, hogy az jelenleg nem versenyképes, de már elkezdődött a képzések átalakítása és modernizálása. Ez utóbbi kapcsán Lázár János megjegyezte, hogy olyan modernizációra van szükség, ami vonzóvá teszi a szakmát. A szakképzés megerősítése különösen vidéken és a hátrányos helyzetű térségekben fontos, mert az agrárszakmának jó a helymegtartó képessége, azaz a fiatalokat a vidéken lehet tartani vele. Az agrárképzést gyakorlatibbá kell tenni, és a mai magyar mezőgazdaság igényeihez kell szabni.

A politikus elmondta, hogy az, hogy a jövőben az élelmiszer-termelés egy központi kérdés. Az, hogy a magyarok alapanyagot termelnek, azt eladják külföldre, és aztán megveszik a kész termékeket, az már függőség. A kormány célkitűzése ezért az, hogy 10 éven belül a magyar boltok polcain 80%-ban hazai előállítású, feldolgozású és csomagolású élelmiszerek legyenek.

A magyar kormány anno meghátrált a kiskereskedelmi adótól. Ez hiba volt
– állította Lázár János.

A kormánybiztos végezetül bejelentette, hogy a kormány jövőbeli tervei között szerepel a külföldi kiskereskedelmi láncok kiszorítása is, amihez nyíltan protekcionista politikát fognak folytatni. Ebben offenzívnek kell lenni, mert kell, hogy legyen magyar nemzeti kiskereskedelem, mondta Lázár János.

Makai Szabolcs, vezérigazgató, Talentis Agro Zrt. kijelentette, hogy a magyar mezőgazdaság el van maradva az európai országokétól. Az uniós támogatások ajándékok, de amikor egy agrárvállalkozás eredményességét vizsgálja az ember, azt kell néznie, hogy uniós támogatás nélkül pozitívak, vagy negatívak-e a számok. A szakember szerint az uniós támogatások kellenek, de ezeket olyan beruházásokra kell fordítani, amik önmagukban is értéket teremtenek. Az agrárképzés helyzetével kapcsolatban elhangzott, hogy ma Magyarországon a mezőgazdaságban dolgozók csak 3%-ának van megfelelő felsőfokú végzettsége, és alig 10%-ának vonatkozó középfokú végzettsége. Ezzel Makai Szabolcs teljes mértékben egyetértett, és példaként hozta fel, hogy ha van egy bármilyen állattartó telep, akkor ott a telepvezetőnek van diplomája, meg még egy-két embernek középfokú végzettsége, mindenki más viszont szakmunkás. A szakember szerint ma a mezőgazdaság nem számít szexinek, de az oktatással sokat lehet tenni ennek érdekében.

A szakma szépségeit úgy lehet megtanulni, ha az egyetemeken gazdasági szakemberek tartanak előadásokat, és életszerű példákat hoznak – mondta Makai Szabolcs.

A jövő képzési irányát a Talentis Agro Zrt. vezérigazgatója abban látja, ha agrárvállalkozások az egyetemekkel és szakközépiskolákkal együttműködve olyan szakembereket képeznek, akik nem elméleti szakemberek, hanem a gyakorlathoz is értenek. Makai Szabolcs szerint ahhoz, hogy a magyar kiskereskedelem megerősödjön, először a feldolgozóipart kell megtámogatni és költséghatékonnyá tenni.

Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke szerint a mezőgazdaság jelenlegi, a rövid távú konfliktusok szőnyeg alá söprését célzó, a hosszú távú fejlesztéseket gátló támogatási struktúrája rossz. A szakember szerint fontos, hogy a beruházási, fejlesztési támogatásoknál jelentős összegek álljanak rendelkezésre, hogy az embereknek megérje pályázni, és fontos lenne a pályázatok kiírása előtt azt is megnézni, hogy mik azok, amik működnek, és mik azok, amik nem. Éder Tamás szerint kerülni kell a rövid távú céloptimalizálást és a politikai célfüggést, a gazdáknak közép- és hosszú távú terveket kellene kitűzniük maguk elé. Az agrárképzéssel kapcsolatban a szakember elmondta, hogy az ágazatnak a fiatalok felé van egy bér-deficitje és egy PR-deficitje. Az elmúlt 10-15 évben ugyanis a magyar mezőgazdasággal napi kapcsolatban nem levő gyerekekben, fiatalokban téves kép alakult ki az ágazatról: csak a kicsiben, otthon előállított termék a tuti, az állattenyésztés csak is csak kicsiben és a hátsó kertben az igazi.

Ez egyszerűen nem igaz. Be kell mutatni, hogy a modern mezőgazdaság légkondicionált, GPS által irányított gépekkel történik, a legmodernebb technológiákkal megtámogatva, és egyből vonzóbb lesz a fiatalok számára
– vélte Éder Tamás.

Az új agráregyetem kapcsán a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke elmondta, hogy az erőforrások koncentrálása jó irányba tett lépés, ami után tantárgystruktúra átalakításának kell következnie. Éder Tamás példaként hozta a Wageningeni Egyetemet, ahol a képzés fele gyakorlati, a másik fele elméleti és mindkét oldal teljesen naprakész. Éder Tamás beszélt arról is, hogy bár a mezőgazdaság magyar kézben van, de a kiskereskedelemnél ezt valamiért nem sikerült kiépíteni. Az élelmiszeriparban jelenleg 50-50%-ban külföldi és magyar tulajdonúak cégek, de a külföldi tulajdonúak állnak jobban, mert versenyképesebbek. Éder Tamás véleménye szerint a kiskereskedelemben is hatalmas a verseny, és a mai magyar piacon még a jelenlegi szereplők is sokan vannak. Ezért minden bizonnyal be fog indulni egy koncentráció, de a szakember szerint nem szabad csodákat várni, mert a termelőknek szinte mindegy is, hogy milyen tulajdonú céggel állnak kapcsolatban. A jövőt illetően Éder Tamás arra számít, hogy a koronavírus miatt az internetes kiskereskedelem növekedni fog.

Tóth Anett, a Kall Ingredients Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a vállalatok a beruházások tervezésénél gyakran csak azt nézik, mire vannak támogatások. Ezt a gyakorlatot erősíti, hogy a bankok jellemzően azokhoz a beruházásokhoz szeretnek különböző forrásokat biztosítani, amihez vannak támogatások, és amik gyors megtérüléssel kecsegtetnek. Az élelmiszeriparban a beruházások megtérülése azonban hosszabb időt vesz igénybe, mutatott rá Tóth Anett. Az agrárképzés kapcsán a szakember elmondta, hogy a mai agrárképzésben az ember nem kapja meg azt a tudást, amit elvárna.

Ha nincs az az otthonról hozott szeretet, akkor én sem választottam volna az élelmiszeripart és a mezőgazdaságot– vallotta be Tóth Anett.

Az jelenlegi agrároktatásban nem lehet megtalálni azt az izgalmat és érdekességet, amit vártak volna, fejtette ki bővebben a témát a szakember. Ez pedig sokak kedvét elveheti attól, hogy ezt a pályát válasszák. Tóth Anett egyetértett a beszélgetés többi résztvevőjével abban, hogy ezt a problémát csak jó gyakorlati oktatással lehet kezelni. (agrarszektor.hu)

 

Kapcsolódó cikkeink