CIB: jövőre 3-3,5 százalékra csökkenhet magyar gazdaság növekedési üteme

Az idén még 4,8 százalékos, azonban jövőre 3-3,5 százalék közelébe csökkenhet a magyar gazdaság növekedési üteme, amely azonban a továbbra is az Európai Unió (EU) tagországai között az egyik legmagasabb lesz – derült ki a CIB Bank által az MTI-nek küldött elemzésből.

Trippon Mariann, a CIB vezető elemzője a közleményben hozzátette, hogy ez még a megelőző 5 év átlagától is csak kissé elmaradó dinamika, és a munkaerőpiac, valamint a költségvetés szempontjából sem jelent extra kockázatot.
A fogyasztás dinamikus bővülésének és a beruházások EU-s forrásokkal jelentősen megtámogatott növekedésnek köszönhetően a növekedés húzóerejét továbbra is a belső felhasználás adja. Ezek a hatások azonban 2020-ban már gyengébbek lesznek, miközben a külső környezet romlása miatt visszafogottabb exportteljesítményre kell felkészülni – ezek eredőjeként csökken 3-3,5 százalék közé a növekedés – tette hozzá.
2019 eddig eltelt részében a teljes fogyasztói árindex viszonylag nagy kilengéseket mutatott, a 3,9 százalékos éves csúcsról szeptemberre 2,9 százalékig esett vissza. Az éves átlagos infláció azonban idén és jövőre is a 3 százalékos jegybanki cél felett alakulhat, miközben az alapfolyamatokat jobban tükröző maginflációs mutatók a keresletoldali inflációs nyomás egyértelmű erősödését jelzik. Az inflációt hűtő külső tényezők ellenére az előrejelzési időtávon a jegybank által kiemelten figyelt adószűrt maginfláció értéke stabilan 3 százalék felett maradhat. A CIB elemzői arra azonban nem számítanak, hogy a mutató tartósan átlépné a cél körüli toleranciasáv felső szélét.
Az elemzők szerint 2020-ban is „adatvezérelt” üzemmódban maradhat a jegybank. Drasztikus monetáris politikai fordulat továbbra sem várható, az alapkamat 2020 végéig a jelenlegi 0,9 százalékos szinten maradhat.
Az idei első három negyedévében tovább romlottak a globális növekedési kilátások. A lassuló növekedés továbbra is alacsony inflációs környezettel párosult. A növekedési problémák középpontjában továbbra is a feldolgozóipar áll, ezen belül jelentős kockázatok övezik a visszaeséssel küzdő autóipari cégeket.
Az európai és az amerikai jegybank, az Európai Központi Bank (EKB) és a szövetségi tartalékrendszer (Fed) reagált a globális növekedési kilátások romlására: 2019 nyári és őszi hónapjaiban a monetáris politikai fordulat konkrét lépésekkel folytatódott. A fejlett jegybankok laza monetáris politikája 2020-ban is fennmaradhat – közölték. (MTI)